A Massachusetts-i Technológiai Intézet (MIT) kutatói – Michael Strano és Seon-Yeong Kwak irányításával – speciális nanorészecskéket ültettek be a vízitorma leveleibe, amelynek hatására a növény négy órán keresztül enyhe fényt bocsátott ki – írja a news.mit.edu. Ez elméletileg lehetővé teszi, hogy a jövőben bizonyos növényeket világításra is hasznosítsunk.

Több olyan növényt ismerünk, amelyek bizonyos impulzusokra fénykibocsátással válaszolnak. Ezt a jelenséget biolumineszcenciának nevezzük, amelynek kihasználására már korábban is végeztek kísérleteket. Kutatók azt is felfedezték, hogy ugyanezt a jelenséget robbanóanyagok felfedezésére is fel lehet használni.

A MIT kutatói meg vannak győződve arról, hogy a technológia és a nanorészecskék finomításával bizonyos növényeket a jövőben világítótestekként lehet alkalmazni, különösen olyan helyeken, ahol nincs szükség erős fényre (szobabelsők irányfényei vagy az utak szélét jelző lámpák). Erre a célra természetesen főleg évelő növényeket (pl. fákat) lehet hasznosítani. A hasznosítással egy új tudományterület, az úgynevezett „nanobionika” foglalkozik.

Az ilyen növényi „lámpák” működéséhez az energiát a növény metabolizmusa szolgáltatja. A növények „izzását” a kutatók szerint a luciferáz nevű enzim idézi elő, amely a szentjánosbogár világításáért is felelős. Ennek az enzimnek a működését a nanorészecskék bevitelével lehet aktivizálni.

A kísérleteket eddig a vízitormán kívül Arabidopsis thaliana növénnyel, valamint kelkáposztával és spenóttal végezték. Kezdetben 45 percig tartó világítást értek el, amelyet mára 3,5 órára sikerült növelni. A felfedezés továbbfejlesztésének óriási jelentősége lehet, mivel a világítás mintegy 20 százalékkal részesedik a globális elektromosenergia felhasználásból.

Lehet, hogy a jövőben növényi világítást fogunk használni, különösen olyan helyeken, ahová az elektromos áram elvezetése nehézségekbe ütközik.