Az idei ősz kezdetéig egyetlen dolog volt biztos: amennyiben a brit kormány nem egyezik meg a kiválási feltételekről, a dátumról az Európai Bizottsággal (EB) és az Európai Tanáccsal (ET), akkor az EK 2019. október 31-én rendezetlenül távozik az európai közösségből, és november 1-től unión kívüli harmadik országnak számít. Ám a határidő előtt egyezségre jutottak: az EB és a kormány elfogadták a rendezett kilépésről szóló megállapodást és feltételrendszert, a határnapot pedig – az ET jóváhagyásával – 2020. január 31-ének jelölték meg.
A határidő ugyanakkor rugalmas: ha a brit parlament valamelyik köztes hónapban ratifikálja ezt a kilépési megállapodást, annak a hónapnak a végén – vagyis november 30-án vagy december 31-én – is megszűnhet a brit EU-tagság. Jelenleg tehát a helyzet az, hogy még negyedévig az EK biztosan az unió teljes jogú tagja marad, addig a jelenlegi közösségi szabályok érvényesek valamennyi gazdasági szektorban, így az agráriumban és az élelmiszeriparban is.
Az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége – éppen a gyakori változások miatt – rendre friss információkat közöl a Brexitről, ez tekinthető a hivatalos álláspontnak. Mivel jelen állás szerint rendezett kilépés várható legkésőbb jövő január utolsó napján, alább sorra vesszük, hogy melyek az hazai agráriumot érintő ezirányú és legfontosabb tudnivalók.
.jpg)
fotó: Shuttertsock
Földrajzi árujelzők
A kilépési megállapodásban meghatározott oltalmi rend szerint, a magyar érdekeknek megfelelően, az agrártermékek (borok, pálinkák, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek) földrajzi árujelzőinek oltalma változatlanul fennmarad mind az Egyesült Királyság, mind pedig az EU részéről. Az EK szándéka, hogy a kilépést követően saját rendszert alakít ki a földrajzi árujelzők oltalmára. A kialakítandó rendszer biztosítani fogja az európai uniós földrajzi árujelzők oltalmának folyamatosságát az ország területén, és nyitva áll majd az új bejelentések fogadása előtt is.
Az EK az EU földrajziárujelző-oltalmi rendszerében az átmeneti időszak utolsó napján oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalmát változatlan terjedelemmel – minden további vizsgálat, kérelem és díjfizetés igénye nélkül – biztosítja az azok használatára jogosultak számára az állam területén. Ha az EU-ban oltalom alatt álló földrajzi árujelző oltalma az átmeneti időszak lejártát követően megszűnik, az EK sem biztosítja a további oltalmat. A kormány mindaddig vállalja a fenti kötelezettsége fenntartását, amíg az EU és az EK jövőbeni viszonyára vonatkozó tárgyalások eredményeként létrehozandó nemzetközi megállapodás(ok) hatályba nem lép(nek). Az EU-ban a brit eredetű jogosultak számára oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalma változatlan marad a Brexitet követően is. Az
EK azonban nem biztosítja azoknak a földrajzi árujelzőknek az oltalmát, amelyeknek az EU területére kierjedő hatályú oltalma az EU által kötött nemzetközi szerződésből ered.
Védjegyek
Az egyes tagállamok területén oltalom alatt álló nemzeti védjegyek mellett az EU egész területére kiterjedő hatályú európai uniós védjegyek szerezhetők, amelyeket az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) lajstromoz. Azoknak az európai uniós védjegyeknek az oltalma, amelyeknek a bejelentésére a Brexit időpontját követően kerül sor, az EK területére nem fog kiterjedni. Ebből következik, hogy a Brexitet követően a magyar vállalkozásoknak az országban külön kell majd védjegyoltalmat igényelniük (ez történhet nemzeti vagy nemzetközi úton).
Az EK a Brexit időpontjában oltalom alatt álló európai uniós védjegyeket automatikusan nemzeti védjeggyé alakítja, minden további kérelem, vizsgálat és díjfizetés szükségessége nélkül. Az így átalakított brit nemzeti védjegyek megőrzik az érintett európai uniós védjegy bejelentési, elsőbbségi, illetve szenioritásának napját is. Az EK által nemzeti védjeggyé alakított európai uniós védjegyek oltalmi ideje megegyezik az átalakított európai uniós védjegy (a lejáratig hátralévő) oltalmi idejével, és megújítása esedékességének napja is annak lejárati napjához igazodik.
