És rögtön eszembe jutott az igazgató úr megjegyzése is - nincsenek véletlenek – amikor még felfelé jövet a lépcsőn, arról beszéltem milyen véletlen, hogy találtam parkoló helyet az épület előtt. Akkor hát indítsuk ezt beszélgetést is azzal, hogy ezek az eredmények, díjak sem véletlenül kerültek ide. Mielőtt azonban megismernénk történetüket, maradjunk még egy kicsit a személyesebb vizeken.


Kezdjünk azzal a megkerülhetetlen kérdéssel, hogy honnan indultál, vannak-e gyerekkori élményeid, amelyek a talajélet kutatása irányába vezettek?

Ez év júniusában leszek 50 éves. Fogalmazhatnék úgy is, hogy életem első felét a nyáron lezárom, és akkor majd megkezdem a másodikat. Békés megyei családból származom, mind édesapám, mind édesanyám Békés megyeiek, Sarkadon születtek, ott jártak iskolába. Az apai nagyapám igazi földművelő paraszt ember, a másik nagyapám pedig szabó mester volt. Innen származnak elődeim, mondhatnám innen erednek azok az ősi gyökerek, amelyek a természet-, és a kétkezi munka szeretetét adták nekem kisgyerekkoromban. Négyéves koromban már saját magamnak varrtam fel a leszakadt gombot, de hat évesen ástam és lapátoltam is öregapámmal, amikor a vizet vezettük be a házba


Az iskolaévek alatt még állatorvosnak készültem, de valamiért – éppen most beszéltünk arról, hogy nincsenek véletlenek, – szóval valamiért az élet az agráregyetem felé irányított. Ott állattenyésztési szakon végeztem. Ösztöndíjasa voltam az akkori Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátnak. Egyetem után négy évig dolgoztam Bábolnán. Annyit még hozzátennék, hogy pecsenyebárány hízlalásból írtam a diplomamunkámat a Hortobágyi Állami Gazdaságban. Az egyetemi éveim alatt ugyan nemigen akartam baromfis lenni, végül mégis madaras lettem, mint a tojóhibrid-tenyésztés vezetője. Még ma is bennem élő reflex, hogy ha bemegyek egy boltba, az első, hogy megnézem, mennyibe kerül a tojás.


Ezek után hogyan kanyarodtál a gyógyszergyártás irányába?

A bábolnai évek után kisebb-nagyobb vargabetűvel visszakerültem a Phylaxia Pharma Rt-hez, ahol még előfelvételisként, azaz a felvételi és az egyetem közötti évben, mint labormunkás dolgoztam. A bábolnai évek után gyakorlatilag a Phylaxiának a tőzsdei kibocsátásában elég fontos szerepet töltöttem be, az előkészítésben, számviteli kontrolling, illetve a tőzsdei kibocsátási memorandum elkészítésében, három évig voltam kvázi egy magyar tőzsdei cégnél. Utána ismét egy vargabetű következett, mert visszakerültem a Bábolna Rt-hez, az élelmiszer-ipari részre, ahol a kereskedelmi és marketing igazgatóság vezetője mellett a marketing igazgatóhelyettes voltam.

A Pyhlaxiánál megismertem a talaj mikrobiológiai termékek első magyarországi szereplőjét a Phylazonit-ot, amely nekem három évig az édes gyerekem volt. 2000-ben összetalálkoztam régi Phylaxiás kollégámmal, Márton Józseffel, akivel egy új termék kidolgozásán kezdtünk gondolkozni. Ő összehozott azzal a kutatóval, akivel mi még korábban együtt dolgoztunk a Phylaxiánál s 2001-ben megalapítottuk az AGRO.bio Hungary Kft-t, kifejezetten a BactoFil talajbaktérium termékcsalád forgalmazására.


Honnan merítettétek a bátorságot, vállalkozói kockázatot hogy egy akkoriban ilyen ismeretlen területre belépjetek?

