Ezek a tapasztalatok a PREGA-konferencia szántóföldi szekciójának egyik kerekasztal-beszélgetésén fogalmazódtak meg. A résztvevők Börcsök András, Bűdi Károly, Erős Veronika, Heicz Péter és Kauser Jakab voltak. A moderátori teendőket Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem) látta el.
Vizsgálják, mennyire nyitottak a gazdálkodók az agrárinformatikára
Erős Veronika az Agrárinformatikai Klasztertől érkezett. Egy éppen zajló kutatásukat ismertette, amely azt vizsgálja, mennyire nyitottak a gazdálkodók az agrárinformatikai és a precíziós eszközök használatára. Ezzel is támogatnák azokat az IT-szereplőket, akik új piaci lehetőségeket keresnek. A gazdálkodókat pedig abban segítenék, hogy megismerjék, megértsék ezeket a megoldásokat.
A Kárpát Agri honlapról is letölthető rövid kérdőívet eddig főként Szerbiában, Erdélyben és a Kárpátalján, a magyar érdekeltségű területeken „futtatták meg”. A következő lépésként – a digitális agrárstratégiához kapcsolódva, annak kiegészítéseként – Magyarországon is megnézik ugyanezeket a készségeket.
Szólt arról is, mennyire fontos a gazdálkodók szaktanácsadókon, falugazdászokon, illetve a gépgyártókon, gépforgalmazókon keresztül történő támogatása. Velük egyetértésben, az ő meglátásaikat hasznosítva, közösen vinnék tovább az agrárinformatikával és a precíziós gazdálkodással kapcsolatos programot, hogy az „ne csak egy ilyen konferencián legyen ismert kifejezés”.
Megmutatják a termelőknek, hogy „van még előre”
Heicz Péter, a Syngenta üzletfejlesztője az általuk működtetett precíziós gazdálkodási programról beszélt. 2013-ban kezdték kiépíteni, most már több száz partnerrel működnek együtt. A legfőbb tapasztalata az, hogy amikor bevisznek egy új dolgot a piacra, azt mindig el kell tudni fogadtatni. Tehát meg kell találni hozzá azt a célközönséget, amely érett rá. Jelenleg a precíziós gazdálkodás az egyik legfejlettebb gondolkodásmód a mezőgazdaságban, ehhez is „fel kell nőni” – hangsúlyozta. Mint elmondta,
a műtrágya-felhasználás „evolúciójával” szokta szemléltetni, „miről is szól ez az utazás”.
Amikor elkezdett agronómiával foglalkozni – 2002-ben –, az akkori főnöke az összes területre ugyanazt a műtrágyát rendelte meg, és mindenhová ugyanannyit szóratott ki. A következő lépés az volt, amikor már figyelembe vették, milyen növényt termesztenek az adott területen, így a búza alá több foszfort, a kukorica, napraforgó alá pedig kálidús műtrágyát raktak. A nagy ugrást a táblaszinten való differenciálás jelentette. Egyébként a termelők jelentős része még a növényfajták igényeinek figyelembevételénél tart – jegyezte meg.
"Lehet még jobban csinálni. Erre meg kell találni a lehetőségeket, és a precíziós technológia egy ilyen dolog." – fotó: Agroinform.hu
A termelőknek azt igyekeznek megmutatni, hogy „van még előre”, lehet még jobban csinálni. Erre meg kell találni a lehetőségeket, és a precíziós technológia ilyen dolog. Fontosnak tartják azt is elfogadtatni, hogy a precíziós gazdálkodás során szükség van külső segítségre is. Mert aki egyedül indul el ebben a technológiában, annak a saját hibáiból kell okulnia, és az nagyon sok időbe és pénzbe kerül.
A Syngenta azzal tud hozzájárulni a precíziós gazdálkodás rendkívül sokrétű karakteréhez, hogy gyártóként is jól hasznosítható információkat ad a termékeiről. Épp ezért 2-3 éve különböző kísérleteket is beállítanak, hogy ezek által is minél több tudást, tapasztalatot szolgáltathassanak a partnereiknek. Például arról, milyen tőszámmal vessék el az adott menedzsmentzónában a kukoricahibrideket, vagy hogyan lehet a növényvédő szert differenciált dózisban a leghatékonyabban alkalmazni.
Fölösleges 2-3 hektáros darabokra alkalmazni a precíziós technológiát
Kauser Jakab (K-Prec Kft.) Fejér megyében gazdálkodik, és jelenleg Mosonmagyaróváron képezi magát precíziós szakmérnökké. Elsődleges információforrásul a tanulmányai szolgálnak, de a különböző bemutatók és a konferenciák is hasznosak számára.
A tavalyi PREGA-kerekasztalon még azt a célt fogalmazta meg, hogy öt éven belül átáll a precíziós technológiára. Most arról számolt be, hogy sikerült felgyorsítani a folyamatot, és már tavasszal helyspecifikusan juttatják ki az inputanyagokat. Számításai szerint a 350 hektár tavaszi kultúrából 280-290-en lesz érdemes táblán belül differenciálni. A többin nem csinálják, mert „fölösleges 2-3 hektáros darabokkal foglalkozni”. Januárban a lehatárolt menedzsmentzónákból vették le a talajmintákat, és februárban már el is készítették a kijuttatási terveket.
