Hasznos tanácsok takarmányozáshoz, kártevők és betegségek elleni védekezéshez

Hogyan védekezzünk a cseresznyelégy és a talajlakó kártevők ellen?
Egyre több a cseresznyelégy a gyümölcsfákon, az ágyásokban pedig a drótférgek és a cserebogarak lárvái ellen lehet szükség a védekezésre. Győrben egy hét alatt hússzorosára nőtt a sárgalapon csapdázott cseresznyelegyek száma, valószínűleg az ország többi részén is nőni fog a számuk.

Megdőlt árpa – fotó: Agroinform.hu

A lisztharmatot most lehet megelőzni – a tafrina és a varasodás is megjelent!
Ha még idáig nem permeteztek, akkor lassan készülhetnek a szőlősgazdák is az első lisztharmat elleni védekezésre. Különösen azok, akiknél tavaly nagy gondot okozott. Nem szabad beengedni a lisztharmatot a tőkéinkre, virágzásban már nagyon nehéz megfogni, és az egész termést elviheti.

​Hogyan lesz gazdaságunk modern és versenyképes?
A precíziós gazdálkodás térhódításával a mezőgazdaság ipari forradalmát éljük. A speciális és a jelenleg legigényesebb művelést gyakorló gazdaságok száma folyamatosan nő. Az új üzemi modelleket, fejlesztéseket figyelemmel követők nem csupán innovatívak. Az eddigi gyakorlathoz képest új alapokra építve a hagyományos gazdálkodással szemben bizonyítottan magasabb növekedési potenciállal rendelkeznek. Repcehibridek, amik a hagyományos és a legmodernebb gazdaságokban is helytállnak.

Betekinthet egy elismert hazai húsmarhagazdaság működésébe
Itthon és külföldön is elismert húsmarhatenyészetet vezet Mozsgai József, aki elmondja, hogyan takarmányozza díjnyertes Limousin marháit. A Limousin húsmarha-törzstenyészet, gyönyörű természeti környezetben, szabadtartásban 30 anyaállattal dolgozik. A tulajdonos a genetikai kincstárat – a feltételek fokozatos fejlesztésével – 50-60 létszámú anyaállományra növeli.

​Nem könnyű megküzdeni az aknázómollyal
A moly mindig is nehéz ellenfélnek számított. A technológia lényege már két évtizede is az volt, hogy pontos időzítéssel, már a tojásrakása előtt tökéletesen le kell fedni a leveleket a rovarölő szerrel. Sajnos nem lett egyszerűbb a helyzet. Több hatékony készítményt is kivontak a forgalomból, és amik megmaradtak, azok sem felszívódóak. Azaz továbbra is 100%-os permetlé-borítottságot kellene elérni a munkánkkal.

Így tehetjük gyorsabbá a gabonaátvételt!
Amikor beérik a termény és végre feldübörögnek a motorok, teljes gőzzel indul az aratás, pörögnek a traktorok, a teherautók, és a felvásárlók várják a beérkező szállítmányokat. Jó esetben műszakilag felkészülten és elegendő hellyel a tárolókban. Néha viszont siralmas állapotok fogadják a beszállítókat: vagy nincs elegendő ember, vagy nincs egy megbízható műszer, vagy nincs megfelelő mintavételezés az átvevőnél. Hogyan lehet egyszerűen elkerülni a hídmérleg előtt álló kocsisorokat?

​​Kell-e félni az afrikai sertéspestistől?
Egyelőre csak vaddisznóknál, de Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis. A hír hallatán a sertéságazat és a vadásztársadalom minden tagja szinte egy emberként kapott a szívéhez. De mekkora valójában a veszély? Mit érdemes tudni a betegségről, mik a teendők és mire számíthatunk?

