Szemescirok kísérleti eredményekről prezentált Dr. Tóth Zoltán, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet Agronómiai Tanszéki munkatársa.

A szemescirok a változó klimatikus viszonyok között, a jövő tekintetében egy perspektivikus növény lehet. Afrikai származású, meleg-igényes, szárazságtűrő növényről van szó, ezért a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet Agronómiai Tanszéke is foglalkozik vele.

A Kárpát-medencében ennek a növénynek különösen a gyengébb vízgazdálkodású- és termőképességű talajokon.

A szemescirok gabonanövény, ugyanakkor a kalászos gabonafélékhez viszonyítva sokkal kevesebb kártevője és kórokozója van.

Gyomosodás tekintetében a kukoricához hasonló – az állomány záródása után a gyomokkal különösebb probléma nincsen.

Az összehasonlításban azért említjük a gabonafélékkel- és a kukoricával, hiszen a vetésváltásban is ezeknek a növényeknek foglalhatja el a helyét és így színesítheti hazánk – viszonylag beszűkült – vetésszerkezetét.

A mai szemescirok állomány hazánkban átlagosan nem éri el az egy méteres magasságot. Néhány éve végez szántóföldi kísérleteket a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet Agronómiai Tanszék – és ezeknek a  kísérleteknek a későbbi bemutatásán is jól látszik majd, hogy a szemescirok nemesítőknek sikerült jó harvest-indexet elérniük.

A bugatermésben fejlődő szemtermés-tömeg meghaladja a szártömeget, amit a növény visszahagy a szántóföldön a betakarítás után.

Ez azt is jelenti, hogy nem kell olyan nagy mennyiségű szervesanyag-mennyiség kezelésével foglalkoznunk az aratás után, mint a kukorica lekerülése után.

A szemescirok a vetésforgóba új növényként is beilleszthető a meleg-igénye miatt. A növény 12-14 fokos talajhőmérséklet felett csírázik, így később vetjük, mint a kukoricát. Mindezek tükrében, hazai körülmények között a vetésideje április legvégére, május elejére esik. Sőt, lehetőség van arra is, hogy kettőstermesztésben másodveteményként is sikeresen termesszük a szemescirkot.

Fontos eloszlatni a tévhiteket a szemescirokkal kapcsolatosan:

Sok gazdálkodó tart a szemesciroktól, ugyanis attól tartanak, hogy gyomnövényként ott marad a területen. Üzemi tapasztalatok ezt az aggodalmat nem igazolják, így a termelőknek a szemescirkot nem szabad összekeverni a fenyércirokkal, hiszen a szemescirok – szemben a fenyércirokkal – egy egyéves magról kelő kultúrnövény és nem terjed vegetatív módon.

Természetesen a szemescirok betakarításakor érdemes úgy végezni az aratást, hogy minél kisebb legyen a szemek pergése, de ez egy jól beállított kombájnnál és gondos technológiánál nem jelenthet problémát. Gyomosodás szempontjából pedig egyszikű, T4-es gyomnövényként egyszerűen  kezelhető egy másik növény állományában.

A 2019-es sárkeresztúri-, illetve a 2021-es keszthelyi kezelési eredményekről a szakember táblázatokat mutatott be.

A szemescirok tápanyag-igényét tekintve az alábbi vizsgálatok során a termőhelyi adottságokhoz mért legnagyobb megengedett Nitrogén dózissal kezelt állomány hatásait vizsgálták.

Az évjáratok és a termőhelyi adottságok között is jelentős különbségek mutatkoztak annak tekintetében, hogy érdemes-e a legnagyobb megengedett N-dózist alkalmazni.

Sárkeresztúron nem túl kötött, laza humusztartalmú csernozjom talajon állították be a kísérletet, amelyen a terméseredmények 6-7 tonna körüli értéket mutattak, ami nagyon jó, jövedelmező eredménynek számít.

Fontos vizsgálni továbbá a szemescirok beltartalmi értékeit is, hiszen túlnyomórészt hazánkban takarmánycélú felhasználása ismert ennek a kultúrnövénynek. Humán élelmezési szempontból fontos tudni, hogy ennek a növénynek a beltartalma gluténmentes, ezért a jövőben komolyabb szerepet kaphat.

Keszthely betakarítási eredményei alacsonyabb hozamokat mutattak, amely részben a termőhelyi adottságokon is múlt a barna erdőtalaj gyengébb Kálium-ellátottsága és alacsonyabb humusztartalma miatt. Fokozottan kimutatható volt a választott genetika szerepe a terméseredményekben, hiszen itt jobban megmutatkozott egy-egy hibrid teljesítménye, mint a kedvezőbb talajokon. Valamint itt is növekedtek a terméseredmények a magasabb N-hatóanyag kijuttatásával.

Az emberiség alapélelmiszer szükségleteinek előállítása a gazdálkodók hatékony növénytermesztési technológiáin múlik.

De hogyan lehet korunk kihívásai mellett hatékonyan termelni? – Erre a kérdésre találja meg a válaszokat Szemerits Balázs, az RAGT Vetőmag Kft. termékfejlesztője, aki érdekes előadást prezentált a gazdálkodóknak.