Nem volt egyszerű. Pénzünk sem volt. Egy nagyon jó ötlet és a mélységes meggyőződés a termékben – ez volt mindenünk. Erősítette ebben a hitünket, hogy még a Phylaxianál töltött időben láttuk, és a tőzsdei tapasztalatokból is felismertük, hogy nem az állatgyógyszereké, hanem az agrobiológiáé lesz a jövő. Ott ugyan ezt nem lehetett ilyen mértékben kisarkítani, úgymond csak amolyan farvizes készítmény volt, de azt lehetett látni akkor is, hogy jelentős termék lesz. Ez az új készítmény korszerű, sokkal szélesebb körben fejti ki a hatását a talajra közvetlenül és nem áttételesen, mint más tápanyagok.


Anyagi támogatás, források?

Elég nehezen indultunk. Évekig jelzálog volt a lakásainkon. Igen sok komoly kockázatot vállalva hoztuk létre a céget alapító társammal, Márton Józseffel a termékbe vetett hittel és meggyőződéssel. Igaz, hogy nagyon sokáig egy sötét alagútban mentünk és a fény is csak soká kezdett el pislákolni a végén. Sajnos az alagút végére már egyedül értem ki. Lassan tíz éve lesz, hogy eltávozott sorainkból. Szerencsénkre fiában, Balázsban egy nagyszerű partnerre találtam és azóta együtt dolgozunk. Nem csak üzlettársak vagyunk, nem csak munkaköri kapcsolat van köztünk, hanem baráti és a magánéletben is sok gondot meg tudunk osztani egymással.

Visszatérve a kérdésedre az anyagi hátteret kitartó munkával teremtettük meg. Azt mondhatom, hogy 2001 óta nem csak számszerűségében, hanem szakmaiságában is igyekeztünk piacvezetőként dolgozni. Újdonságokkal, új termékek fejlesztésével, 2005-ben a kijuttató eszköz kialakításával vittünk meghatározó újdonságot a piacra. Azt még itt hozzá kell tennem, hogy Európában nagyságrendekkel vezet hazánk még a második helyen lévő országgal összehasonlítva is, akár a termékek számszerűségében, akár a kezelt terület részarányában. Ezért a magyar termelő a világelsők között van ezen a téren, amit az is jelez, hogy Magyarországon kb. 20 termék saját gyártású, és még egyszer annyi import termék van forgalomban. A következő európai országnak pedig mindösszesen hat hasonló engedélyezett terméke van.



Most térjünk át a termékek elismerésének „történetére” a díjakra.

Igazából nekünk a legnagyobb elismerés a termelőnek az elégedettsége. Még nagyobb elismerés, amikor ezt a felhasználó el is mondja termelői, vagy baráti körben és még ettől is nagyobb elismerés, amikor meghív minket egy-egy nagyobb termelői társaságba, ahol közösen értékelhetjük az eredményeket. Ez elsősorban nem anyagi elismerés, hanem erkölcsi.

