Ez a várhatóan néhány hónapos haladék mind az önkormányzatoknak, mind a lakosságnak időt adhat az alternatív megoldások megismerésére, illetve kidolgozására. Az Agroinform.hu felmérése ugyanis azt mutatja, hogy a válaszadók 46 százaléka egyelőre nem ismer jó alternatívát az égetéssel szemben.
A válaszadók nagy része nem ismer jó alternatívát a kerti hulladékok elégetésre – Fotó: pixabay
Az Agroinform.hu oldalán megjelent kérdőívre a december végi-január eleji időszakban közel 3 ezer válasz érkezett, a válaszadók 79 százaléka 20 ezer fő alatti településen él, így többségüket közvetlenül is érinti a küszöbön álló korlátozás. Ennek ellenére mindössze 22 százalékuk van tisztában azzal, hogy a járványhelyzet végéig továbbra is a korábbi önkormányzati rendeletek szabályozzák a kerti hulladék égetésének módját. 43 százalék a január elsejei időpontra, míg további 6 százalék más konkrét időpontra emlékezett, 29 százalék pedig eleve azt válaszolta, hogy nem ismeri a dátumot.
A felmérésre reagálók többsége (62%) eddig évente 1-2 égetéssel letudta a kerti hulladék megsemmisítését, ennél gyakrabban csak 23 százaléknyian nyúltak a gyufához. A legtöbben (49%) a kiskertben felhalmozódó növényi hulladéktól szabadulnak meg ily módon, jelentős számban említették külön a levágott szőlővesszőt (44%), miközben konkrétan az avar eltüntetéséről a válaszadóknak csak 21 százaléka gondoskodik ilyen módon.
Azzal az indoklással, hogy a növényi hulladékok elégetésének küszöbön álló tiltása a levegőminőség védelmét szolgálja, a válaszadóknak csak 31 százaléka ért egyet teljes mértékben. A többi 69 százalék úgy tartja, hogy a jól megválasztott időpontban végrehajtott égetés a környékükön eddig sem volt zavaró.
Az égetéssel szemben számos alternatív megoldás áll rendelkezésre. A növényi hulladékok szervezett elszállításában 22 százalék lát megoldást, 20 százalék a komposztálást tartja megfelelő eszköznek az égetés kiváltására. A felaprózás utáni szétterítés is segíthet a problémán, ebben 12 százaléknyian bíznak. A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor egyelőre nem lát megfelelő alternatívát, amivel az égetést hatékonyan kiváltaná.
„A tavaszi kerti és ültetvényes munkák kezdetéig, illetve a veszélyhelyzet végéig rendelkezésre álló időt célszerű lenne kihasználni annak érdekében, hogy az avarégetés lehetőségének teljes megszüntetése problémamentesen történjen meg – mondta Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Számos településen kell ebben az időszakban kidolgozni megoldásokat a közösségi elszállításra és feldolgozásra, miközben a lakosság megfelelő informálása az alternatív megoldások népszerűsítése és elterjesztése az önkormányzatok, hazai szakmai szervezetek és információszolgáltatók közös feladata, amelyből hírportálként igyekszünk mi is hatékonyan kivenni részünket a következő hónapokban.”
A veszélyhelyzet végéig továbbra is az önkormányzati rendeletek határozzák meg a kerti hulladék égetésének szabályait – Fotó: pixabay
Ellenkező esetben előfordulhat – és ezt a mostani felmérés adatai is közvetett módon megerősítik –, hogy a tiltó jogszabály sok helyen nehezen lesz betartatható. A rögzült szokásokon kívül a szigorú szankcionálás hiánya is odavezethet, hogy az alkonyatkor ég felé törő füstoszlopok még sokáig a vidéki látkép részei maradnak. A levegő védelméről szóló kormányrendelet értelmében amennyiben az illegális avarégetés bizonyítást nyer, a szabálysértő magánszemélyek maximum 100 ezer forintos bírsággal büntethetők.
A moratórium időszakában a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is a települési önkormányzatok hatáskörében marad az avar és kerti hulladék égetésének szabályozása. Ez a tevékenység egyes településeken (jellemzően nagyobb helységekben) már eddig is tiltva volt, másutt általában az év egy időszakában vagy a hét bizonyos napjain engedélyezik az égetést.
