Ideje jól sáfárkodni a precíziós gazdálkodás során keletkező adatokkal

Minderről Juhász Anikóval, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatójával, tudományos főmunkatársával beszélgettünk. Azt is hangsúlyozta: ki kell mondani, hogy a gazdálkodóé a precíziós gazdálkodás során keletkező adat, ugyanakkor meg kell tanulni jól sáfárkodni vele.

Igen, mindenképpen! Már a KAP 2020-ról szóló, éppen most megjelent első nyilvános kommunikációs anyagból is sejtetni engedi, hogy két irány van kibontakozóban a digitalizációval összefüggésben. Az egyik, hogy az EU úgy tekint a precíziós gazdálkodásra, mint a környezetkímélő mezőgazdaság biztosítékára. Egyértelmű, hogy épp ezért támogatni kívánja a precíziós gazdálkodást. Nem is a költség- és a jövedelemoldala, hanem főleg a környezetkímélő aspektusa miatt. Az is látszik, hogy a támogatás mellé szaktanácsadási rendszert is kidolgozhatnak. Ez valószínűleg maga is külön támogatásban részesül.

A másik irány pedig az, hogy a támogatások ellenőrzéséhez az eddiginél valószínűleg sokkal komolyabb mértékben használhatják fel a távérzékelési adatokat. A meghatározott művelési módokról pedig egyre inkább az eredmények mérése felé fordulhatnak. Tehát várhatóan nem azt fogja meghatározni az unió, hogyan csináld, hanem azt, hogy mit érj el. Mérd le előtte, mérd le utána, és bizonyítsd be, hogy a támogatás hozzájárult az eredményedhez.

Juhász Anikó: "A gazdálkodóé a precíziós gazdálkodás során keletkező adat, ugyanakkor meg kell tanulni jól sáfárkodni vele." – fotó: Agroinform.hu

A távérzékelési vizsgálatot hogyan kell elképzelni?

A jelenleg is alkalmazott módszereknél sokkal részletesebb, átfogóbb távérzékeléssel nyerhető információ felhasználására nyílik mód. A mögé rakott algoritmusok alapján a műholdakról készült felvételek alkalmasak arra, hogy megkülönböztessünk mondjuk egy gyepterületet a szántóföldtől, vagy egy öntözött földet egy nem öntözöttől, vagy akár egy talajkíméléssel művelt területet. Tehát megtudható, ki mit csinált a földjével, épp ezért kap egyre nagyobb szerepet az ellenőrzésben.

Ez óriási feladat mindannyiunknak, akik a közigazgatásban a Közös Agrárpolitika területén dolgozunk, nehogy az legyen a végén, hogy „kivéve Magyarország”.

Hogyan lehet erről lemaradni?

Úgy, hogy az ezzel kapcsolatos jelenlegi uniós kutatási projektekben Magyarország – hozzáteszem, sok más tagállammal együtt – egyelőre nincs benne. 2018-ra is van egy olyan uniós kutatási kiírás, amely kifejezetten a kifizető ügynökségeket készítené fel a KAP 2020 utáni monitoringjára. Fontos hazai és nemzetközi lobbifeladatomnak tartom, hogy Magyarország ne maradjon ki az ilyen projektekből.

Először úgynevezett pilotországokat fognak kijelölni, amelyek még ebben a periódusban megtanulják, mi hogyan működik. Vannak, akik nem akarnak ebbe beleállni, amíg nem szankcionálják a távérzékeléses ellenőrzés hiányát. De szerintem mindig jobb „pilotolni”, tehát olyannak lenni, aki már előre tud mindent, mielőtt az még élesbe fordulna.

Mert úgysem lehet megúszni…

A jelenlegi állás szerint szerintem nem lehet.

Hogyan állunk a precíziós gazdálkodás során keletkezett adatok felhasználásában?

Amit mi, kutatók is tapasztalunk a saját munkánk során, hogy a szezonális, most már elektronikusan gyűjtött, de mégiscsak kérdőívalapú adatgyűjtésről kezd a világ elmenni a szinte azonnali és automatikus adatkapcsolatok irányába. Az adatgyűjtéssel, -feldolgozással és információ-előállítással foglalkozó Agrárgazdasági Kutató Intézet számára is kihívás, hogy ezt a mennyiségű adatot hogyan tudja felhasználhatóvá tenni. Akkor el lehet képzelni, milyen nehéz lehet ez egy gazdálkodó számára, akinek nem az a szakmája, hogy adatokkal foglalkozzon! Márpedig

az adatokkal foglalkozni kell, e nélkül nem lesz belőle tudás.

Erre a folyamatra egy amerikai előadáson hallottam szemléletes példát, amely azt mutatta be, hogy igazából az adat – teljesen mindegy, hogyan keletkezik –  olyan, mint egy jó sütemény alapanyaga: a liszt, a cukor, a tojás. Ezeket nem esszük meg, piskótát készítünk belőlük, ahogy az adatokból pedig információt állítunk elő. A felnőttek piskótáját ízesíthetjük mondjuk egy kis likőrrel, a gyerekekét pedig csokoládéval, így kell az információt is személyre szabni. És ez még mindig nem elég, hiszen az egész nem ér semmit, ha utána ezt senki nem eszi meg, vagyis ha az adott célcsoport döntési helyzetben nem használja fel az információt, azaz az nem válik tudássá.