További céljuk, hogy a nitrogénszenzort online is használják. Egyelőre még kísérletekben, „aztán majd kiderül, mennyire fog beválni”. A precíziós gazdálkodásra való áttérés során sokszor tapasztalják, hogy
az alkalmas géppark és technológia megvan, de hiányoznak a megfelelő szakemberek,
akik képesek lennének minden kérdés megválaszolására. A másik tapasztalat pedig a tudatosság és a konkrét tervezés fontosságának felismerése. Előre tudni kell, hogy melyik táblába milyen kultúrát, melyik hibridet szeretnénk, milyen tápanyagszinten akarunk dolgozni, milyen műtrágyaféleségekkel. Ez az elsődleges kihívás.
A precíziós növényvédelmet is szeretnék kipróbálni, de egyelőre ezt is csak a kísérletezés és az információgyűjtés szintjén.
A fejlesztési irány a vetéssel egy időben történő talajszkennelés
Börcsök András (bugaci Aranykalász Zrt.) elmondta, hogy ő a vetéssel „csapott bele” a precíziós gazdálkodásba. Ez úgy történt, hogy egy vetőgépet átépített, hogy alkalmas legyen a differenciált vetésre. Mikor ez meglett, akkor jött rá, hogy ez szép és jó, de mi alapján fog differenciáltan vetni!? Adatok kellenének. A téma szakértőjével konzultálva arra jutott, hogy alkalmas gép ide vagy oda, nagyon messze van még a precíziós vetéstől. Bele kell kezdenie az adatgyűjtésbe. „Tehát a puskám megvolt, csak lőszerem nem volt hozzá” – fogalmazott. Az elmúlt évek arról szóltak, hogy a lőszert összeszedjék – tette hozzá.
Aki most fog bele a precíziós gazdálkodásba, annak azóta már sokkal több lehetősége van. A legújabb fejlesztések afelé haladnak, hogy azonnal, online módon be lehet avatkozni a kijuttatott inputanyag-mennyiségbe. Ez például a nitrogénműtrágya-kijuttatásban már megvan.
.jpg)
"Jelenleg a precíziós gazdálkodás az egyik legfejlettebb gondolkodásmód a mezőgazdaságban" – fotó: Agroinform.hu
Az idei világújdonság a vetéssel egy időben történő talajszkennelés. Egy amerikai cég által kifejlesztett eszköz képes arra, hogy valós időben mérve a talaj tulajdonságait – elsősorban a humusztartalmat –, ezek szerint alakítsa a tőszámot. Korábban még úgy volt, hogy tavasszal már ki is próbálhatja az erre szolgáló gépet. Időközben azonban meggondolták magukat az amerikaiak, idén még továbbra is csak otthon tesztelik – mondta el.
Azon lehet vitatkozni, hogy az online adatszerzés jó-e vagy sem, de ez a fejlesztési irány
a vetésben is. Lesz egy szenzor, amely adatokat szolgáltat, ezek alapján a program „döntéseket hoz”, a rendszer pedig automatikusan végrehajtja. Mint elmondta, saját magában is sok kérdés fogalmazódik meg ezzel kapcsolatban (például hogyan kell majd a talajviszonyokhoz kalibrálni). Az azonban egyértelmű: kétfajta lehetőség van a differenciált kijuttatásra.
Az egyik az azonnali beavatkozás, amit egy adott szenzor érzékelése alapján érünk el. Vagy pedig évek adatgyűjtő munkájával, drónok, műholdképek, talajszkenner stb. alapján készített tervek segítségével juttatunk ki. Börcsök András tapasztalatai szerint mindegyiknek megvan a maga előnye. Hogy melyik működik jobban, az függvénye annak is, milyen az adott terület és az alkalmazó gazdaság.
„Egy mintából dolgozni bátorság”
Bűdi Károly (Agro-tár Kft.) az előtte szólóhoz csatlakozva kifejtette: meglátása szerint „egy minta nem minta”. Ugyan tetszik neki, ha valaki online rendszerekkel dolgozik, de azokban mindig benne van a hibalehetőség. „Húsz-harminc mintából már egészen jól lehet dolgozni. Egy mintából pedig bátorság” – fogalmazott.
Három évvel ezelőtt a PREGA-konferencián arra hívta fel a figyelmet – az országban szinte elsőként –, hogy nekik van egy kissé más technológiájuk, és vannak eredményeik – emlékeztetett a moderátor Milics Gábor. És mindenki azt a bizonyos nagy mellényt emlegette – tette hozzá.
Bűdi Károly az azóta eltelt időszakról beszámolva elmondta: „nagyon sok mindenben előrébb haladtak”. Szaktanácsadóként azt látja, hogy a piacon már vannak olyan cégek – kisebbek-nagyobbak egyaránt –, amelyek azt mondják, amit ők már három éve hajtogatnak. Ennek nagyon örül, mert azt jelenti, hogy a kísérleteik ugyanarra az eredményre vezettek, mint övéké.
Az azóta is folyamatosan végzett saját kísérleteik szintén erősítik azt irányt, amelyet három évvel ezelőtt meghatároztak. Az eredményeik változatosak. Ha száraz év jön, mint amilyen a 2017-es volt, a helyspecifikus mezőgazdaság akkor is meghozza „a maga kis gyümölcsét”. A nagy szárazságban ugyan felére esett vissza a profit, de „ugyanaz a rajzolat megvan”.
A végén gratulált azoknak a gazdálkodóknak, akik a 2015-ös PREGA-konferencián „odatett” tudása nyomán elindultak ezen az úton, „hiszen egy kicsit profitábilisabb lett a gazdaságuk”.