Fontos, hogy a vírus ne terjedjen át a sertésállományra – fotó: Shutterstock

Hogyan növelhető a sorközművelés jótékony hatása?
A kapásnövények meghálálják a sorközművelést, és ha a művelettel talajbaktériumot is kijuttatunk, jelentősen megnövelhetjük növényeink ellenálló képességét és életerejét. A tavaszi kapásnövények sorközművelését a kelést követő négy-öt hét után kezdjük el. A jelenlegi csapadékos időjárás ideális körülményt teremt a baktériumtrágya alkalmazásának. A magasabb hozam, a biztonságos és jövedelmező termelés érdekében a sorközművelés során juttassunk ki Phylazonit baktériumtrágyát!

Merre tovább, terményárak?
A kukorica és a búza termelői ára májusban is magasabb szinten mozog, mint tavaly, a repce- és napraforgómag viszont olcsóbban cserélt gazdát, mint 2017-ben.

Az összes gyümölcsmoly beindult
Javában zajlik a gyümölcsmolyok rajzása, ahol szükséges, ott ideje védekezni ellenük. Költségekkel sem bírnánk a folyamatos permetezést, és a vegyes beültetésű magyar kertekben gyümölcsfajonként eltérő időpontban és gyakorisággal kellene ismételgetni a védekezést. Úgy vélem, hogy nem lehet a célunk a kereskedelem által megkövetelt első osztályú szint elérése. Ehelyett nekünk több hasznosítással kell számolnunk: friss fogyasztás, tárolás, befőzés, fagyasztás, takarmányozás és persze a pálinka. A fentiek tükrében próbálom megadni Önöknek azokat a védekezési időpontokat, melyeket szerintem feltétlenül be kell tartani.

Az élelmiszer-hamisítás már jobb üzlet, mint a kábítószer-forgalmazás
Az áruk hamisítása évente jelentős mértékben emelkedik. A növekvő életszínvonal Európában, az amerikai kontinensen, de a közepes vagy akár alacsonyabb életnívójú országokban is magával hozta a fogyasztói igények növekedését, az áruválasztékot, ezzel egyidejűleg az áruhamisítást. Mindent hamisítanak: élelmiszert, ruházatot, műszaki cikkeket, autóalkatrészeket, és mindent, ami elképzelhető. Egyáltalán nem mellékesen, a növényvédőszer-hamisítás is jól jövedelmező üzletté fejlődött.

Hazánkban is megjelent a repce veszélyes betegsége
2017 őszén a csapadékos időjárás miatt az ország nyugati felében, leginkább Vas és Zala megyék savanyú, mély fekvésű talajain megjelent a repce gyökérgolyvás betegsége. A betegség a káposztatermelők körében már régóta ismert, ám őszi káposztarepcében érdemi hazai előfordulását tavaly őszig nem publikálták. A régióra jellemző szűk vetésforgó, melyben az őszi búza és a repce évről évre egymást váltja, szintén kedvezett a kórokozó elterjedésének.

Golyvás daganatok a repce gyökerén – fotó: NPZ

Állatok fertőző betegségeinek kontrollálása
A klímaváltozás és a globalizáció modern trendje drámai módon megemelte az újonnan jelentkező és az ismételten felbukkanó állati betegségek számát. A Boehringer Ingelheim állategészségügyi üzletága elkötelezett az olyan állatokat érintő fertőző betegségek leküzdésében és megelőzésében, melyek jelentős fenyegetést jelentenek az emberek, állatok és a mezőgazdasági ágazatok számára a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt.

Új államilag elismert szója-, len- és őszikáposztarepce-fajták
2018. március 7-ei ülésén a Fajtaminősítő Bizottság Szántóföldi Növények Szekciójának állásfoglalása alapján a hatóság a következő szója-, olajlen- és őszikáposztarepce-fajtákat részesítette állami elismerésben, államilag elismert fajtákat vonta vissza, illetve a következőket új fenntartó jegyezte be.

Hogyan védhetjük meg a dió- és a gesztenyefát?
Akár a nyár végéig is injektálhatjuk a vadgesztenyéinket? – kérdezik egyre többen. Kétségkívül rügypattanáskor szívódik fel és terjed szét a fában a legintenzívebben a rovarölő szer, és ekkor az első nemzedék károsítását is ki tudjuk védeni.

Májusi gépészeti összefoglalóinkat megtalálja ITT, ITT és ITT.