"Az EU támogatni kívánja a precíziós gazdálkodást" – fotó: Agroinform.hu

Kik eszik meg a „piskótát”?

Úgy állunk, hogy az adatgyűjtők, az adatszolgáltatók kezdik érezni, hogyan kell ezt „csomagolni”, és próbálják a megfelelő fogyasztókhoz eljuttatni a megfelelő információt. A túloldalon, az információfogyasztók részéről is van igény arra, hogy nekik szóló információkat kapjanak. Ugyanakkor nem mindig találkozunk, nem mindig beszéljük egymás nyelvét. Azért az elmúlt egy-két évben történt előrelépés ebben is.

Azt tapasztalom, hogy a gazdálkodók is nagyon nyitottá váltak a precíziós gazdálkodást szolgáló tudás iránt. Nagyon sokan bele is vágtak. A szaktanácsadók, a technológiai szolgáltatók is elindultak abba az irányba, hogy ne csak technológiát adjanak, hanem tudást szolgáltassanak. Azt is látjuk, hogy az állam, a szakpolitika túlhaladt már azon, hogy csak jogszabályokat alkosson és az alkalmazásban segítsen. A szakmaközi szervezetek, kamarák is próbálnak beszállni ebbe a folyamatba.

Odáig kellene eljutnunk, hogy a gazdálkodóknak már ne kelljen a részletekkel foglalkozniuk: ahogy az élet más területein már rendelkezésükre áll,

erre is kellene egyszerű applikációkat biztosítani számukra.

Miben ölt testet az előbb említett javulás? Tudna rá példákat mondani?

A magam részéről igyekszem hazahozni azt a tudást, amelyre az Európai Bizottság agrárkutatási tanácsadó testületéhez tartozó egyik stratégiai munkacsoport alelnökeként szert teszek. Feladatunk azt segíteni, hogy az agráriumban keletkező információkat úgy lehessen tálalni, hogy az „ehető legyen”, hogy tudássá váljon.

Nyugat-Európa egyes országaiban – ahol egyébként sok tekintetben, például a szaktanácsadási rendszerben előbbre járnak – keresik azokat az utakat, hogy a digitális világban hogyan lehet ezt csinálni. Az a fajta régi információáramlás, amikor a kutató megmondja, „mi a tuti”, a gazdálkodó meg e szerint változtat, egyre kevésbé érvényes. Ezzel kapcsolatban nagyon felértékelődött, hogy egy-egy kutatási projektbe bevont gazdálkodók mit mondanak.

"Feladatunk azt segíteni, hogy az agráriumban keletkező információkat úgy lehessen tálalni, hogy az „ehető legyen”, hogy tudássá váljon." – fotó: Agroinform.hu

Azt látjuk, hogy a gazdálkodók maguk is egyre komolyabban igyekeznek a saját adataikat információkká alakítani. Ám viszonylag kevés olyan példát látunk Magyarországon, ahol az adatokból transzformált tudás teljeskörűen eljutna egészen a vállalatirányítási rendszerig, hogy a döntéseket is ez alapján hoznák. Még nagyon sok a „kockás papíros” akár a nagyvállalkozók között is.

De a fiatal generáció esetében már egyértelmű a fejlődési tendencia.

Mire lehetne a keletkező adatokat felhasználni a gyakorlatban, főleg a gazdálkodók nézőpontjából?

A költség- és jövedelemszámítás olyan terület, amelyben már nagyon sokan nagyon sok adatot felhasználnak. A naturális adatok, a természeti erőforrások információi és ezek összekapcsolása gazdasági kérdésekkel megoldandó feladatként még előttünk állnak. Például annak elemzése, hogy a termőföld humusztartalma mit hoz nekem gazdálkodóként, és ha nem vigyázok rá, az mit visz tőlem 20 év távlatában. Vagy az állatokkal kapcsolatos szenzoradatokat gyűjtöm-e, elemzem-e, és ezek alapján hozok-e döntéseket, hogy mondjuk módosítsak a takarmányozáson vagy más technológiai elemen.

Az innováció jórészt ebbe az irányba halad Nyugat-Európában is. A minap épp egy hazai konferencián ismertem meg egy telefonos alkalmazást, amelyet Írországban fejlesztettek ki. A tehén farkára kötött szerkezet a farokmozgásból megmondja, mikor érkezik el az ellés ideje. Ez az istállózott állatoknál nem annyira fontos, de a legelőn tartott állomány esetében nagyon is az, hiszen a mobilos jelzésre oda tud menni a gazdálkodó. Azt mondják, ha ezáltal évente csak egy borjút is megmentenek, már bőven megtérül a befektetés. Rögtön el is kelt 15 ezer alkalmazás. Ez tényleg csak egyetlenegy dolog.

