Hegedüs Gábor elmondta: a területi jegyek értékesítéséből származó bevétel 2018-ban megközelítette a 260 millió forintot, amely mintegy 8 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Nagyrészt e meghatározó bevételi forrás bővülésének köszönhetően a társaság éves nettó eredménye a tervezett 1 millió helyett 30 millió forint körül alakult. Ezt az összeget tartalékképzésre fordítják – tette hozzá az ügyvezető.
A halasításról szólva elmondta, hogy tavaly a 2017-ben kihelyezettnél 7 ezer kilóval több, összesen mintegy 50 ezer kilónyi – 255 ezer darab – pontyot, 400 kilónyi compót és 400 ezer darab előnevelt csukaivadékot telepítettek a tározóba.
Tavaly a 2017-ben kihelyezettnél 7 ezer kilóval több, összesen mintegy 50 ezer kilónyi – 255 ezer darab – pontyot telepítettek a tározóba – fotó: Pixabay
Kitért arra is, hogy a társaság 12 halőrének munkája nyomán az orvhalászat lényegében megszűnt a Tisza-tavon, és a horgászok által elkövetett kihágások is visszaszorulóban vannak. Köszönhető ez annak a szemléletformáló munkának is, melynek része a 2013-ban indított Pecasuli-program. A horgászutánpótlás-nevelést célzó kezdeményezést a múlt évben 40 millió forintos minisztériumi támogatással működtették, immár mintegy 90 Tisza-menti település 1700 diákjának bevonásával.
Hegedüs Gábor közölte: ugyancsak az agrártárcától kapott 100 millió forintos támogatással kezdték el az idei év első napjaiban a Tiszafüredhez tartozó Örvényi-morotva kotrását. Az összesen mintegy 110 millió forintos, a halaknak vonuló-, illetve vermelőhelyet teremtő és a vízi közlekedés feltételeit javító program önerejét a kft. saját forrásaiból fedezi.
A márciusra elkészülő beruházás részeként a kivitelező Békés Drén Kft. 14 ezer köbméternyi talaj kitermelésével egy kilométer hosszú, 11 méter széles és átlagosan 2-2,5 méter mély halágyat alakít ki, valamint az érintett vízterület 30-60 centiméter vastag lágy iszaprétegét is kikotorja.