Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat két cégvezetővel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt – közölte az MTI-vel a fővárosi főügyész.

Egy a Balaton északi partján működő gazdasági társaság erdészeti géppark fejlesztésére pályázott állami és uniós támogatásra, utófinanszírozás keretében. Így a vállalkozás saját forrásból valósította meg a beruházást, majd a benyújtott dokumentumok alapján 178 millió forintos támogatáshoz jutott. Az OLAF későbbi ellenőrzése során azonban kiderült, hogy az erdészeti gépek beszerzését a kft. vezetője

valótlan és irreálisan magas összegű számlákkal igazolta.

Ibolya Tibor közleményében azt írta: az ügy elsőrendű vádlottja erdész volt, a másodrendű vádlott az ő segítségével és tanácsai alapján alapította és működtette az ügyben szereplő, erdészeti tevékenységet végző céget. A vádirat szerint ennek keretében az elsőrendű vádlott segített társának a kft. tevékenységének beindításában és az ehhez szükséges géppark kialakításában, amelyet túlnyomórészt uniós alapból származó, vissza nem térítendő támogatásból kívántak beszerezni.

A vádlottak a vád szerint abban állapodtak meg, hogy a ténylegesen járó összegnél magasabb összegű támogatást igényelnek jogosulatlanul. Ennek érdekében – a szintén érdekeltségükbe tartozó cégek közbeiktatásával – létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelyben a továbbszámlázás során a beszerzett gépek valós árát – amelyhez a támogatás összege igazodott – mesterségesen megnövelték. A gépek mesterségesen megnövelt beszerzési ára alapján pedig jogosulatlanul magasabb összegű vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak.

erdészet

A vádlottak majdnem 180 millió forint összegű támogatáshoz jutottak jogosulatlanul –fotó: Shutterstock

Az ügyészség szerint a kft. más cégek közbeiktatása nélkül is beszerezhette volna a gépeket a forgalmazóktól.    A vádlottak a vád szerinti konstrukcióban 2009 júliusa és 2010 márciusa között 28 gépet vásároltak, amelyek valós értéke összesen mintegy 200 millió forint volt, azonban a továbbszámlázás révén, a valótlan tartalmú számlák alapján ténylegesen több mint 350 millió forint után igényelték a támogatást.

Az ügyészség szerint a vádlottak csaknem 180 millió forint összegű támogatáshoz jutottak jogosulatlanul, így csaknem 140 millió forint vagyoni hátrányt okozva az uniós, 40 millió forintot pedig a magyar költségvetésnek. A Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat, amelyet a másodrendű vádlott tettesként, elsőrendű vádlott társa pedig bűnsegédként követett el. A vád tárgyává tett bűncselekmények büntetési tétele

két évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

Nem egyedi eset

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 24 ajánlást tett a Legfőbb Ügyészségnek, ezek a hivatal közigazgatási vizsgálatai alapján felvetik a bűncselekmény gyanúját – közölte Fazekas Géza szóvivő az MTI-vel. A Legfőbb Ügyészség szóvivője elmondta: az ügyek egy részében az OLAF ajánlásának időpontjában már folyamatban volt a nyomozás, míg a többi ügyben az ajánlás nyomán rendelte el a nyomozást az ügyészség. A büntetőügyek csalás, költségvetési csalás, illetve hűtlen kezelés gyanúja miatt indultak.