Hogy valamit az itt látható díjakról is szóljak, mi az elmúlt 12 évben nem igazán foglalkoztunk az úgynevezett díjakkal. Most viszont a díjak, illetve pályázati lehetőségek, megmérettetések valahogy koncentráltan jelentek meg a látóterünkben. Talán ismét nem véletlenül. Az elmúlt év végén az Élelmiszer szaklap online hírlevelének hirdetésében láttam meg a felhívást a Grennovatív Termék díjra. Ott találtam egy olyan kategóriát, amelyben olyan megoldásokat kerestek élelmiszer-alapanyag, vagy akár kész élelmiszer, vagy különböző növényi, állati eredetű termékeknek előállítására, amelyekkel tudatosan törekszenek természetbarát technológiákkal természetes anyagokat előállítani. Úgy tűnt, hogy ez éppen rá illik a BactoFil technológiára. Akkor készült el egy új termékünk – amit magunk között csak úgy nevezetünk, hogy a Balaton aranya – az Algafix nevű élő algasejteket tartalmazó lombtrágyánk. A talajbaktérium egy algával együtt valóban megfelelt a kiírás feltételeinek. Ezt beadtuk a pályázatra és a kategóriában igen magasan nyertük. A bírálók kiemelték, hogy ez a komplex technológia hosszú távon, a mai okszerűtlen kemizálási viszonyok között igen sok egyéb pozitív hatással is járhat. Nagyon büszkék voltunk erre a díjra, hiszen ez egy civil díj volt. Ahhoz, hogy a civilek mellett a szakmai munkában is megmérettessük magunkat, a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési és Mezőgazdasági napoknak a Növénytermesztési nagydíjára is pályáztunk. Itt egy igen szép harmadik helyezést értünk el, ami számunkra azért is fontos díj, mert ez a szakmaiságot ismerte el. A következő a Magyar Termék Nagydíj volt, ami - úgy gondolom - 15 éves magyar kutatói munkánk gyümölcseként érett be. A BactoFil 42 országban bejelentett magyar világszabadalom. Meg kellett mérnünk, hogy megállja-e a helyét magyar kategóriában is. Megállta és egy másik magyar talajbaktérium készítménnyel együtt vehettük át a Parlamentben ezt a rangos díjat. Erre az évre elég is lett volna az elismerésekből, de a piaci tevékenység a marketinget sem nélkülözheti és a márkaépítésnek folyamatában úgy gondoltuk itt van az ideje hogy megnézzük, a BactoFil, mint brand, hol tart ma. Ezért a 2013-as MagyarBrands-re is beadtuk a pályázatunkat. Éppen az OMÉK idején tudtuk meg, hogy a BactoFil márkanév Magyarország száz legismertebb üzleti márkái között a 70. helyen foglalja el pontszámai alapján. Komoly, ismert nagy nevekkel került egy klubba. Ebből pedig egy szakmai zsűri fogja a Superbrands díjazottakat kiválasztani. Ez is a nagy álmaink közé tartozik, hogy az üzleti márkák között, de nem a fogyasztói márkák sorában a Superbrands kategóriát is elnyerjük. Ezt erősítjük egy igen komoly PR munkával, ami az elmúlt év végén kezdődött.


Vannak tehát tervek a piaci térfélen is?

Vannak, de ezt is a szakma alapjain szeretnénk felépíteni. A következő években egy olyan programon fogunk dolgozni, amit nemrég hirdettünk meg. Európában, mint ahogy ezt ott ismertettük is 17-szer gyorsabban pusztul a termőtalaj, mint ahogy meg tud újulni. Számos nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy csupán két emberöltőre elég a termőtalaja Földnek, ami azt is jelenti, hogy a gyerekeink, dédunokáink már gondban lesznek. Ezek nagy kérdések, amit a növekedésérdekelt és a csak rövidtávon, a mában gondolkodó üzleti és politikai világ nem lát, vagy nem vesz tudomásul. A Föld pedig folyamatosan küldi figyelmezető jelzéseit, szélsőséges időjárás, hurrikánok, s más természeti katasztrófák formájában. Megpróbáljuk lassítani ezt a romlást. A programmal szeretnénk elérni, hogy félmillió hektáron ezt meg is tudjuk állítani, vagy fordítani. Lesznek gyakorlati bemutatók is. Már tudjuk ugyanis pontosan mérni a változásokat egy szabadalmaztatott eljárással, amit az ELTE Mikrobiológiai Tanszékével dolgoztunk ki. Az nem hit kérdése, hogy a talajban a baktériumok dolgoznak, vagy sem, hanem pontos mérés eredménye. 2010-ben dolgoztuk ki ezt a mérési technológiát. Most történik a szabványosítása, mert ilyen nincs az EU-ban sem. Mérhető a humusznövekedés, a talajélet aktivizálása és az is, hogy milyen irányba változik. Természetesen a pozitív változásokat szeretnénk előidézni nagyüzemi körülmények között, amihez szemléletváltásra is szükség lesz. Ezt igyekszünk is folyamatos kommunikációval elősegíteni. Van 25 területi képviselőnk, akik a következő hónapokban tíz-húsz előadást fognak tartani ebben a témában. Ez kb. 300-400 előadás ahol a szakma színe javát meg tudjuk szólítani. A termékeink hitelességét a szakmai hozzáértés mellett a termék kvázi gyógyszer minősége is garantálja. Ezért nagy figyelmet fordítunk a szaktanácsadó területi képviselőink szaktudásának folyamatos képzésére szakmai elismertségük érdekében



