A Diana Vadászhölgy Klub tagjai célul tűzték ki a gyermekek vadászati, természetvédelmi nevelését, és szeretnék elérni azt is, hogy társadalom pozitívabban ítélje meg a vadászatot. Szerepük volt abban is, hogy a magyar vadászati hagyományok felvételt nyertek az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság által gondozott Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.

Hagyományőrző ruhában a Diana Vadászhölgy Klub tagjai, a közösség fennállásának 15. születésnapján – fotó: Polster Gabriella

Magyarországon 65 ezer ember rendelkezik vadászvizsgával, közülük csupán 2626 a női vadászok száma. A vadászat ősi ösztön, ősi szenvedély, és bár inkább a férfiak űzték, míg a nők gyűjtögettek, a gének furcsa játékának köszönhetően – megmagyarázhatatlanul – a hölgyek is űzik ezt a tevékenységet, nem csak hobbiként, hiszen többen közülük hivatásos vadászok.

Közülük egy lelkes csapat 15 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy mivel küldetés is húzódik a szenvedély mögött, összefognak. A Diana Vadászhölgy Klubot 2003. október 29-én az akkori Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium dísztermében alapították 140 vadászhölgy jelenlétében, a Vadászati Kulturális Egyesületen belül, de annak külön szekciójaként. Tiszteletbeli elnöknek gróf Széchenyi Zsigmondnét kérték fel, aki örömmel tett eleget ennek, és azóta is büszkén beszél a vadászhölgyekről.

– Az első perctől fontos célkitűzésünk volt, hogy a vadászat iránti ellenérzéseket megpróbáljuk tompítani, a közvélemény előítéletét igyekezzünk pozitívan befolyásolni. Az elmúlt években számtalanszor beigazolódott, hogy nőként hitelesebben tudjuk közvetíteni a vadászat valós és igazi értékeit, hiszen a női szereppel nem azonosítják az „ölést”, sokkal inkább az óvást, védést – nyilatkozta az Agroinform.hu-nak a Dina Vadászhölgy Klub elnöke. Bán Beatrix elmondta, úgy érezik,

a vadászhölgyek sokat tehetnek a vadászat megítélésének formálásában, javításában.

A másik kiemelten fontos feladat a gyermekek nevelése, környezeti tudatosságuk erősítése. – Hisszük, hogy a két feladat összekapcsolódik, hiszen ha az emberi lét legfogékonyabb időszakát, a gyermeki kort ragadjuk meg, és fel tudjuk kelteni érdeklődésüket a vad és természetes élőhelye iránt, akkor később sokkal kevésbé hat majd rájuk a bulvármédia vadászatellenessége – tette hozzá.

Éppen szerveznek erdei iskolákat, rendhagyó természetismereti órákkal, faültetéssel és szemétszedéssel. Emellett minden évben gyermekfoglalkoztatót szerveznek a FeHoVa kiállításon, június végén pedig gyermek vadásznapot tartanak, ahol játékos feladatokkal, foglalkozásokkal, vetélkedőkkel keltik fel a legifjabb nemzedék érdeklődését. Megalakulásuk óta hagyományos rendezvényük a februári Országos Diana Bál, amely mára amellett, hogy országos vadásztársadalmi eseménnyé nőtte ki magát, a Klub legfontosabb finanszírozási forrása is. A szervezettel szinte egyidős program az októberi szakmai konferencia is, amelyen évente más-más témát körüljárva frissítik fel, illetve mélyítik el vadászati szakmai tudásukat.

Az elmúlt 15 év alatt szoros és kiterjedt kapcsolatot építettek ki a környező országok vadászhölgyeivel. 2006 óta szinte minden évben több nemzetközi vadászhölgy találkozón is részt vesznek. Anyaszervezetük, a Vadászati Kulturális Egyesület 2013. óta teljes jogú tagja a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanácsnak (CIC), mellyel a Dianák a CIC Artemis Munkacsoport szerves részévé váltak. A Munkacsoport 2 évente „A vadászhölgyek és a fenntartható vadászat” címmel nagyszabású nemzetközi konferenciát szervez.

– Az elmúlt 15 évet tekintve számtalan országos és megyei rendezvény megszervezésén vagyunk túl, és évente egyre több médiaszereplésre kapunk felkérést. Keltünk hajnalban egy tv-felvételhez, és feküdtünk éjszaka egy rádióbeszélgetés miatt. Napokat, heteket töltöttünk a gyerekekkel a természetben, hol egy faültetés, hol egy erdei iskola, egy szemétszedés vagy faültetés keretében. Tettük a dolgunkat. Egyre aktívabban, mind több és több rendezvényen. Taglétszámunk 250 fő felett stabilizálódott, amely egy alulról indult kezdeményezés esetében komoly eredménynek számít.

Bizonyítottuk, hogy tudunk és akarunk is tenni a közös ügyünkért, a vadászatért

– mutatott rá Bán Beatrix.

Történelmi vadászat, amelyen egyszerre 34 vadászhölgy vett részt – fotó: Polster Gabriella

Idén ősszel a Hajdú-Bihar megyei Dianák meghívására a Klub tagjai apróvad vadászaton vehettek részt a karcagi Nagykun Vadásztársaság szervezésében. Ez a vadászat valójában történelmi esemény, hiszen bár 1973-ban és 1975-ben volt már ehhez hasonló kezdeményezés, soha nem vadászott még egyszerre 34 vadászhölgy. A vadászat végén 38 mezei nyúlnak és 70 fácánnak szólt a vadászkürt a tisztelet jeleként.

Teríték 38 mezei nyúllal és 70 fácánnal – fotók: Polster Gabriella

A Vadászati Kulturális Egyesület 27 éves fennállásának legnagyobb sikerét érte el idén szeptemberben azzal, hogy a szervezet jelölésére a magyar vadászati hagyományok felvételt nyertek az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság által gondozott Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. A jegyzékre vétel folyamatából oroszlánrészt vállaltak a vadászhölgyek, hiszen a szöveges rész Bán Beatrix és Bíró Gabriella munkája, a kapcsolódó fotóanyag pedig Polster Gabriella összeállítása volt.