A legismertebb ezen a néven a békés, hűséges Zsuzsanna, aki a férje gyümölcsöskertjében fürdőzött, amikor a vének meglesték. Ő lett a gyümölcsfák védőszentje, ábrázolásaiban gyakran láthatjuk almával. Ezen a napon látnak hozzá a szőlő metszéséhez ott, ahol már nem kell a fagyoktól tartani. Megkezdődik a földművelés évadnyitó feladata: a trágya kihordása és beforgatása. Bácstopolyán a szántóvető emberek számára a tartós, hosszú eső bőséges termést jelzett.

A termésjóslás mellett a nap elsősorban időjárásjóslásra alkalmas, legalábbis a régiek hite szerint. Elvileg megérkezik a tavasz, a hó alól előtűnik a fű, vagy az őszi vetés, és amit a legjobban várnak és figyelnek: a pacsirta magas röpte és éneke. A magyarbánhegyesi és szentmártonkátai feljegyzések szerint az alacsonyan szálló madár, illetve annak „befagyott szája” azt jelenti, hogy sokáig eltart még a hideg idő. Ha azonban a pacsirta magasra szárnyal, akkor közel a tavasz, és ha közben még csengő hangon énekel is, akkor szinte a küszöbön a természet megújulása.

Mezei pacsirta zsákmányt visz a fiókáinak.

A pásztorok kevésbé emelkedett magyarázatot adtak a hó elolvadására: a mondabeli jámbor Zsuzsanna rápisil. A zord telekre Dél­Európába költöző verébméretű, fehéres foltokkal tarkított barnás alapszínű énekesmadarunk, a mezei pacsirta (Alauda arvensis) védett madár. Megtalálható füves pusztákon, szántóföldeken. Tavasztól késő őszig rovarokkal és pókokkal táplálkozik. Egy évben háromszor is költhet, fiókái a talajon levő fészekben kelnek ki.

A székelyek a Zsuzsannákat énekkel köszöntötték, melynek dallama megegyezett a „Sok születésnapokat vígan megérhess…” kezdetű népi énekkel, de a köszöntő ének fricskával ér véget: „Aggyon az Isten….eső ellen egy nagy bükkfa kalapot, hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot”.

Nagyböjtben, elsősorban Zsuzsanna napon került sor a bibliai történetet felelevenítő dramatizált játékra. A szerepeket (Zsuzsanna, a férj, két öregember, bíró, hajdú, valamint a képzeletbeli falu lakossága) általában gyerekek alakították. A történet bővelkedett izgalmakban, a főhős ártatlan és szerethető volt, a bűnösök csúfos meglakoltatása pedig szórakoztatta a nézőket, ezért katolikus és protestáns falvakban egyaránt népszerű volt többek között Nagyszombaton, Csíksomlyón, Nagybányán, a Felvidéken pedig a bányászközösségekben, ahol a hosszabb időre magukra hagyott feleségek magukra ismerhettek, mivel ők is gyakran váltak igazságtalan vádaskodások célpontjaivá.