– Mindezekről Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató beszélt.

A feltámadás keresztény gondolatköre és a népi hagyományok tavaszváró jelentései összefonódnak ezekben a szimbólumokban. A tojás egyaránt jelképezi Krisztus feltámadását és a termékenységet, a piros pöttyök a tojáson pedig egyes mondák szerint Krisztus vérét. A piros szín emellett a szerelemre is utal – mondta a szakember.

Amikor a kiöltözött fiúk és lányok a népszokásoknak megfelelően bevonulnak a faluba, a tavasz megérkezését jelenítik meg – tette hozzá a néprajzkutató.

Korunk modern virtuális eszközei is segíthetnek a hagyományaink megőrzésében

Az ünnepi hagyományok az internetnek és a digitális eszközöknek köszönhetően sokszor a virtuális világban élnek tovább – mondta Barna Gábor néprajzkutató.

A szakértő rámutatott, hogy az utóbbi években más ünnepi szokásokkal együtt a húsvéti locsolkodás vagy akár a gyászolás is virtuális alkalmazásokra helyeződik át.

Elmondása szerint a húsvéti szokások évszázadokon keresztül sokszínűek voltak, az egyházi szertartások és a népszokások nem is választhatók el mindig élesen. A locsolkodás például – emelte ki – sok évszázados, elvilágiasodott keresztény hagyomány azokból az időkből, amikor még csak húsvétkor kereszteltek.

A Kárpát-medencében az ünneplésnek számtalan szokása alakult ki, a magyarországi németek például rendszerint az emmauszi tanítványok bibliai történtét elevenítették föl, a székelyek pedig határjárást tartottak húsvét alkalmával –ismertette a néprajzkutató.

Többek között az internetnek is köszönhetjük, hogy a koronavírus megfékezésére bevezetett óvintézkedések ellenérte felidézhetjük 2019 húsvétját és az egy évvel ezelőtti locsolkodásokba is bepillanthatunk.

Népviseletbe öltözött hagyományőrzők locsolkodnak a Matyó Néptáncegyüttes húsvéti bemutatóján Mezőkövesden – fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Népviseletbe öltözött fiatalok locsolkodnak a Tolna megyei Cikón – fotók: MTI / Sóki Tamás

Most pillantsunk be a számunkra kevésbé ismert, Erdélyben még mindig népszerű húsvéti hagyományokba – fotók formájában.

Ételszentelés

Urbán Erik ferences rendházfőnök 2019-ben a húsvétvasárnapi ételszentelésen a Csíksomlyói kegytemplomban. A hagyomány szerint a katolikus hívők a húsvéti sonkára, kalácsra, tojásra és a borra áldást kérnek. – fotók:  MTI / Veres Nándor

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – fotók: MTI / Veres Nándor

Tűzszentelés Csíkzsögödön

Sebestyén Ottó plébános ministránsok és hívők társaságában megszenteli a tüzet az erdélyi Csíkzsögöd templománál a nagyszombati mise előtt. A húsvéti vigília szertartása a sötétség beállta után kezdődik a tűzszentelés szertartásával. Egyedül a parázsló szén világít, s az arról vett tűzzel gyújtja meg a pap a húsvéti gyertyát. – fotó: MTI / Veres Nándor

Az erdélyi Csíkzsögöd gyülekezetének tagjai tüzet gyújtanak a nagyszombati mise előtt. – fotó: MTI / Veres Nándor