A növénytermesztésből is nagyon sok ilyen előre jelző „kütyüt” lehetne példaként említeni. Tényleg csak a fantázia szab határt annak, hogy az információt és a mögötte lévő szaktudást mire használjuk.

Az adatkezelés milyen jogi problémákat okoz?

A helyzet az, hogy a homokba dugjuk a fejünket. Ugyanis egy jövő májustól érvényes uniós irányelv sokkal szigorúbbá teszi a személyi adatok kezelését. Keressenek rá a GDPR betűszóra. Nagyon nem látom, hogy fel lennénk rá készülve.

Emellett Európában az az irány, hogy

egy adatot csak egyszer lehessen bekérni, ne terheljük többször a gazdálkodót.

Ez sok országban már gyakorlat, de itthon sajnos még nem tartunk itt. Ha egy adatot egyszer lehet bekérni, a személyes adatok kezelése pedig nagyon komolyan körbe van bástyázva, akkor nagyon fontossá válik, kinél van az adat.

Ha csak egy hatóság kérhet be adatokat, akkor ez azt jelenti, hogy neki kell megosztania a többiekkel?

Igen, így van.

Teljesen mindegy, hogy ki kéri be?

Igen. Kösd össze magadat a többi állami szervezettel, ez az egyik feladat. A másik: bizonyos szabályrendszer szerint hozd nyilvánosságra az adatokat, hogy erre innováció épüljön. Létrejöhessenek azok a szoftverek, amelyek megmondják, mikor fog elleni a borjú. Vagy amelyek a vállalatirányítási rendszerben adnak tanácsot.

Ha ezek az adatok nem jutnak el egy olyan szervezethez, amely ebből információt és tudást képes szolgáltatni a gazdálkodónak, akkor szakadék alakul ki Nyugat-Európa és Magyarország, illetve a kelet-európai országok között, amelyek erre még nem készültek föl. Nyugat- és főként Észak-Európában már vannak olyan országok, ahol ezt megoldották. Vagy szövetkezeti szinten, vagy az ellátási láncban megosztva, vagy akár független szolgáltatók közreműködésével. Hogy ne menjünk messzire, a soros elnökséget adó Észtországban a digitalizációban évszázadot ugrottak és minden tekintetben mintaként szolgál az a hozzáállás és fejlesztés, amit végrehajtottak.

Nálunk hol tart a felkészülés?

Mi még azon sem vitatkozunk, hogy kié az adat. Nagyon sokat beszélgettem erről olyan adatgyűjtő szervezetek képviselőivel, akik erre építik az üzletüket. Az a félelmük, hogyha felvetjük az adattulajdon körüli kérdéseket: azaz hogy a gazdálkodóé a nála keletkező adat, akkor majd nem fogja odaadni. Vagy pénzt kér érte. Ha viszont nem mondjuk ki, akkor tudatják vele külföldi lobbiszervezetek, vagy a külföldről betelepült hazai vállalkozások, vagy akár az a magyar jogszabály, amely egyszer előbb-utóbb majd megjelenik erről.

Ugyanakkor azt is fontos lenne minél hamarabb megértetni a gazdálkodó adattulajdonosokkal, hogy az adat nem információ, nem tudás. Ehhez az kell, hogy az adataikat megosszák azokkal, akik képesek előállítani ezt a tudást. Viszont várják el, hogy ezt a tudást meg is kapják. Tehát akárkinek akármiért ne adják oda. Nem pénzt érdemes kérni érte, sőt. Sokkal olcsóbb megfizetni egy adatot, mint azt a tudást, amit a végén előállítanak belőle. 
Ezt a folyamatot szeretném támogatni anélkül, hogy lábon lőnénk magunkat, mint adatgyűjtőket.

Kiállítók:

Agrármarketing Centrum, AGRO AIM Hungária Kft., Agrofil-SZMI Kft., Agromatic Automatizálási Kft., AgroVIR Kft., AXIÁL Kft., BIOMIN Magyarország Kft, Carmeuse Hungária Kft., Digitroll Kft., Duplitec Kft., Eflotta Járműkövetés Kft., Envirosense Hungary Kft., Esri Magyarország Kft., Eurofins Agroscience Services Kft., Farmcenter Kft., FarmFacts Hungary Kft., Farmgép Fejlesztő és Gépgyártó Kft., Fábián Kft., Gép-Rent Kft., Haifa Csoport, HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratórium, Holstein Genetika Kft., HRP Europe Kft., Hungrana Kft., Invitech Megoldások Zrt., Készenlét Zrt., KITE Zrt., Kuhn Center Magyarország Kft, K.U.L.T. naio robotok, MagGrow, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Okosfarm, Optimetriq Kft, Pannonia Ethanol Zrt., Phylazonit Kft., Sz-Agro 2007 Kft., Seed-Imex Kft., Starcz Kft., T-SYSTEMS Magyarország Zrt., Takarék Csoport, Tomelilla Kft., UNICAL képviselet, Väderstad Kft., VALKON 2007 Kft.