A Nébih több alkalommal folytatott már sikeres kampányt a mézhamisítás ellen. Nemrégiben a mézkeverékek származási jelöléseinek előírásának szigorítása merült fel igényként, amelyről korábban mi is írtunk Viszlát silány import méz! Végre tudni fogjuk, mi van az üvegben címmel.
A méhészeti ágazatot idén különösen próbára tette a szélsőséges időjárás – fotó: Pixabay
Arról, hogy a pontos, informatív jelölésekre mekkora szükség van, Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke nyilatkozott a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorának:
"Az uniós fogyasztónak, így a mézfogyasztónak is joga tudni, hogy az élelmiszer honnan származik. Sajnos egy 2001-es rendelet felmentette a méz kiszerelőit azzal, hogy bár kötelesek a méz származási helyét feltüntetni a csomagoláson, ezalól kivételt képez, ha kettő vagy több országból származó mézkeveréket tartalmaz. Akkor elég megnevezni a nagy térséget, pl. az Európai Uniót vagy Európai Unión kívüli származást.
Ezt kihasználták a világ mézkiszerelői, akik az Európai Unióba mézet szállítanak, és gyakorlatilag az Európai Unióban ma a polcokon levő mézek 90%-ára rá van írva, hogy EU vagy nem-EU mézkeverék."
Miért probléma ez?
"A legszélsőségesebb esetet említve akár előfordulhat, hogy 1 csepp magyar mézet beletesz valaki 99 csepp kínaiba, innentől pedig ezt a megnevezést jogszerűen használhatja. Erről gyakorlatilag a fogyasztó semmit nem tud. Csupán egyet tud: nem a Holdról származik a méz."
A világon egy évben másfél millió tonna méz fogy
"Ennek egyharmadát Kína állítja elő, ami fizikailag képtelenség. Nem a termelési, hanem az eladási adatokból lehet erre következtetni. Ugyanis ez az 500 ezer tonna méz évente több, mint az egész Európai Unió, egész Dél-Amerika, Mexikó, az Egyesült Államok és Kanada teljes méztermése. Miután tudjuk, hogy Kínának egyharmada sivatag, egyharmada magashegység, ahol nem lehet méhészkedni, lehetetlen, hogy az ország ennyi mézet termeljen." – mondta Bross Péter.
Szorgosan dolgozó méhek a méhkasban – fotó: Pixabay
Az egyre szélsőségesebb időjárás súlyosan érinti a méhészeti ágazatot
"A magyar méztermelésnek nem kedvezett az elmúlt év időjárása. Az akác a nagy fagyhullámban a virágkezdemények elfagytak. Az ország keleti részén ugyan igen jó akácméz-termés lett, országosan viszont ez továbbra is gyengének mondható. A napraforgó közepes, a hárs a nagy hőségben szinte nem adott semmit, a facélián jó termés lett... így ha mindent összeadunk és mérlegelünk, akkor egy gyenge közepes termésnek mondható az idei, ami viszont bőven fedezi a hazai 10 ezer tonnás éves mézfogyasztást." – tette hozzá Bross Péter.
