Az ENSZ felmérése szerint, jelenleg a világon a CAFO típusú telepek adják a baromfihús termelés 72, a tojástermelés 42 és a sertéshús termelés 55 százalékát. Ez együtt járt az állattartás koncentrációjával, az úgynevezett megafarmok létrejöttével, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a legutóbbi 15-16 évben a haszonállatok száma világszerte több mint 50 százalékkal emelkedett.
A koncentráció az állatorvosi beavatkozások „túltengését” is kiváltotta, mivel a zsúfoltság miatt általában a szükségesnél nagyobb mennyiségű antibiotikumot és gyógyászati terméket alkalmaznak. Mindez azonban az élelmiszer árak csökkenése helyett az utóbbi években azok emelkedését hozta magával, miközben a mezőgazdasági bérek gyakorlatilag nem emelkedtek, vagyis jelenleg a családi költségvetés nagyobb hányadát kell élelmiszerekre költeni.
A modern rendszerek az állatvédők tetszését nem nyerik el – Fotó: Shutterstock
Az Egyesült Királyság nem követte az amerikai példát, az állattartó gazdaságokban a megaméretű, zárt istállókkal szemben hagyományosan a zöld területeké volt a főszerep. A legutóbbi felmérés szerint azonban, az elmúlt évben már 789 CAFO kategóriába sorolható megafarm működött az országban, amelyek közül több farm multinacionális vállalkozók tulajdonában volt. A fent vázolt, többnyire nemkívánatos változásokat azonban a főleg a fogyasztók igénye váltja ki, vagyis a megoldást a húsfogyasztás visszafogásával kellene kezdeni.
A brit szakminisztérium szerint a Brexit lehetőséget teremt arra, hogy az ország mezőgazdasági termelését a brit hagyományok és a lakosság igényei szerint alakítsák, de egyben megnöveli a nemzetközi tőke nagyobb behatolásának veszélyét is.
