Ez a „tiszta, szeplőtelen” jelentéssel bíró név az elmúlt tizenöt évben gyakorlatilag folyamatosan szerepelt az újszülötteknek választott száz legnépszerűbb név között. És még nem is említettük a Kata, Katus, Kató, Katica, Katinka névre hallgató lányokat, asszonyokat!

A katolikus egyház több Katalint is szentként tisztel, november 25­-én Alexandriai Szent Katalinra emlékeznek a hívek. Őróla szól a domonkos apácák által közösségi felolvasásra és magánáhítatra egyformán megfelelő olvasmányokból összeállított Érsekújvári Kódex egyik fejezete. Hasonlóképpen több soros verses formátumban emlékezik meg a kódex Sziénai Szent Katalinról. Bár a két szentet több mint ezer év választja el egymástól, mindketten kiváló eszükkel, vitakészségükkel, olvasottságukkal tűntek ki. Alexandriai Szent Katalin okosságánál fogva a könyvtárak, filozófusok, nyomdászok, illetve a bányászok, kerékgyártók, molnárok, fazekasok, fonodában dolgozók, szövőlányok, sőt, a soproni halászok védőszentje. Hozzá imádkozhattak a betegek, diákok és tudósok.

Ventura Salimbeni, Alexandriai Szent Katalin (1606)

Ventura Salimbeni, Alexandriai Szent Katalin (1606)

Alakját a magyar mesevilág „Okos Katicája” és a mondókák katicabogara őrzi, de a közéletre is gyakorolt hatást: a szegedi egyetem nyilvános vitanapját, a nagyszombati, majd a pesti egyetem jogi karának dékánválasztását egészen a XIX. sz. közepéig hagyományosan Katalin-­napra időzítették.

Az elterjedt mondás szerint Katalin napján megtudhatjuk, milyen lesz a karácsonyi ünnepre az időjárás. Topolya mellett (Zentagunaras, Vajdaság) úgy mondják ezt: „Ha Katalin locsogós, a karácsony ropogós.” Mások szerint ez a nap, a téli kezdőnapja a januári időjárást villantja elénk, míg másnapja, vagyis november 26. a februárit. A nap alkalmas volt arra, hogy a fiatal legények az egész napos böjtölés után álmukban megláthassák leendő párjukat. Legalábbis ez volt a vélekedés a Vajdaság északi részén és a Dunaszerdahelyi járásban (Felvidék) egyaránt.

A hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) fejlődési alakjai

A hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) fejlődési alakjai

A lányok sem voltak restek: bár a férjjósló praktikák Borbála, illetve András-naphoz kapcsolódtak, próbálkoztak Katalinkor is. Mezítláb kellett gyümölcsfa­, más források szerint orgonaágakat szedni, és ezeket az ágakat vízbe tenni. Van, ahol neveket írtak az egyes ágakra, kiderítendő a férj nevét; van, ahol elég volt annyi is, hogy az ág kihajtson karácsonyig, mert abból tudni lehetett, hogy az eladósorban levő lány hamarosan a menyegzőjére készülhet.

Az év a végéhez közeledik, a csordát utoljára hajtják ki a pásztorok. A Vajdaságban és Budafokon az évre már nem rendeznek több lakodalmat és más táncos vigasságot, hiszen eljön az Advent, a fényvárás csendes ideje.