A digitális technológia felhasználása a mezőgazdaság területén is egyre nagyobb jelentőségű. Ennek ellenére Magyarországon egyelőre csak a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők száma növekszik, de a precíziós mezőgazdasági technológia használata még kevésbé elterjedt – olvasható az Agrárgazdasági Kutató Intézet közleményében.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2017-ben végzett kutatásának eredményei szerint a termelők mindkét technológia elterjedésének gátját a magas beruházási költségekben látják. Ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, hogy a precíziós technológia eredményes alkalmazásához nem elegendő a precíziós képességekkel rendelkező gépek beszerzése, a digitális technológia előnyeinek kiaknázásához a szakismeret és a technológia szakszerű alkalmazása együttesen szükséges (Kemény et al., 2017, http://repo.aki.gov.hu/2488/).
Az új technológiák megjelenésével a mezőgazdaság területén egy, az eddigiektől eltérő készség- és ismeretrendszer, valamint gondolkodásmód épül be a gazdaságok irányítási stratégiájába. Ez a folyamat aktuálissá teszi azt a kérdést, hogy az új ismeretek, készségek elsajátítása elérhető-e a gazdák számára az oktatási, képzési rendszeren keresztül. Erre a kérdésre kaptunk rálátást az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2018 decemberében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével elvégzett kérdőíves felmérése alapján, amely a nappali rendszerű agrárszakképzésben részt vevő 9. évfolyamos tanulók körére terjedt ki.
A kutatás célja a pályaválasztással, pályaorientációs eszközrendszerrel kapcsolatos tanulói tapasztalatok, vélemények, az iskolaválasztást befolyásoló tényezők azonosítása mellett a digitális kompetencia és az iskolák által biztosított eszközrendszer feltérképezése volt.
Az iskolák alig támogatják a tanulók digitális tudásának fejlesztését – fotó: Pixabay
Jelenleg Magyarországon összesen 177 olyan intézmény működik 252 feladatellátási hellyel, amelyben középfokú iskolarendszerű agrárszakképzés folyik. A 177 intézményben a 2018 őszi adatok alapján összesen 14 647 diák tanul valamilyen tág értelemben vett agrárágazati szakterületen, ebből 9974 tanuló az Agrárminisztérium fenntartásában működő iskolában végzi a tanulmányait. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által végzett felmérésben 53 szakképző intézmény 2360 tanulója töltötte ki a kérdőívet.
A digitális kompetenciát és eszközhasználatot három kérdéskör mentén vizsgáltuk. Felmértük, hogy a tanórák keretében mennyire jellemző a hétköznapi infokommunikációs eszközök használata. Emellett arra kerestük a választ, hogy melyek azok a tantárgyak, ahol az ismeretátadás digitális eszközökkel történik. Végül az agráriumot érintő digitalizációval kapcsolatos fogalmak ismertségét tártuk fel a válaszadó diákok körében.
Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy a felmérésben részt vevő diákok saját infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága kifejezetten jónak mondható, 86,0 százalékuk rendelkezik internetkapcsolattal ellátott okostelefonnal, de a világhálóhoz kapcsolt számítógép is megtalálható a diákok 76,0 százalékának otthonában, azaz nem idegen számukra a digitális világ.
Az általános infokommunikációs eszközöket tekintve azt találtuk, hogy
a legegyszerűbb módszerek (Power Point bemutató) alkalmazása sem elterjedt a szakképzésben,
a diákok alig több mint fele nyilatkozott úgy, hogy a tanáraik gyakran tartanak ennek segítségével órákat, emellett a digitális táblákkal való felszereltség is alacsony arányú az iskolákban. A digitális tananyagok rendszeres alkalmazását is kevés tanuló tapasztalja, illetve figyelemreméltóan alacsony azoknak a válaszadóknak az aránya, akik a tanuláshoz, felkészüléshez maguk használnak valamilyen infokommunikációs eszközt.