Befejezésül ejtsünk még néhány szót a talajbaktériumok, a szerves trágya és a műtrágya egymáshoz való viszonyáról is. Nekem régi – ma már kicsit porossá lett – vesszőparipám, hogy az egészséges talajélet karbantartója a szerves trágya és a józan paraszti ész. Mintha mindkettőből nagy hiány lenne.

Kezdjük azzal, hogy hamar rájöttünk arra, egy talajbaktérium készítmény sem képes helyettesíteni a műtrágyát teljes mértékben. Összehasonlító vizsgálatokkal az ugyan bizonyítható, hogy a talajbaktérium készítménynek különböző szintű műtrágya-helyettesítő képessége van. Ezt kimértük a saját termékünknél, meg is tudjuk mondani, hogy ez mennyi a normál, optimális és nem szélsőséges viszonyok között. Ez igaz az összes többi termékre is. Itt ugyan vannak kommunikációs problémáink egy-két konkurens terméknél, amikor a helyettesíthetőségről olyan dolgokat írnak, ami nem tervezhető a termelő részéről. Viszont a műtrágya olcsóbb soha nem lesz. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Stefanovics professzor úr, a talajtan akadémikusa mit mondott erről, akkor azt is megtudjuk, hogy akár több tíz évre elég olyan foszfor és kálium van a magyar talajokban, amely ásványosodott és örökre elveszett a növények számára. Mi azt mondjuk, hogy bármi, ami bekerül a talajba, annak a hasznosulását tudjuk javítani talajbaktériumainkkal.  Úgy állítottuk össze a talajbaktérium kompozícióinkat, hogy azok akár legyen az szermaradvány, zöldtrágya, szerves trágya, vagy műtrágya eredetű, azt beépítsék a talaj szerves anyagába. Odakötik molekulárisan, szervesen, - és ez a lényeg - a szerves kötésből nehezen lehet az ásványosodás és így sokkal tovább állhatnak rendelkezésre a növény részére. Még Nagy Bálint professzor úr adta át nekem azt a tanulmányt, amelyben jelzett atomos kísérletekkel bizonyították, hogy a 34-es ammóniumnitrátból 10-12 kg jutott be a növénybe. Ha ezt valamilyen talajbaktériummal megtámogatták, akkor ez akár 30kg-ra is képes volt javulni. Gyakorlatilag a termelő komoly nagyságrendeket tud megspórolni, másrészt jelentősen csökkenti talajterhelést. Gyulai Iván professzor nemrég egy előadásban részletezte is ennek kedvezőtlen hatását s rámutatott, hogy a denitrifikáló baktériumokat talajoltással lehet kordában tartani.

Amit még kérdeztél, a szerves trágya. A jó érett szerves trágyánál nincs jobb. Csakhogy az állatállomány Magyarországon drasztikusan lecsökkent vele együtt a szerves trágya is. Szerves trágya, legyen az szarvasmarha, baromfi, vagy éppen sertés hígtrágya, sajnos kevés van. Olyanról is tudok, akár GPS koordináta szerint ki tudom keresni, hogy ott áll évek óta a föld szélén a szarvasmarha trágya és a gazda nem hajlandó kiszórni, inkább műtrágyázik. Legjobb kombináció pedig bizonyítottan a szerves trágya plusz talajbaci. Ezt már sok helyen kimérték.


Megköszönve a beszélgetést sok sikert kívánok az új programhoz is melyet Teremjen Több Talaj címszóval ismerhettek meg még a tavalyi bemutatkozáskor.

drip.