Pénteken kezdődtek a Levendula Hetek programjai – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park rendezvénysorozatát az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára nyitott meg Tihanyban.
A hetek egyik legnépszerűbb programja a Levendula Szedd magad! akció a tihanyi bekötőút melletti ültetvényen, amely a virágzástól függően legkésőbb július elejéig tart – tette hozzá Rácz András.
Hangsúlyozta: a járványhelyzetben felértékelődik a szabadban töltött idő, és a magyarok kedvelik a nemzeti parkok által nyújtott kikapcsolódási lehetőségeket. Egy reprezentatív közvélemény-kutatásra hivatkozva jelezte: az elmúlt három évben 15 százalékkal nőtt a magyar nemzeti parkok ismertsége, a válaszadók 94 százaléka hallott már róluk, 70 százaléka pedig tudatosan is kereste már programjaikat.
Rácz András kitért rá: mára a nemzeti parkok lettek a magyar ökoturizmus legkeresettebb célpontjai. A 700 magyarországi ökoturisztikai létesítmény felét valamelyik nemzeti park üzemelteti, a nemzeti parkokat pedig évente mintegy 1,6 millióan keresik fel. Közülük is a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a leglátogatottabb éves szinten félmillió vendéggel – tette hozzá.
Szári Zsolt, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos az 1920-as években száz hektáron Tihanyba telepített levendulára épülő hagyomány mellett kitért a település egyházi örökségére és gardahalászat tradíciójára is, amelyek a község jelképeivé váltak.
Mihályi Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság perjele az élményekre hívta fel a figyelmet, amelyekből az embereknek a járványidőszakban kevés adatott. A levendulát a gyógyászattól a gasztronómiáig széles körben hasznosítják, az ezeket bemutató tihanyi programok pedig élményekkel gazdagítják az érdeklődőket – jegyezte meg.
Tósoki Imre, Tihany kormánypárti polgármestere elmondta: a levendulás gasztronómiai különlegességek mellett manufaktúra, látogatóközpont, és levendulaültetvény is várja a településre érkezőket. A növénnyel díszítették az apátsági majorság udvarát és a közterületeket is. Hozzátette: a járványügyi helyzet miatt idén sem rendeznek nagykoncerteket, de a Belső-tónál megtartják a levendula termékek vásárát.
Kontrát Károly a térség fideszes országgyűlési képviselője köszönetet mondott a programok megrendezéséért, és kiemelte, hogy az északi-parti vasútvonal Balatonfüredig tartó villamosításának köszönhetően az érdeklődők már a lehető legkörnyezetkímélőbb módon érkezhetnek a rendezvényre.
Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a természet, a hagyomány és a megújulás fontosságáról szólva beszélt a levendula százéves hagyományairól, valamint arról is, hogy nemzeti parkjuk tíz éve Tihanyban nyitotta meg első látogatóközpontját a Belső-tó partján.
A Levendula Hetek programját részletesen ide kattintva tekintheti meg.
Az állami erdőgazdaságok az elmúlt években a Bejárható Magyarország Programnak, illetve az önkormányzati együttműködéseknek köszönhetően megújították Magyarország erdei infrastruktúráját: a túraútvonalakat, az erdei szálláshelyeket és az ökoturisztikai létesítményeket. A Naplás-tavi kilátó újabb mérföldkő ebben a sorban, mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára pénteken a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő Naplás-tavi kilátó átadóján - közölte a tárca az MTI-vel.
A közlemény szerint Szentpéteri Sándor kifejtette, a koronavírus-járvány ideje alatt a budapesti és a Budapest környéki erdők látogatottsága 2020-ban mintegy 25-30 százalékkal megemelkedett, de az ismertebb helyeken négyszer-ötször annyian fordultak meg, mint korábban. Az ismert kiránduló és sétálóhelyek kezdtek túlzsúfolttá válni, felmerült az igény, hogy a városokban és a városok környékén újabb helyszíneket lehessen bekapcsolni a rekreációs és turisztikai véráramba.
A helyettes államtitkár elmondta, a járványhelyzet miatt megváltozott szokások, a klímavédelem és a városi emberek jövője iránti elkötelezettség egyaránt a városi erdők felfedezése felé irányítja a figyelmet. A magyar erdőgazdálkodási ágazat egyik legfontosabb stratégiai célkitűzése: egészséges, kellemes környezetet nyújtó, klímavédelmi funkcióiban támogatott, kikapcsolódásra alkalmas helyszínt adó városi erdők biztosítása a nagyvárosokban élők számára. Érdekességként megemlítette, hogy Budapesten az egy főre jutó körülbelül 22 négyzetméter zöldfelületből több mint 15 négyzetméter, azaz a zöldfelület közel 70 százaléka erdő, ennek nagy részét állami erdőgazdaság, a Pilisi Parkerdő Zrt. kezeli.
Szentpéteri Sándor leszögezte, sok szempontból példaértékű turisztikai fejlesztés eredménye a Naplás-tavi kilátó. A XVI. kerületi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködéséből megvalósult fagerendákból álló, 27 méter magas építmény páratlan panorámát nyújt a Naplás-tóra, a Gödöllői-dombságra, valamint a Cinkotai erdőre - közölték.
A közlemény szerint Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő azt mondta, a mostani kilátó egy igazi építészeti kuriózumnak számít, hiszen jól illeszkedik a környezetbe. Nagyon büszke arra, hogy a kerület immár két kilátóval is büszkélkedhet.
Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója elmondta, a főváros pesti oldalán elhelyezkedő erdőterületek fejlesztési szempontból jelentős potenciállal rendelkeznek, ezért is volt fontos a Naplás-tó környezetébe tervezett új kilátó megépítése. Az erdőgazdálkodóknak a jövőben olyan fejlesztéseket kell megvalósítaniuk, amelyek segítik az embereket a természetkárosítástól mentes, adott esetben például nagyvárosokban és a környezetükben tömeges erdőlátogatásban. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha megfelelő partnerekkel tudnak szövetségre lépni és közös erővel munkálkodni a feladaton – írták.
Kovács Péter polgármester a közlemény szerint azt mondta, hogy a Naplás-tavi kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat kooperációja tette lehetővé. A kilátó terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a beruházás költsége 100 millió forint volt. A polgármester kiemelte, a kirándulók egy hete már szabadon látogathatják a kilátót, amelyet – az építményben elrejtett számláló szerint – idáig 4000-en kerestek fel.