Az olyan európai uniós védjegybejelentések tekintetében, amelyek már elismert bejelentési nappal rendelkeznek, a bejelentők az átmeneti időszak leteltét követő kilenc hónapon belül jogosultak arra, hogy az „eredeti” bejelentés bejelentési napját, elsőbbségét, illetve szenioritását megtartva, EK-ban nemzeti védjegybejelentési kérelmet nyújtsanak be. Az átmeneti időszak a kilépési megállapodás hatályba lépése napjától 2020. december 31-ig tart.
Növény- és állategészségügy
Az Egyesült Királyság kilépésével valamennyi árucikkre (növény, élő állat és azok termékei) vonatkozóan vizsgálni kell az uniós rendszernek való megfelelést, illetve az uniós termékek ottani piacra jutásának feltételeit is. Ennek koordinálása várhatóan uniós szinten fog történni. Az állat- és növényegészségügyi határellenőrzésből származó megnövekedett határforgalmi nyomás várhatóan elsősorban Franciaországra és Hollandiára fog összpontosulni. A magyar szárazföldi állategészségügyi határállomásokon minimális forgalomnövekedésre lehet számítani. Az állat- és növényegészségügyi feltételek meglétének igazolására a TRACES rendszer szolgál, az Egyesült Királyság harmadik országként is hozzáfér majd a rendszerhez.
Növényigenetikai erőforrások
A vetőmag- és szaporítóanyag-kereskedelemben az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tart és azt követően válik az EK harmadik országgá. A vetőmagfajtáknak és -fenntartóknak (varieties and maintainers) legalább az egyik európai uniós tagállamban regisztrálva kell lenniük a Közösségi Fajtakatalógusban, ahhoz hogy a közös piacon maradhassanak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy vetőmagfajta a kilépés időpontját követően nincs regisztrálva az EU-ban, csak az Egyesült Királyságban, automatikusan megszűnik annak szabad kereskedelme az EU-27 tagállamai között. Azonban ez a fajtahasználat során, a nagyfokú helyettesíthetőség miatt, várhatóan gyakorlati problémákat nem okoz majd.
Faanyag terméklánc
Amikor 2020. december 31. után a szigetország harmadik országgá válik, az Egyesült Királyságból érkező fatermékek hazai importőrei úgynevezett piaci szereplőkké válnak, a korábbi kereskedői pozíciójuk helyett, és a behozott fatermékekkel kapcsolatban magasabb szintű kockázatelemzési és kockázatcsökkentési intézkedéseket kell megvalósítaniuk, mivel az ország nem marad tagja a közös piacnak. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság felé irányuló fatermék-import és -export nem túl jelentős, így várhatóan a megnövekedett adminisztratív terhek csak kis számú faanyagkereskedelmi-láncbeli szereplőt fognak érinteni, illetve azt a volument más uniós tagországokból lehet szükség szerint pótolni.
További hasznos – a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő – információk találhatók az Európai Bizottság „brexifelkészülési” közleményeiben.
Ám van még egy csavar a történetben: a brit parlament Brexit-ügyi döntéseinek következményeként december 12-én előrehozott parlamenti választás tartanak az Egyesült Királyságban, ami azt is jelentheti, hogy – ha addig a törvényhozás nem hagyja jóvá a rendezett kilépésről szóló megállapodást – egy esetleges új, nem Boris Johnson vezette kormány újra előveheti és új elképzelésekkel alakíthatja a távozást.
Várható hatások
A kilépést természetes módon a magyar gazdaság megérzi. A Kopint-Tárki elemzése szerint „a kelet-európai uniós tagállamok közül leginkább Magyarország van kitéve az angol gazdaság hatásainak”. Az intézet rendezett kilépés esetén 0,1 százalékpontos lassulásra számít a magyar kibocsátásban. Néhány hete az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek kibővített tanácskozásán Varga Mihály magyar tárcavezető azt mondta, „Magyarország érdeke, hogy az Egyesült Királyság rendezett és szabályozott keretek között lépjen ki az Európai Unióból”, és hozzátette, hogy a Brexit következtében szükségessé váló hazai jogszabály-módosításokat és szakpolitikai intézkedéseket a kormány már előkészítette.
Az OTP Agrár szakértői elemzésükben arra jutottak, hogy a magyar agrárgazdaságra a Brexit hatásai mérsékeltek lehetnek.
Forrás: nak.hu / Raffai Ferenc
