Annyira komolyan gondolják az állatjólétet Új-Zélandon, hogy inkább nem kockáztatják a tengeri baleseteket, 2023-tól leállítják az élő állatok exportját.
A törvény két évvel azután lép hatályba, hogy egy tájfunban elsüllyedt egy szarvasmarhákat szállító hajó, amelynek a 41 fős legénysége és a 6000 állatot számláló rakománya is odaveszett.
Állatjólét vagy gazdasági haszon?
Damien O'Connor agrárminiszter szerint az etikusság és a tudatos fogyasztói gondolkodás a jelen és a jövő farmereinek hírnevét is védi. Az állatvédő aktivisták régóta kampányolnak az élőállat-export ellen, a problémát számokkal is be lehet mutatni:
- 2020-ban az említett 6000 marha- és 41 emberéletet követelő tragédia mellett egy másik balesetben 14 ezer juh fulladt vízbe,
- 2021-ben csaknem 3 ezer marha pusztultak el a tengeren,
- 2022-ben 15 ezer juh fulladt a tengerbe, amikor egy szállítóhajó elsüllyedt Szudánnál.
Új-Zélandon és Ausztrália annyira messze van az élőállat-export felvevőpiacaitól (meg minden mástól is), hogy az állatoknak akkor sem tesz jót a hosszú tengeri szállítás, ha nem fulladnak vízbe.
Nagy-Britanniában is volt ilyen törekvés, 2020 óta tervezik az élőállat-export beszüntetését, de semmi érdemi előrelépés nem történt. Ausztráliában lassan haladnak ezügyben, teljes tiltás nem lesz 2025 előtt. Új-Zélandon az élő állatok exportja hivatalosan 2023. április 30-án áll le.
Ideológiai ellentétek
A politikai erők természetesen nem értenek egyet. A Zöld párt és az állatjogi aktivisták üdvözlik, a Nemzeti párt ellenzi a döntést, szerintük ez egy ideológiai alapú válasz a Gulf Livestock 1 hajótragédiára – ebben utazott az elveszett 6000 marha és 41 ember.
Úgy számolják, hogy a GDP-t akár 472 millió dollárral is visszavetheti ez az intézkedés. Új-Zéland 134 722 szarvasmarhát exportált 2021-ben , az élőállat-export a primer szektor 0,6%-át teszi ki.
