Bemutatjuk az alomszóró robotot, amit két magyar gazda épített!

Húshasznú mélyalmos baromfitartás esetén, a szakmában érintettek nagyon jól ismerik a tényt, miszerint a kiváló termelési eredményekhez elengedhetetlen a jó minőségű, friss alom. Nem volt kérdés, hogy az elvárt eredmények kapcsán nem lehet kompromisszumot kötni, ehhez viszont a szükséges feladatokat is el kell végezni.

A baromfitartás eredményességéhez a jó minőségű naposcsibe (kacsa, stb.) és takarmány elengedhetetlen. Ha ezen tényezők adottak, mondhatni nagy baj már nem lehet. Viszont ha ennyivel nem elégszünk meg, akkor a gazda szakmai tudására, hajlandóságára, új technológiák megismerésére, valamint a tartástér minél korszerűbb technológiai felszereltségére is szükség lesz.

Minden arra kell hivatott legyen, hogy azalatt a néhány hét alatt, míg az állomány a telepen van, annak növekedése töretlenül, lehetőség szerint minden nap a maximális gyarapodást érje el. Hiszen a vágóhíd semmi másért nem fizet, csakis a beszállított kilogrammért.

Miért volt szükség egy alomszóró robot megépítésére?

– Hosszú évek eredményes brojlercsirke tartása után elmondhatjuk, hogy 2 telepen turnusonként közel 100.000 db-os brojlerlétszámmal szinte minden adott volt számunkra a genetika teljes kihasználására a turnusok alatt. „Automaták” a tartásterek, jók a beszállítók, computervezérlés, klímakontroll mindenhol. Sokáig magunk is azt állítottuk, hogy nálunk minden automata.

Azonban egy dolgot elfelejtünk, mikor a technológiákról és automata ólakról beszélünk. – Mi a helyzet az alommal? Az is automatán frissül, vagy elég fogadás előtt egyszer beszórni az ólakat és 5-6 hétig rendben lesz? Talán az egyik legtartósabb alomanyag, a pellet esetében is, mi történik ha meghibásodik egy itatószelep? Vagy ha egy héten keresztül esik az eső, és ráadásul a kollégánk pont szabadságon van, vagy éppen nincs is? Arról már ne is beszéljünk, ha a 2-3 hetes csirkénk éppen -5 – 0 °C körüli külső hőmérsékletnél van a telepen…

Átázott, nedves alom – illusztráció

Nos, ezekkel a problémákkal gyakran szembetaláltuk magunkat az „automata” óljainkban. Arra időnk és plusz energiánk nem volt, és nem is tartottuk előremutatónak, hogy szükség szerint akár minden nap mi magunk almozzunk az egyéb napi teendőink mellett. Hosszú időt töltöttünk azzal, hogy találjunk valahol, bárhol a világon egy olyan alomszóró gépet, almozó rendszert, amiért szívesen fizetnénk, és az általunk elvárt kritériumoknak megfelelne. Bő fél év aktív keresés után sem jártunk sikerrel, így nem maradt más hátra, úgy döntöttünk akkor majd mi megcsináljuk.

Közel három évi fejlesztést, munkát, energiát fektettünk abba, hogy egy általunk elvárt egyedi működésű alomszóró robotot megalkossunk.

Mindent abból indítottunk ki, hogy mire van nekünk szükségünk mint termelőknek, mi lenne az igényünk, mi az ami nekünk pénzt ér. Számtalanszor sétáltunk az ólban, figyeltük az állományt, és folyamatosan azon törtük a fejünket, hogy működhetne, hogyan kellene ahhoz dolgoznia egy gépnek, hogy az  állatainknak, és nem utolsó sorban az eredményességünknek a legjobb legyen.

Tudjuk jól, a termelő minden oldalról kiszolgáltatott. A pénzkereseti lehetősége függ attól, hogy éppen milyen minőségű napost és takarmányt fog kapni. Legfőképp függ a vágóhídtól, hogy több heti gondoskodás után milyen áron „sikerül” majd eladni az állományt. És sajnos a termelő függ attól is, hogy a telepi munkaerőnek sikerül-e munkakezdés után 10 perccel beérni dolgozni, vagy sem. Ugyanis a gondozást el kell végezni. Ha nem tesszük, az veszteséget generál.

Szétnőtt állomány, selejtezés hiánya – illusztráció

A korszerű tartásterekben a gondozás mint munka, általánosan a következőket fedi le.

