Az Úr napja az oltári szentség (kenyér és bor) és az abban megnyilvánuló Jézus ünnepe idén június negyedikére esik, amikor a Bulcsúkat köszönthetjük, de ez az ünnep nálunk mindig vasárnap. A Kárpát­-medencében az Úr napi körmeneten először 1292­-ben maga Zsigmond király vett részt.Koszorúkészítésre várakozó zsálya, rozmaring és majoránna

Koszorúkészítésre várakozó zsálya, rozmaring és majoránna.

Országszerte dologtiltó nap ez, a kenyérsütésnek sincs értelme, hiszen a kenyér kővé válna. Egyes helyeken még zöldségért sem lehet kimenni a veteményesbe, hogy minden figyelem az ünnepre irányuljon. Amíg még volt jelentősége a faluban az élő állatok kihajtásának, vagyis nagyjából a második világháború végéig, az ünnepi előkészületek a Vajdaságban azzal kezdődtek, hogy a csordás, a pásztor és a kanász hamarabb gyűjtötte az állatokat a legelőre, hogy időben fel tudják takarítani az utat, a házak elejét, díszíteni az utat, amerre a harangszótól zengő menet elhalad.


Négy oltárt építettek, melyeknél a körmenet énekel és elidőzik. Budafokon, Csömörön, vagy Kolozsváron az oltárok közötti utat 3­4 méter szélességben már hajnalban virágokkal hintették meg. Az útra szórt virágot elkerülték a járművek, hogy ne hozzanak tűzvészt a településre. Egyes vélemények szerint a szentség által megtett út megfelel a Nap égen bejárt útjának. A XVIII. századi Debrecenben az a hiedelem járta, hogy azok házak, melyeket érintett a körmenet, azok egy esetleges tűz esetén nem kaptak lángra. A négy oltár megfeleltethető a négy égtájnak, és talán az sem véletlen, hogy például a Karancs­vidékén az oltáriszentséget a zsendülő határba is kivitték gazdag aratásért, és hogy a vetést elkerüljék a kártevők, betegségek.

Rahón (Kárpátalja) a gyermekek a kis húsvéti kosarakat viszik magukkal, melyek most virágszirmokkal vannak tele. Doroszlón rózsaszirmokat hintenek, az ablakokban gyertyák égnek. Virágok díszítik az oltárt, az oltárt védő sátrakat, a körmenet útvonalát, mely virágok egy részét a Vajdaságban házról­-házra járva az iskolások gyűjtötték.

Koszorú mezei virágokból, gyógynövényekből

Koszorú mezei virágokból, gyógynövényekből.

A szertartás után az úrnapi virágok sajátos szerepet kaptak. A zöld ágak és kakukkfű­csokrok a gerenda felé helyezve hatásosnak bizonyultak villámcsapás, jégverés ellen a Csongrád megyei Földeákon és Mórahalmon, a Nógrád megyei Mihálygergén; Tiszafüred környékén a rúgós teheneket, a Szolnoki járásban a tehén tőgyét füstölték vele; a Felvidéken és Székelyföldön pedig a kertbe szúrták le a földbe a kártevők ellen. Baranyában és Bukovinában az állatok egészségét elősegítendő az istállót díszítették a koszorúval.

És végül az összetaposott virág sem megy kárba: rontáselhárító, betegség­megelőző célzattal bekerült az állatok alá rakott alomba, felszórták a padlásra. S ha mégis kitört a mennydörgéssel járó zivatar, akkor elégettek belőle egy marokkal.