A leginkább aggasztó akadályozó tényezők közé tartoznak az időjárási anomáliák:

  • Téli-tavaszi csapadékhiány
  • Tavaszi hirtelen lehűlés / fagy
  • Tartós nyári aszály
  • Hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék

Cirok, mint alternatíva – Mi szól mellette?

  • afrikai félsivatagos régiókban is sikeresen termesztik
  • Hasznosítási irányai és felhasználási területei szinte azonosak a kukoricáéval, ugyanakkor előállítása sokkal kevesebb ráfordítást igényel.
  • A világon több, mint 40 millió hektáron termesztik (5. legnagyobb vetésterület)

Piaci lehetőség az állati takarmányozásban 40-45 % (olcsóbbá és biztonságosabbá teszi a szemes- és tömegtakarmányozást)

Miért érdemes cirkot vetni?

Alacsony vízigényű növény

  • Széndioxidmegkötő képességének köszönhetően a ciroknak még száraz időjárási körülmények között is hatékonyabb a fotoszintézise,
  • sűrű és mélyre hatoló gyökérzete képessé teszi arra, hogy hatékonyabban tudja felvenni és felhasználni a tápanyagokat a talajból,
  • Hosszan tartó szárazság idején képes a növekedését részlegesen megállítani, majd az optimális körülmények között károsodás nélkül tovább fejlődni.
  • Abban az esetben, ha a buga elpusztul, akkor képes arra, hogy a felső nóduszokból elágazást növesszen, amelyen előbb virágzatot, később termést hoz
  • Alacsony az input anyag igénye
  • A cirok könnyen termeszthető műtrágya nélkül.

A betegségekkel és kártevőkkel szembeni jó védekező-képességének köszönhetően alacsony a növényvédőszer igénye.

A vetésforgóban kártevő-mentesítő szerepet játszik, ugyanis a vetésforgóba illesztett cirok megszakítja a kártevők ciklusát.

Cirok előnyei a kukoricával szemben

Nyereségesebben termeszthető a stresszes, aszályra hajlamos területeken:

A szélsőséges szikes talajokon, savanyú talajokon (5,5 pH-ig) és a nagyon gyenge homokos területeken is termeszthető, mivel sűrű mélyre hatoló gyökérzete (2x nagyobb, mint a kukoricáé) képessé teszi arra, hogy hatékonyabban tudja felvenni és felhasználni a mélyebb talajrétegekben lévő nedvességet és tápanyagokat.

Hasznosítási irányai és felhasználási területei szinte azonosak a kukoricáéval, ugyanakkor előállítása sokkal kevesebb ráfordítást igényel:

  • A kukoricához képest, 1 kg szárazanyag előállításához 30-50%-kal kevesebb vízre van szüksége.
  • A gyenge adottságú körülmények, termőképességű talajok esetében pedig a termésmennyisége 15-20 %-kal is meghaladhatja a kukoricáét.
  • A fehérjetartalma sok esetben magasabb (1-2 %-kal) és az aminosav-összetétele is jobb a kukoricáénál.

Mindezek alátámasztására érdemes megtekinteni a kukorica és cirok üzemi szintű tábla-összehasonlítását.

Szemescirok esetében:

  • Hódmezővásárhelyen: 8 ha cirok területet 4,5 t/ha átlagterméssel sikerült betakarítani
  • Tárkányban: 6 ha cirok területet 7,4 t/ha átlagterméssel arattak le

Kukoricában:

  • Hódmezővásárhelyen: 7 ha kukorica átlagtermése 3,5 t/ha lett
  • Tárkányban: 6 ha kukorica átlagtermése 6,3 t/ha eredményt mutatott

Ismerjük meg az RAGT Semences cirok vetőmag nemesítés történetét, amely mára világszintű tevékenységgé fejlődött.

Kulcsfontosságú adatok

  • 1983- ban (38 éve), kezdődött a nemesítés a Dekalb együttműködés keretében
  • 2 cirok program: szemes, biomassza és siló
  • 30-50 kísérleti helyszín világszerte
  • 2 cirok tenyészkert La Courtade Haute-ban (FR) és Melitopol-ban (UA).
  • 2 generáció szaporítása egy éven belül a délvidéki helyszíneknek köszönhetően: Mexiko-ban és Chile-ben

Mára 4 laboratóriummal rendelkezik az RAGT Vetőmagnemesítő vállalat, amelyben minőségi-, biometriai-, biotechnológiai-, molekuláris szelekciós- és patológiai vizsgálatokat végeznek.

A portfólióban három hasznosítási módú ciroktípus is megtalálható:

  • Biomassza típusú: RGT AMIGGO
  • Siló típusú: RGT VEGGA és RGT BIGGBEN

Szemes típusú: Vörös szemű és fehér szemű termékpalettával.

A szemescirok termékpaletta mellett egyedülálló csávázási technológia is támogatja a termelőket, amikor az RAGT genetika mellett döntenek.

A Fortify biostimulációs innováció a vetőmagcsávázásban. A Fortity humin- és fulvosavak speciális keveréke, amelyet a speciálisan a cirok csávázására fejlesztettek ki.

Szívesen megtudna még többet az RAGT Vetőmag Kft. cirok portfóliájáról? Ideális cirok vetőmagot keres a saját termőhelyi adottságai mellé? Vegye fel a kapcsolatot az RAGT szakembereivel, akik készségesen segítenek mindenben.