• napi szinten el kell végezni a termelési naplók vezetését
• össze kell gyűjteni az elhullott egyedeket
• szükség szerint gondoskodni kell a friss alomról
• a tartásteret ellenőrizni kell napi szinten több alkalommal
• egyéb feladatok ellátása (pl. rágcsálóirtás, karbantartás)

Tapasztalataink szerint a napi feladatok a nem pelletet használó telepeinken a leírt fő feladatkörök kapcsán időben a következőképp oszlanak meg:

Időbeni munkamegoszlás/nap

Ha alapul veszünk egy nettó 199.500 Ft-os fizetést munkáltatói kedvezmények nélkül, akkor havi szinten a munkaadónak a jelenlegi szabályozások alapján ez a fizetés 357.000 Ft-ba fog kerülni. Ha semmi mást nem veszünk alapul, csak 9 hetes rotációban évi 5,5 turnust, minden turnust 6 héttel számolva, az összesen 1 naptári év alatt  8,2 hónap. Figyelembe véve a munka időbeni megoszlását, 1 fő esetében a bérköltségen belül megközelítőleg évi 2.049.180 forintba kerül nekünk az alom frissen tartása. Itt nem számolva az egyébként más alomanyagokhoz képest jelentősen kevesebb energiaköltséggel és alomanyag-költséggel.

Persze viszonylag egyszerűen „megoldhattuk volna” a problémát úgy is, hogy lecseréljük az alomanyagot szalma, vagy fa pelletre, és a turnus alatt nincs több gondunk az almozással. Azonban azt tapasztaltuk, hogy a jó minőségű alomhoz elvárt 55-60%-os relatív páratartalom fenntartása, szemben az állományunknak biológiailag megfelelő 70-75%-os átlagos értékek összehasonlításával a leírt almozási költségnél jelentősen magasabb energiaköltségeket generál.

Az alom állagmegóvására, hogy elkerüljük az alábbi képen látható állapotot, véleményünk szerint két út lehetséges.

„iszap-sár” az alom menthetetlen állapota – illusztráció

1. A kezdeti alomanyag-mennyiség turnus végéig tartó felhasználása további hozzáadott mennyiség nélkül.

Ha így döntünk, a relatív páratartalom az ólban 55-60%-nál nagyobb nem lehet. Akkor sem, ha 90-95% a külső környezeti páratartalom (eső, köd). A baromfi állományunknak esőben is szüksége van a minimum légcserére, mely kapcsán az ólba beszívott 90%-os páratartalmú levegőt először „meg kell szárítani”. Fűtési energiával és egyidejű szellőztetéssel el kell érnünk, az ideális kb. 55-60%-os értéket.

Emellett a nyílt égésterű fűtőtestek működésük során az oxigén elhasználása mellett káros gázokat és vízgőzt is termelnek, ami ugyancsak nem segíti a folyamatot. Ez idő alatt az alom az ólban folyamatosan romlik. Egyszerűen azért, mert az alom vagy nedvességet ad le, vagy nedvességet vesz fel. Amennyiben a levegő páratartalma nagyobb mint az alomé, úgy az alom nedvességet vesz fel, mindaddig amíg a kettő ki nem egyenlítődik, (ha erre képes az alom vízfelvevő képessége) vagy a folyamat meg nem fordul. Természetesen a metódus fordítottan is igaz. Almot szárítani akkor tudok, ha a levegő páratartalma kisebb mint az alomé. Ehhez a folyamathoz semmi másra nincs szükségünk, mint jelentős energia befektetésére, és a rendszer működéséhez megfelelő klímavezérlőre, fűtő és szellőztető rendszerre.

2. A kezdeti alomanyag mennyiségének a turnus alatti utánpótlása a friss alom fenntartása céljából.

Ez esetben a fent leírtakhoz képest a különbség a felhasznált alomanyag mennyisége – és a fűtési, szellőzési energia felhasznált arányában rejlik. Ha ezúton végezzük el az alomkezelést, a szalma esetében egy viszonylag „olcsó” vagy olcsóbb alomanyagot úgy használunk fel, hogy a kezdeti beszórt mennyiség vízfelvevő képességét kihasználjuk. Majd ahelyett, hogy az egyszer már felvett vizet elpárologtatjuk, folyamatosan kis mennyiségű alomanyagot juttatunk be a tartástérbe.

