„Az elmúlt években jelentős változások történtek az agráriumot szabályozó uniós szabályokban, melyek a hazai jogi szabályozásban is egyre nagyobb jelentőséget kapnak. A vizek védelmének változatlan fontossága mellett (Nitrátrendelet) egyre hangsúlyosabban jelennek meg a levegőtisztaság-védelmi követelmények, ami újabb feladatokat ró majd a gazdákra. Kijelenthető azonban, hogy a követelmények teljesítésével a gazdaságok tápanyag-hatékonysága is javul, ami a gazdálkodók érdeke is.”

A szerzők rámutatnak arra, hogy az ammóniakibocsátás csökkentése több szempontból fontos. Egyrészt az ammónia légszennyező anyag, jelentős mennyisége a levegőben egészségkárosító hatást fejthet ki. E hatása miatt az EU levegőtisztaság-védelmi irányelve szigorú kibocsátáscsökkentést írt elő tagállamaiban eltérő mértékben.

Fentieken túl igen fontos gazdálkodói érdek, hogy a szerves és műtrágyákból a légkörbe kerülő ammónia-tápanyagveszteséget csökkentsék, hiszen az állattartó telepen jelentős anyagi és munkaerő-ráfordítással kezelt, majd kijuttatott trágyák, illetve a drágán vett műtrágyák hatóanyaga a levegőbe távozva szó szerint ablakon kidobott pénzzé válik. A vegyes gazdaságok saját jól felfogott érdeke, hogy minél többet megőrizzenek a szerves trágyák tápanyagtartalmából, ezzel is csökkentve a műtrágyafüggőséget.

A szerves trágyát nem használó növénytermesztő gazdaságok műtrágyára alapozott tápanyag-utánpótlása során a tápanyag-hasznosulást alapvetően határozza meg az ammóniaveszteség mértéke.

A kézikönyv gyakorlati útmutatást ad a helyes tápanyag-gazdálkodáshoz a nitrogén teljes körforgásán keresztül az állattenyésztéstől a növénytermesztésig. A nemzetközi és hazai kutatások, bevált gyakorlatok és nemzetközi útmutatások segítségével mutatja be a legjobb technikákat a tápanyagveszteség, tápanyagtartalom elkerüléséhez és a gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez.

A kiadvány az AM honlapján elérhető.