Leginkább azért, mert napjainkban is időszerűnek érezzük azt az égitestek, környezetünk, az élővilág iránt érzett tiszteletet és szeretetet, mely Szent Ferenc egész megvilágosodott életét áthatotta. Halála pillanatában szeretett madarai, a hagyományos gazdálkodásban rovarirtó szerepükért annyira megbecsült pacsirták búcsúztatták. Ha időutazással közénk érkezne, talán egy természetszerűen berendezett állatkertben, madármentő állomáson vagy egy békés, régimódi majorságban érezné magát otthonosan, és tanítóként továbbra is a természettel való összhangot hirdetné. Emlékét őrzi Kárpát­-medence szerte többek között a XVIII. század elején épített felsőpulyai kápolna, a nagyszebeni templom, és a szárnyasoltárok képtáblái Bártfán, Nagyszalókon. Idén októberben a Ferenc napot tartalmazó hét holdtöltével, sőt, holdfogyatkozással kezdődött. A régi időkben ez a holdfázis jelezte a vetőmag­válogatás idejét.

Aba­-Novák Vilmos: Szent Ferenc a madaraknak prédikál

Aba­-Novák Vilmos: Szent Ferenc a madaraknak prédikál

Az egyik módszer szerint a magokat vízbe borították, és a lesüllyedő, termékeny szemeket vetették el. Tájanként változó módon a vetőmagok közé szentelt barka darabkáit, a vető személy levágott körmét keverték, egyes helyeken szentelt vízzel, esetleg anyatejjel hintették meg. A tényleges vetést a fogyó holdállás (a holdtölte utáni két hét), valamint őszi búza esetében a tölgy és a kőris leveleinek hullása jelezte. Göcsejben, a Mura vidékén és Szlavóniában ez az együttállás a ferenchétnek nevezett időszakra esett. Ez magyarázza a hét további neveit: búzahét, vetőhét.

A vetés szentségét keresztvetéssel, imádkozással tisztelték meg. Székelyföldön munka előtt, kalaplevétellel, Göcsejben az eke szarvánál. A hollókői palóc gazda viszont a vetés végeztével térdelt le a frissen bevetett föld négy sarkában. A vetés munkálata után magasra dobták a karácsonyi abroszból vagy sütőabroszból készített ún. vetőabroszt, hogy a búza magasra nőjön. Az Őrségben ezt az abroszt a ház tetejére dobták azért, hogy a következő évben esedékes jégverés ellen védjék a termést. Bár a vetésben nem vehettek részt, sőt, az elvetett búza védelmében még kenyeret sem süthettek, a gazdasszonyok sem maradtak munka nélkül: a kotlós fészkét nyírfaágakkal bélelték ki, illetve egyes helyeken kívülről körbeszurkálták a csibék egészségének megvédése érdekében.

Tönkölybúza vetése Krisna-völgyben

Tönkölybúza vetése Krisna-völgyben

A vas megyei sárvári járásban Ferenc napon kezdődött a szüret, mégpedig a monda szerint azért, mert annak idején a szent prédikációját hallgatni összegyűlő embertömeg a várakozásban mind leszedegette a szőlőt. Ekkor történt a csoda, ugyanis a csak aprólékos kereséssel, böngészéssel megtalálható, „böngének” nevezett, meghagyott hiányos fürtökből a gazda több bort készített, mint a megelőző években a teljes termésből. Ezen a héten az ártó szándékú szellemek távoltartására a szőlőskertekben mindenfelé pattogtak az ostorok.