Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében, az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről a legelőkre és ekkor szegődtek el melléjük a juhászok, pásztorok, gulyások, csikósok, de ekkor történt a juhbemérés is.

kihajtás

Kihajtási ünnep a Hortobágyon (korábbi felvétel) – fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Hagyományosan Szent György napjával kezdődött a gazdálkodási év, amely Szent Mihály napjával ért véget a behajtással, a juhászok számadásával és a legeltetési szezon zárásával.

Hortobágy

Kihajtási ünnep a Hortobágyon (korábbi felvétel) – fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Kőszegen önálló hagyományt őriznek Szent Görgy napján a mai napig. A hagyományok szerint április 24-én mutatják be a helyi szőlősgazdák a hajtásokat a város előjáróinak Kőszegen; 1740-től rajzolják be szabad kézzel azokat a Szőlő Jövésnek Könyvébe. A XVI. századtól élő hagyomány szerint a hajtásokból következtetnek a várható termésre, ezen a napon választották meg régen a hegybírót, a hegymestereket és más városi tisztségviselőket.

A szőlőhajtások bemutatásának és berajzolásának kőszegi hagyományát 2013-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, idén pedig a kékfestéssel együtt került be a Magyar Értéktárba.

A kőszegi Szőlő Jövésnek Könyve – fotó: koszeginfo.com

A Szőlő Jövésnek Könyve eredetijét – egy díszes, leginkább a kódexekhez hasonlító kötetet – a német Vahiningen an der Enz tanácsától kapta ajándékba Kőszeg városa. A könyv azonban már régen betelt, így egy hasonlót nyitottak és abba folytatták a bejegyzéseket.

A hagyományokat követve idén is nemzetközi borverseny vezette fel az ünnepet, szerdán pedig a Borok házától zenés kísérettel vonul menet a Jurisics térre, ahol a városháza előtt bemutatják az idei szőlőhajtásokat. Ezt követően a Jurisics-vár lovagtermében zajlik majd a berajzolás ceremóniája, amelyet ünnepi műsor követ.

Április 26-27-én az ünnepségsorozathoz kapcsolódva Kőszegen a Zwingerben rendezik meg a XI. Szőlő- és Klímakonferenciát.