Az elmúlt év nehézségei miatt a juhtenyésztők visszafogták a termelésüket, így várhatóan kevesebb bárányt tudnak piacra dobni a húsvéti időszakban írja a vg.hu
Létkérdés lenne annak a kihasználása, hogy a bárány iránt folyamatos a kereslet, hiszen a támogatásokon kívül a juhászoknak gyakorlatilag ez az egyetlen bevételi forrása – fotó: pixabay.com
Egekbe emelkedtek az árak
Horn Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke évértékelő összefoglalójában elmondta, hogy a gazdasági válság mellett az előző évek csapadékhiányos időszakai után a tavalyi, soha nem tapasztalt aszály következtében már a nyár elején gondok adódtak a legeltetéssel. A nyár folyamán a termelést az ország nagy részén csak kiegészítő takarmányozással lehetett fenntartani.
Hasonlóan más állattenyésztési ágazatokhoz a juh- és kecsketartókat az is érzékenyen érintette, hogy a szárazság következtében a szálastakarmány mennyisége lényegesen kevesebb volt a vártnál, nem fedezte a szükségleteket, az árak az egekbe emelkedtek.
Tovább súlyosbította a helyzetet a gabonafélék megduplázódó ára és a tápárak növekedése. A kedvezőtlen gazdálkodási körülményeken némileg enyhített a nyár végén megérkezett csapadék és az ezt követő időszak kedvező időjárása.
Nagyon sok helyről hiányzik a téli takarmány, a szakemberek szerint a húsvéti bárányok mennyiségén ez az ínséges időszak valószínűleg meglátszik majd – fotó: pixabay.com
A bárány iránt folyamatos a kereslet
A csapadékosabb ősz ellenére is nagyon sok helyről hiányzik a téli takarmány, a szakemberek szerint a húsvéti bárányok mennyiségén ez az ínséges időszak valószínűleg meglátszik majd.
Létkérdés lenne annak a kihasználása, hogy a bárány iránt folyamatos a kereslet, hiszen a támogatásokon kívül a juhászoknak gyakorlatilag ez az egyetlen bevételi forrása.
Az árak az idei karácsonyi időszakban reálértéken lényegesen alacsonyabbak voltak a 2021-esnél, a forint gyengülése és a rezsiköltségek drasztikus megemelkedése miatt.
A szakértők növekedésre számítanak a bárányhús piacán, de az áremelkedés mértéke nem lesz akkora, mint ami a megelőző éveket jellemezte. Csökkent a kereslet a gyapjúértékesítésben. a hazai piacot alacsonyabb árszint jellemezte, amit tovább súlyosbított az ukrajnai háború. Az elmúlt időszakban a magyar gyapjú jelentős hányada ugyanis Ukrajnán keresztül jutott a világpiacra.
A szakmai szövetség vezetője szerint az is lényeges lenne, hogy a hazai gazdálkodók és a kereskedők elfogadják azt a tényt, hogy a piac hosszú távon az azonos minőségű, az állatokon jól kezelt és a nyírás után korrekt módon válogatott, egyöntetű terméket keresi.
Csökkent a kereslet a gyapjúértékesítésben – fotó: pixabay.com
Tovább csökkenhet a juhtejtermelés
Tavaly emelkedtek a juhtejfelvásárlási árak, de nem javult a juhtejtermelés jövedelmezősége. Ennek az az oka, hogy jelentős mértékben emelkedtek az előállítás költségei is. Várható, hogy emiatt az ágazati szinten eddig is mérsékeltnek számító juhtejtermelés tovább csökken.
A kecsketenyésztők a tej- és tejtermékek piacán 2021-hez képest, kedvezőbb helyzetben voltak. Az ágazati összefoglaló kitért arra is, hogy a juh- és kecsketejtermékek értékesítési lehetőségeit nagymértékben rontja, hogy egyes szállodák bezártak a megnövekedett energiaárak miatt, illetve a jövedelmezőségüket pedig az, hogy már nem tudják az árakban érvényesíteni az őket is sújtó költségnövekedéseket. Így előreláthatóan csak azok a tenyésztők, termék-előállítok maradnak talpon, amelyek a helyi piacokon értékesítik a termékeiket.
Sokan pályáztak beruházási és fejlesztési támogatásokra
A szakmai szövetség szerint az elmúlt évi fejlesztések örvendetes képet mutatnak, hiszen sokan pályáztak beruházási és fejlesztési támogatásokra. Közel 5 milliárd forint értékben adtak be pályázatokat etető-itató berendezések, válogatókarámok, legelőkertek kialakítására, tavaly év végéig ezekre közel 4 milliárdot ki is fizettek. Ezek a fejlesztések javítják a gazdálkodás hatékonyságát hosszabb távon is.