Az alacsony nedvességtartalmú friss alom szivacsként szívja fel, és tartja magában a vizet. Így nem égetünk el több 100 m³ gázt „feleslegesen”, és nem húzatjuk ki az ólból azt a meleg levegőt sem, aminek egyébként az állatoknak megfelelő 2500 PPM CO₂, és 10 PPM ammónia érték alatti a káros anyag tartalma. A módszer nehézségét – mint tudjuk – a szalma állatok közé juttatása okozza, mivel élő munkára van szükség hozzá, amely tapasztalataink szerint egyre kevesebb, és egyre gyengébb minőségű.

Mindkét esetben a végeredmény ugyanaz. Az alomnak száraznak kell lennie. Azt gondoljuk, hogy a telepi lehetőségek és körülmények döntik el, hogy kinek mi éri meg inkább.

Azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amire nincs ráhatásunk, nem tudunk mit tenni, el kell fogadni. Viszont afelől nyugodtak akartunk lenni, hogy amíg a telepünkön van az állomány, azt tudjuk mondani, hogy mi mindent megtettünk a sikerért. Más szóval biztonságot akartunk. Biztonságot afelől, hogy a csirkéink környezete mindig optimális legyen. Biztonságot afelől, hogy ha éppen nem jön be a gondozó, akkor is rendben legyen az állomány.

A célt kitűztük, meg kellett valósítani. Rengeteg próbálkozás, kudarc van mögöttünk, ugyanis a szalmát választottuk alomanyagnak. A szecskázott búzaszalma kezelése, automata módon történő felhasználása gyorsan kiderült számunkra, hogy nem egyszerű feladat. Ennek ellenére mi alapvetően szalmával dolgozunk, bár a robotunk pellet kiszórására egyaránt alkalmas.

Beállított pozíció alapján, pontos gépi alomszórás

Többek között, hogy megemlítsem, a manapság népszerű pellet is egy kiváló alomanyag, nem is szeretnénk érvelni ellene. Pusztán tisztában vagyunk azzal, hogy hazánk klímája, az évszaki sajátosságok, továbbá a manapság egyre nagyobb hőingadozások követése jelentős többletenergiát igényel a használata esetében. Ha a szellőzés-fűtés arány rossz, ebből eredően a relatív páratartalom nem megfelelő, az alomból előbb-utóbb iszap lesz. És az iszappal ugyanúgy foglalkozni kell.

A alomszóró rendszerünk funkcióit tekintve alapvetően nekünk a következő szempontok voltak fontosak:

• Egyaránt használható legyen betelepítés előtt, és végig a turnus alatt. Nemcsak amíg kicsi, 1-3 hetes a csirkénk, hanem akkor is, amikor már 5 hetes és több mint 2 kg/db az egyedsúly. 17 db/m² telepítési sűrűség mellett, megszedés előtt szoktuk mondani, hogy úgy teli van az ól, hogy egy gombostűt nem lehetne leejteni.
• Fontos volt, hogy legyen teljesen automata. Eképp, ha az ól melletti tárolóban van szalma, onnantól a rendszer automatán teszi a dolgát. Napról-napra, anélkül, hogy egy gombot meg kellene nyomni.
• Nem kevésbé volt jelentős, hogy ne okozzunk a működéssel az állományban stresszt, ne féljenek tőle a madarak. Így a rendszerünket használhatjuk akkor is, mikor tényleg teli van az ól, de az időjárási viszonyok miatt muszáj almozni.

Állatbarát működés – a madarak gond nélkül viselik a felettük éppen almozó robotot

Továbbá számos lehetőséggel, tulajdonsággal felszereltük alomszóró robotunkat, melyekkel kapcsolatban személyesen, akár telepünkön is szívesen megismertetjük az e felől érdeklődőket.

Almozás helyett, bár jóval több energiát fektettünk robotunk megalkotásába, megérte. Telepünkön több mint 500 üzemóra tartós terhelésteszt után aktívan működik a rendszer, jelenleg tervezzük a telep folyamatos működése mellett minden ól felszerelését a robotunkkal.

Szeretnénk, ha a termelők megismernék oltalom alatt álló, egyedi fejlesztésű almozó rendszerünket. Továbbá kapacitásunk és lehetőségünk szerint célunk további rendszerek gyártása, és beüzemelése.

Amennyiben az Ön telepén is problémát jelent az alomkezelés, tekintse meg honlapunkat, és az ott elérhető videónkat, valamint keressen bennünket elérhetőségeinken!

Szijjártó Ádám,
Poultry Matic Kft.
Tel.: +36 30 419 0464
https://poultrymatic.hu/