Az újévhez kötődő népszokások célja, hogy segítsék a következő évi bőség megteremtését – ennek megfelelően étkeztek és cselekedtek az emberek és ezeket a néphagyományokat őrizzük évszázadok óta – tudtuk meg a  néprajzkutatók elemzéseiből.

De melyek is ezek a hagyományos ételek és népszokások?

A lencse, a bab és a mák fogyasztása a gazdagságot segíti elő a szokások szerint, ezek az ételek a pénz bőségét jelképezik.

Bármilyen más apró szemes étel fogyasztása is szerencsét hoz. Sokak szerint a szerencse csak abban az esetben következik be, ha a megfőtt lencse pontban éjfélkor a konyhaasztalra kerül. Idén már késő ezen tépelődni, de a következő szilveszterre jó tanács lehet, hogy aki ünnepelni megy, az még indulás előtt tegye ki az asztalra a fazék lencsefőzeléket!

Szintén szerencsés lesz az az ember, aki újév napján malacot eszik. A sertés ugyanis előre túrja a földet, vagyis ,,kitúrja a szerencsét“, sőt aki a kunkori farkát megmarkolja, annak garantáltan szerencséje lesz az új évben.

Mangalica sertés portréja – fotó: Csehak Szabolcs / Shutterstock

A csirke, vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a szerencsét.

Érdekes népszokások köthetőek a halhoz, ugyanis a folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állatnak számít, hiszen vele együtt elúszik a háziak szerencséje is.

Sokan korán keltek újévkor, hogy egész évben korán kelők legyenek, és nem veszekedtek, mert semmi olyat nem akartak tenni, ami egész évben ismétlődne.

Újévi tilalmak

Újév napján tilos a mosás és a teregetés, mert az valakinek a halálát hozhatja, továbbá tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból.

Ezen a napon tilos kölcsönkérni vagy kölcsönadni bármit is, beleértve a pénzt és a használati tárgyakat is.

Nem szabad orvoshoz menni vagy orvost hívni, mert akkor betegséggel töltjük az elkövetkezendő esztendőt.

Ha újév napján az első látogató asszony vagy lány, az szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőként, az éppen az ellenkezőjét jelenti, mégpedig szerencsét.

Jó tanács január elsejére

Szerelmespároknál, házasulandóknál tele legyen a mézes bödön – azaz legyen méz a háznál, ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk.

Jóslatok

A régi hagyományok egyike volt az, hogy a lányok gombócok közepébe apró papírokat helyeztek, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontosan éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőként felbukkanó férfinév leendő férjük nevét árulta el.

Régi korok szokásai közé tartozott az ólomöntés vagy a gyertyaöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagyis viaszt. Mindkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik milyen alakot vett fel. Az alakok, formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetítik előre.

A lányok férjhezmeneteléről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.

A szilveszteri petárdázáshoz, tűzijátékozáshoz hasonlóan régen ostorcsattogtatással keltettek zajt – az erdélyi falvakban erre még mindig van példa. Ennek a régi szokásnak az a célja, hogy elűzzenek minden "gonosz, ártó hatalmat" – mondta Tátrai Zsuzsanna. Újabb szokásokkal is gazdagodnak a régi népi hagyományok, ilyen például, hogy az év utolsó estéjén az ünneplők szinte farsangi jelmezeket öltenek.

Az Agroinform.hu szerkesztősége nevében minden olvasónknak boldog, békés, sikeres és termésben gazdag új évet kívánunk!

Nézze meg 2018 legjobb pillanatait hangulatos videónkkal!