Zászlós Tiborral, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) frissen újjáválasztott mezőgazdaságért felelős országos alelnökével a parlamenti ünnepi ülést követően beszélgettünk. Mint beszámoltunk róla, a NAK december 20-án megtartott országos küldöttgyűlésén ismét Győrffy Balázst választották meg elnöknek, és újra bizalmat szavaztak az alelnököknek is.

Milyen élményt jelent ez a mai nap, a kamarai választások záró aktusa?

Két szó jut az ember eszébe ilyenkor. Az egyik a köszöneté. Köszönet azoknak, akik újra megválasztottak, akik bíznak bennem meg abban a munkában, amit eddig végeztem, és amit most még eredményesebben folytatni kívánok.

A másik szó az alázat. Alázat a gazdálkodó, a munka és a magyar föld iránt. Ezt a feladatot másképp, mint kellő szakmai alázattal és az emberek iránti tisztelettel nem is lehet végezni. Az ünnepi küldöttgyűlési beszédekben is megfogalmazott célkitűzések pedig mind azt a valós állapotot mutatják, ahol az agrárgazdasági kamara jelenleg van, és ahová tartani kíván.

Zászlós Tibor

Zászlós Tibor: "Kérem a gazdatársak segítségét, ha életszerűtlen jogszabályokba ütköznek, jelezzék nekem." – fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK

Mi ez a cél?

A magam részéről továbbra is az életszerűtlen jogszabályok kérlelhetetlen üldözője kívánok lenni. Ebben már akadnak részsikereink, de sajnos még bőven van mit tenni. Kérem is a gazdatársak segítségét, ha ilyeneket tapasztalnak, feltétlenül jelezzék nekem, hiszen elengedhetetlenül szükséges az összefogás ezek feltárásához és megszüntetéséhez.

Mindenképpen szándékunkban áll a gazdáknak nyújtott szolgáltatások számát és minőségét javítani. El kell tudnunk érni azt is, hogy ezek igénybevételekor a tagdíj egy részét beszámíthassuk. Így az új ismeretek befogadását is ösztönöznénk.

A legfőbb cél mindenképpen az, hogy az elkövetkező ciklusban megfelelő módon tudjuk nemcsak képviselni az agráriumban dolgozók érdekeit, hanem a mezőgazdaság eredményességében is tevőlegesen részt vállalni.

Jelenleg milyen „jogszabályellenségek” vannak látótérben?

Most hirtelen két uniós jogszabályt említenék, hozzátéve azt is, hogy mivel nem nemzeti hatáskörbe tartoznak, hosszabb időt vesz igénybe a megváltoztatásuk. Itt van az a teljesen életszerűtlen rendelet, amely szerint nitrátérzékeny területre október 31. és február 15. között nem lehet szerves trágyát kijuttatni. Az magától értetődik, hogy fagyos talajra nem szórjuk ki, de amíg szántani lehet, addig trágyázni is bőven lehetne. A jelenlegi éghajlati viszonyok között, amelyek lassan már mediterrán jegyeket mutatnak, ez az időkorlátozás egyike az úgynevezett „sötétzöldek” eltúlzott követeléseinek.

A különféle pályázatokban nagyon kemény szankciókat fogalmaznak meg a fizikai dolgozói létszám megtartása tekintetében. Szükséges javasolni ennek átgondolását is, hiszen betartásuknak objektív korlátai keletkeztek az elmúlt időszakban, mivel nincs elegendő munkaerő. Tehát hozzá kell igazítani ahhoz a mai magyar valósághoz, hogy nem munkanélküliek óriási tömege van az országban, hanem munkaerőhiány. Bizonyos értelemben örülni kell ennek, bár okozhat nehézségeket a mindennapi munkavégzésben.