A farsang sokak számára a jelmezekről, a mulatozásról szól. Persze jól is van ez így, de nem volt ez mindig így. Régen más értelme is volt. A farsangi időszak vízkereszttel, január 6-ával kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul le. Ez mindig is így volt, azonban a szokások, amelyekkel együtt jár, nagyon sokat változtak az évszázadok során.

Míg korábban a farsang a párválasztás fontos eszköze volt, és jelentős szerepet töltött be a böjt előtt, manapság már inkább a gyerekek és felnőttek mulatozásáról, a jókedvű, táncos bulikról szól.

Farang régen

A legtöbb farsangi szokás és összejövetel nem a farsangi időszak elejére, hanem inkább a végére összpontosult. Ezt nevezték a farsang farkának. Ez pedig nem más, mint a farsang vasárnapja, farsang hétfője és a húshagyókedd. Az előkészületeket azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön elkezdték.

farsang gyerek jelmez

A farsang a gyerekek nagy kedvence. Fotó: Shutterstock

Ezt a csütörtököt nevezték kövér csütörtöknek, hiszen ezen a napon rengeteg finomságot készítettek az asszonyok, amelyet hamvazószerdáig igyekeztek elfogyasztani. Úgy tartották, ha sokat esznek ebben a pár napban, akkor bőséges lesz a termés, és a disznók is kövérre fognak hízni. Azért volt fontos, hogy az ételek elfogyjanak hamvazószerdáig, mert akkor kezdődött meg a nagyböjt.

Ezt olyannyira komolyan vették, hogy az edényeket is jóval alaposabban mosták el, mint korábban, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a később készített, böjti ételekbe. A szlavóniai Kórógyon úgy tartották, „Inkább a has fakaggyon, mincsen az a kicsi étel megmaraggyon" Így előre bepótolták azokat a napokat, amelyeken a böjt miatt nem ehettek bőségesen. Mert a böjtöt nagyon szigorúan be kellett tartani. A Szerémségben például leginkább csak krumplilevest és bodagot, vagyis lepényt ettek alatta.

Mint minden jelentős ünnephez, így a farsanghoz is tartoztak különféle köszöntési szokások. Ekkor a farsangolók jókívánságokat mondtak egymásnak. Ezekkel a jókívánságokkal szerettek volna gondoskodni a jó termésről, a család és az állatok egészségéről és megfelelő állatszaporulatról.


Ahogyan karácsony alkalmával, úgy farsangkor is jellemzőek voltak a különféle dramatikus játékok. Ezek helyszíne leggyakrabban a fonó volt. Ami pedig már akkor is szokás volt, hogy az emberek eltakarták arcukat, és más bőrébe bújtak, különféle maszkok és jelmezek segítségével.

A Drávaszögben a maszkosok tojást gyűjtöttek. Gyakran a legények női ruhát öltöttek, így szórakoztatva a többieket. Várdarócon húshagyókedden kakasruhába öltözött fiúk járták az utcákat, és cseppet sem szemérmesen, úgy ugrottak rá a lányokra, mint a kakasok a tyúkokra. De ezért cserébe még jutalmat is kaptak, hiszen a lányok tojásokat adtak nekik. Ráadásul nem megdobálták őket velük, hanem kosárban gyűjtötték a tojásokat.

A tánc és a farsang mindig is kéz a kézben járt. Ezeket a mulatságokat mindig a legények rendezték. A leányok gyakran készítettek apró bokrétákat, melyet odaadtak a kiszemelt legénynek. Ha ő elfogadta a lány közeledését, azt azzal jelezte, hogy farsang vasárnapján kitűzte a lány bokrétáját a kalapjára. Nagyon sok eljegyzés is történt ebben az időszakban akkoriban. Ennek leginkább az volt az oka, hogy tilos volt lakodalmat tartani a nagyböjt és az adventi időszak alatt. Ráadásul nyáron azért nem értek rá, mert a földeken dolgoztak, így minden szempontból ez volt a legmegfelelőbb időszak a családalapításra.

A kakasütés játékát Várdarócon és Kopácson játszották. Ekkor a kocsma melletti téren levágott kakasfejet ástak a földbe. A legényeknek bekötötték a szemét, és egy bottal kellett eltalálniuk az elásott kakasfejeket. Ha a legény eltalálta, akkor finom kakaspörkölt készült a kakasból.

jelmez farsang

A felnőttek is újra gyerekek lehetnek egy kicsit, amikor eljön a farsang. Fotó: Shutterstock

Szokás volt a vénlánycsúfoló is. Ekkor azokat a lányokat, akik még nem mentek férjhez, különféle tréfákkal csúfolták. Az egyik ilyen volt a tuskóhúzás, amikor egy tuskót húztak el a lány ajtajáig, és azt annak nekitámasztották. Sok lányt korommal is bekentek ilyenkor. De sok helyen tartottak disznóvágást is ilyenkor.

Farsang manapság

Mostanában a farsangból a beöltözés és a fánk maradt meg. Sokfelé rendeznek ebben az időszakban elegáns bálokat, mint amilyen például a Budapesti Operabál, de számos farsangi bál is megrendezésre kerül ilyenkor.

Az óvodákban, iskolákban jelmezversenyeket tartanak, melyekre akár otthon is készülhetnek a jelmezek, de számos jelmezkölcsönző is rendelkezésre áll, hogy mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelő álruhát.

Sok helyen rendeznek farsangi mulatságokat, melyeket általában disznótorral kötnek össze. Míg korábban ez volt az eljegyzések és házasságkötések legfőbb időszaka, manapság ez már teljesen kikopott a farsangból.

Megmaradt viszont a farsangi időszak legjellegzetesebb étele, a farsangi fánk. A fánk élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban sütnek ki, és porcukorral, vagy baracklekvárral fogyasztják. A legnépszerűbb farsangi fánk a szalagos fánk, amely nevét onnan kapta, hogy egy fehér csík fut körbe rajta.

Akár bálban, akár mulatságban, akár otthon, családi körben, de érdemes megtartani a farsangot, és kihasználni a jelmezek keltette jókedvet az ünneplésre.