Feljődő agrotech
Az agrártechnológia rendkívül látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt néhány évtizedben, köszönhetően az informatikából és a technológiai iparból beszivárgó fejlesztéseknek és így számos új lehetőség nyílik a gazdálkodásban és a mezőgazdaságban. Az eredmény a termelési költségek csökkenése, az élelmiszernövények hozamának növekedése, az általános termelékenység növekedése mellett, és az sem kétséges, hogy az agritech hatásai és előnyei idővel csak még szembetűnőbbek lesznek.
Ezek a fejlesztések egyre inkább begyűrűznek Magyarországra is, így számos, ezekhez köthető ígéretes vállalkozás áll a piacra lépés küszöbén, vagy indult el nemrégiben. Legyen szó a betakarítás nyomon követéséről, üvegházak építéséről, vagy mesterséges intelligencia által vezérelt szolgáltatásokról, ezek az agtech cégek elkötelezettek amellett, hogy intelligens és kreatív megoldásokat kínáljanak a világ élelmiszerellátásának biztosítására. Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szintén izgalmasnak tartja ezt a jelenlegi helyzetet, melyről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén ősszel megrendezett Agtech Summit rendezvényén osztotta meg velünk gondolatait.
Prof.Dr. Gyuricza Csaba a MATE rektora. Fotó: MATE
Prof.Dr. Gyuricza Csaba (MATE rektor):
Manapság az egyik legfőbb kérdés az, hogyan lehet a mezőgazdaságban megjelenő új megoldásokat és innovatív ötleteket a felszínre hozni, hogy a fiatal kutatók be tudják mutatni elképzeléseiket a szélesebb nyilvánosság számára. Rengeteg olyan megoldás születik ugyanis, melyek érdemesek a figyelemre, és arra, hogy megalkotóik sikeres vállalkozássá fejlesszék őket.
Justin Viktor (Agroinform):
Milyenek a lehetőségek ezen a területen Magyarországon és a régióban? Mivel találkoznak az innovációban érintett fiatalok, akik kilépnének a piacra?
GyCs:
"Ha a mezőgazdaságot nézzük, ez világszinten és hazánkban is az egyik leginnovatívabb ágazat, így ez a terület rejti magában a legnagyobb lehetőségeket is,"
egészséges élelmiszerre ugyanis mindig szükség lesz. Egy olyan kis ország számára, amely természeti erőforrásokkal csak korlátozottan rendelkezik, nincs más út, mint az, hogy ezeket a lehetőségeket és szellemi erőforrásokat kiaknázza, kihasználja.
Ha a hazai viszonyokat nézzük, ez az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező ágazat, tehát olyan lehetőségek vannak az innováció területén ami kevés másik ágazatra mondható el. Kép: MATE
Mivel hazánkban nem tudunk világpiaci szinten mennyiségi alapanyagot és élelmiszert előállítani, ezért arra kell koncentrálnunk, hogy innovatív ötleteinket kidolgozzuk, piacosítsuk és a mennyiség helyett a minőség irányába mozduljon el a termelésünk. Erre építve pedig nemcsak Magyarországon, hanem határainkon túl is komoly sikereket érhetünk el tudás- és technológiatranszfer formájában. Tudatosítanunk kell mindenkiben, hogy a globális népesség növekedésével a felvevőpiac korlátlan, ráadásul egyre kisebb területen kell egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert előállítani, amihez rengeteg innovációra, csúcstechnológiára és ezeket megálmodó fiatalra van szükség.
"Az így felhalmozódó tudás révén így nemcsak 15-20 millió ember élelmiszerellátását tudjuk közvetlenül, vagy közvetve segíteni, hanem akár milliárdokét is. Ennek folyományaként pedig hazánk agrárgazdaságát tovább erősíthetjük."
A magyar élelmiszeripar sokat fejlődött az elmúlt években de sajnos azt kell, hogy mondjuk hogy a rendszerváltás utáni sokkból még mindig nem tért magához teljes egészében. Kép: MATE
JV:
Lázár János nemrégiben azt nyilatkozta az Agroinformnak, hogy Magyarország mezőgazdasága 10 éves távlatban felkerülhetne az EU top 10 rangsorára az 5. és a 10. hely közötti pozíciók valamelyikébe. Ön mit gondol erről?
