A juhállomány alakulása Magyarországon, 2000-2020 – fotó: a KSH forrásból MTVA Sajtócentrum / MTI
Dr. Kukovics Sándor, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója kiemelte, a koronavírus-járvány a juhtartókat is erősen érintette, közel 7785 tenyésztő megélhetése került veszélybe. Az unió piacán létrejött bárány- és juhhús hiány miatt rég nem látott szintű volt a vágóbárány értékesítési ára, a juhtej-termelés tavalyi mennyisége az előző évekhez képest 100 ezer literrel maradt el.
Mivel Európa juhhúsból nem önellátó, behozatalra szorul, ezért jelentős a kereslet a magyar élőjuh iránt is. 2020-ban mintegy 7.050 tonnányi – vágott test egyenértékben számított – élőállat kivitelre került sor, ennek értéke az előzetes adatok szerint meghaladta 46 millió eurót.
A szervezet ügyvezető igazgatója hozzátette, az ágazat felemásan teljesít, mert az export területén 90 százalékos az élőállat kivitele, de a belföldi fogyasztás nagyon alacsony.
Hazánkban az évi egy főre jutó 0,35-0,38 kilogramm juhhús fogyasztással messze elmaradunk az uniós átlagtól, ami meghatározóan a Brexit következtében 1,9 kg-ról 1,3 kg-ra csökkent. A belföldi fogyasztás növekedésével viszont mind az állattartók, mind a feldolgozók biztosabb, stabilabb jövőt építhetnének.
Ugyanakkor 2021. január 1-jével elindult az unió támogatásával az ágazatot segítő, bárányhús fogyasztást népszerűsítő második promóciós kampány, amelynek köszönhetően évente 260 ezer eurós támogatáshoz jut az ágazat 2023-ig.