1. ábra: „Mennyire jellemző, hogy a jelenlegi iskoládban…” kérdésre a „gyakran előfordul” válaszok gyakorisága
Forrás: AKI (Tanulói felmérés, 2018)
Az egyes tantárgyakat vizsgálva azt látjuk, hogy a legtöbb esetben nem szakmai órákon (általános humán, reáltárgyak) használnak valamilyen digitális eszközt a tudásátadás támogatásához. A felmérésben részt vevő tanulók által felsorolt tantárgyak (összesen 4474 válasz) háromnegyede nem kapcsolódik közvetlenül a tanult szakmához, ezen belül 31 százalékot tett ki az informatika óra. A megjelölt tanórák alig ötöde volt szakmai tantárgy, ezen belül pedig az informatikával megtámogatott tárgyaknak csupán 4 százalékát tették ki a különböző élelmiszer-előállítási technológiákhoz és gépkezeléshez tartozó tantárgyak, a gyakorlati órák részesedése pedig 2,8 százalék volt a felmérés eredményei szerint.
Akadtak olyan iskolák is, ahol a tanulói válaszok alapján teljesen hiányzik a képzésből az informatikai eszközök használata, emellett a megadott válaszok mindössze 1 százalékában állították azt a diákok, hogy szinte minden órán találkoznak modern technológiákkal.
2. ábra: „Sorold fel azokat a tantárgyakat, ahol használtok informatikai eszközöket, beleértve a szakmai gyakorlatot is!” kérdésre adott csoportosított válaszok megoszlása
Forrás: AKI (Tanulói felmérés, 2018)
A szakiskolák technológiai felszereltségében tapasztalt hiányosságok ellenére a (9. osztályos!) tanulók körében nem ismeretlen fogalmak a mezőgazdaságban használatos digitális technológiák. A legismertebbek a mesterséges intelligencia (60,9 százalékuk tudja, hogy mit jelent) és a helyspecifikus tápanyag-gazdálkodás (57,1 százalékuk tudja, hogy mit jelent) fogalmai voltak. Ez utóbbi párhuzamba állítható a fentiekben tett megállapítással, miszerint ez a technológia elterjedtebb Magyarországon, mint a precíziós gazdálkodás, melyről a tanulók jóval kisebb aránya (28,3 százalék) rendelkezik ismeretekkel.
Meglepő ugyanakkor, hogy a mindennapi szóhasználatban gyakrabban megforduló fogalmak, mint a Big Data analitika vagy a felhőalapú IKT rendszerek kapcsán rendelkezik a legkevesebb diák tudással.
3. ábra: „Hallottál-e már a következő fogalmakról?” kérdésre „Igen és tudom mit jelent” választ adók aránya
Forrás: AKI (Tanulói felmérés, 2018)
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által elvégzett tanulói felmérés eredményei rávilágítanak, hogy jelenleg az agrárszakképző intézmények digitális eszközökkel való ellátottsága nem kielégítő, különösen a gyakorlati foglalkozások során.
A felmérés részeként készített intézményvezetői interjúk szerint a digitális eszközök és ismeretek tanórán történő használatának a szakképző intézmények korszerű informatikai eszközökkel való korlátozott felszereltsége, valamint a szaktanárok moderált informatikai ismeretei képezik a legfőbb gátját.
Digitális tudás nélkül a precíziós gazdálkodás, de a helyspecifikus növénytermesztés szélesebb körű használata és a benne rejlő lehetőségek kiaknázása is sokkal több időt vesz igénybe, mint abban az esetben, ha ezeket a készségeket és ismereteket a leendő gazdák már a szakképzés során teljeskörűen elsajátítják. Ez a késlekedés pedig minden bizonnyal a magyar mezőgazdaság eredményességének növekedését is lassítja.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben a digitalizáció és az agrárszakképzés is a kiemelt vizsgálati témakörök közé tartozik, számos kérdőíves kutatás foglalkozik ezekkel a területekkel, hogy eredményekkel mind a gazdálkodók, mind a szakpolitikai döntéshozók segítségére legyen az Intézet.
_fill_100x75_0.jpg)