GyCs:
Ezzel teljesen egyetértek. Nagyon kevés olyan ország van ugyanis a világon, aki képes arra, hogy több embert lásson el élelmiszerrel, mint ahányan az adott országban élnek. Magyarországnak megvan ez a képessége. Az viszont kétségtelen, hogy pillanatnyilag ez csak egy képesség és egy lehetőség, amivel egyelőre nem élünk, holott az adottságaink megvannak hozzá.
Az is sajnálatos tény, hogy az elmúlt években olyan termékekből is importőrökké váltunk, melyekből korábban hagyományosan erős volt az ország. A kertészeti termékeknél, burgonyánál, hagymánál, paprikánál és a fűszerpaprikánál nem léptük meg azokat a fejlesztéseket, amelyek révén az önellátásunkat biztosíthattuk volna.
"A rangsorban történő előrelépés érdekében tehát az első feladat az, hogy célirányosan ezekre az ágazatokra vetítve olyan programokat dolgozzunk ki, amelyek révén az önellátottsági szintet erősíteni tudjuk. A második lépés pedig az, hogy erre építve a feldolgozottsági szintet erősítsük."
Az ténykérdés, hogy ma a mezőgazdasággal a foglalkozók 15 százaléka rendelkezik szakirányú középfokú vagy felsőfokú végzettséggel. Ez gyalázatosan rossz arány, ezen változtatni kell. Kép: MATE
Ehhez rengeteg pénzre van szükség, de azt is jól tudjuk, hogy az elkövetkező időszakban a korábbi uniós költségvetési ciklushoz képest háromszoros-négyszeres forrás áll majd rendelkezésünkre. Az évtized végéig tehát minden esélyünk megvan arra, hogy ökológiai adottságainkat szem előtt tartva, a források okszerű felhasználásával 15-20 millió ember élelmiszerellátását tudjuk biztosítani minőségi alapon, korszerű technológiák bevonásával.
A harmadik dolog, ami ehhez nélkülözhetetlen, az a szaktudás. Meglátásom szerint ugyanis sok esetben ennek a hiánya az előrehaladás legnagyobb akadálya. Jól tudjuk, hogy ma a mezőgazdasággal foglalkozók 15 százaléka rendelkezik csak közép- vagy felsőfokú végzettséggel, ami rendkívül rossz arány. A legsürgetőbb és leginkább hosszú távon megtérülő feladatunk ezen a területen van, ezért reformáltuk meg az agrár-felsőoktatás rendszerét és ezért hozzuk közelebb a képzéseket a piaci és a társadalmi igényekhez, valamint a nemzetközi trendekhez.
Mi az egyetemen közvetlenül is támogatást nyújtunk azoknak a fiataloknak, akik egy új, innovatív ötlettel, innovatív ötlettel állnak elő. Kép: MATE
JV:
Betekintve a KAP-tervezetbe, a 2021-2022-es évre az oktatás innovációjára nem különítettek el keretet. Mindamellett, ami elhangzott az oktatás fontosságáról, akkor honnan lesz erre forrás?
GyCs:
Nem a KAP-nál kezdődik a világ és nem is ott ér véget. Ha ott erre nem biztosít forrást az Európai Unió, akkor biztosítani fog máshol, vagy ha másutt sem, akkor ezt saját forrásból kell megteremtenünk. Ezen a területen nem köthetünk kompromisszumot.
A magyar kormány már nagyon jelentős lépéseket tett ezen a területen, hiszen az elmúlt száz évben, Klebelsberg Kunó óta nem volt arra példa, hogy olyan drasztikus és pozitív fejlemények történjenek az agrár-felsőoktatás finanszírozásában, mint ami az elmúlt időszakban lezajlott. Mindez lehetővé teszi, hogy a problémáinkat orvosoljuk és végre tudjuk hajtani azt a rendszerváltást a felsőoktatásban, ami korábban nem történt meg.
Az elmúlt egy év alatt a korábbi évekhez képest két és félszeresére nőtt a felsőoktatás finanszírozása, ami lehetővé teszi, hogy a problémáinkat orvosoljuk. Kép: MATE
Nyilvánvalóan a KAP is biztosít majd ehhez forrásokat lehetőségeket, bár alapvetően a KAP-nak nem is az a célja hogy hogy az oktatást, a képzést finanszírozza, de nagyon jó eszköz ahhoz, hogy az edukáció révén ezeknek a támogatási forrásoknak olyan olyan hasznosulása legyen, melynek révén vissza lehet forgatni ezt a támogatást a gazdaságba, és fenntarthatóvá lehet tenni a termelést, ami az elkövetkezendő éveknek az egyik kulcskérdése lesz.
JV:
Az itt szép számban felsorakozó startupok számára jelen van-e a piaci tőke? Az innovációkat hasznosítani kívánó fiataloknak sokat kell-e keresgélni a lehetőségeket, vagy ez megoldott kérdés?
GyCs:
"Ha van jó ötlet akkor ahhoz van pénz is. Akkor ahhoz lehet talán olyan befektetőt aki abban fantáziát lát."
Külön szakma, hogy az ötletekből eladható technológiákat, termékeket hozzunk létre és bevezessük azokat a piacra. Ha össze tudjuk hozni a fejlesztőt, az innovátort a tőkével, akkor sikerek fognak születni.
JV:
Most hogy az idei AgTechSummit lezajlott, ha valaki későn ébredt fel de van egy jó ötlete, hova forduljon vele?
GyCs:
Akár a szervező Agrárkamarához - ami jól láthatóan fölkarolta az itt megjelent startupokat fejlesztő fiatalokat is - de akár a magyar Agrár és Élettudományi Egyetemhez közvetlenül is fordulhatnak és meg fogják találni azokat a fórumokat azokat a platformokat melyek révén támogatni segíteni tudjuk őket. Mi az egyetemen közvetlenül is támogatást nyújtunk azoknak a fiataloknak, akik egy új, innovatív ötlettel, innovatív ötlettel állnak elő, hogy abból termék és technológia legyen és a piaci bevezetést is tudjuk segíteni.
Európán kívül korlátlanok az agrárpiaci lehetőségeink mert azok az innovációk azok az innovatív termékek amik Magyarországon megszületnek, jól értékesíthetők a nemzetközi piacon és közvetlen agrárgazdasági hasznot eredményeznek az ország számára. Kép: MATE
JV:
Ezt össze szabad kapcsolni a korábban elhangzottakkal, jelenthet ez akár külföldi piaci megjelenést is a folyamat végén?
GyCs:
"Ez pontosan így van, hiszen maga az egyetem az agrár-külgazdaság meghatározó szereplője."
Egyes technológiákkal, fajtákkal, termékekkel és know-how-val már ma is közvetlenül megjelenünk a külpiacokon.
Egy példát említve a közelmúltból: nemrég kezdtük el a világszínvonalú magyar rizsfajták termelését Dél-Kelet Ázsiában, amely hagyományosan a legnagyobb rizstermelő régiók között van. Nagy az érdeklődés a jó rizsfajtáink iránt és mindez olyan piaci lehetőséget jelent a fajták értékesítéséhez, melyet eddig nem használtunk ki. Ez a példa is azt erősíti, hogy gyakorlatilag a határon túl, főleg Európán kívül korlátlanok az agrárpiaci lehetőségeink, a hazai innovációk ottani értékesítése pedig gazdasági hasznot is eredményez az ország számára.
Zárszónak mit emelne ki az Agroinform olvasói számára?
GyCs:
Rendezte a kormányzat a költségvetést, sikerült a finanszírozást is helyreállítani, mindez pedig lehetővé tette azt is, hogy olyan bérfejlesztést hajtsunk végre az agrár-felsőoktatásban, amire korábban nem volt példa. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban elkezdtük a bérek felzárkóztatását a mélypontról az európai színvonalhoz. Mindez alapvető feltétele annak, hogy fiatalokat nyerjünk meg az agrárkutatásnak az -oktatásnak, hiszen akkor lesznek jó agrármérnökök és akkor lesznek kiváló innovátorok, ha olyanok is lesznek, akik 21. századi igényeknek megfelelő tudást adnak át nekik.
