Jövőbe mutató célok

Cél ugyanakkor az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások használatának növelése is. Az Európai Bizottság szerdán ismertette 300 milliárd eurós (114 875 milliárd forintos) tervét arról, hogyan tud az EU jóval 2030 előtt leállni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatával.

"A terv elkészülte a Kreml véres ukrajnai inváziójának következménye, ami rávilágított az orosz olajra és gázra támaszkodó politika gazdasági kockázataira."

A válaszlépés célja az is, hogy azonnali jelleggel alternatív fosszilis tüzelőanyag-forrásokat találjanak, miközben fokozzák a környezetbarát energia felhasználását és csökkentik az energiafelhasználást - ez utóbbi célok az EU azon hosszú távú törekvésébe is illeszkednek, hogy a közösség 2050-re klímasemlegessé váljon.

Az Európai Bizottság szerdán ismertette 300 milliárd eurós tervét arról, hogyan tud az EU jóval 2030 előtt leállni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatával.

Az Európai Bizottság szerdán ismertette 300 milliárd eurós tervét arról, hogyan tud az EU jóval 2030 előtt leállni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatával. Fotó: Pexels

REPowerEU

A REPowerEU névre hallgató terv egy olyan dokumentumcsomag, ami jogi aktusokat, ajánlásokat, iránymutatásokat és stratégiákat tartalmaz, és ami egy márciusban közzétett közleményt egészít ki. A terv négy pillérre épül:

  • energiatakarékosság

  • az orosz gáz más fosszilis tüzelőanyagokkal való helyettesítése

  • a zöld energia használatának fellendítése

  • és az új infrastruktúra, például a csővezetékek és a cseppfolyósított földgáz-terminálok finanszírozása.


"Ma újabb szintre emeljük ambícióinkat, hogy a lehető leggyorsabban függetlenítsük magunkat az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól" - mondta el Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke. "A REPowerEU segíteni fog nekünk abban, hogy több energiát takarítsunk meg, hogy felgyorsítsuk a fosszilis tüzelőanyagokról való fokozatos lemondást, és ami a legfontosabb, hogy új léptékű beruházásokat indítsunk el. Ez lesz a mi európai zöld megállapodásunk gyorstöltése".

Más országoktól vásárolnak majd földgázt, több biometánt termelnek - amelyet állati trágyából, növényekből és hulladékból állítanak elő -, és a szén- és atomerőműveket is hosszabb üzemidővel működtetik, hogy kiváltsák az orosz gázt.

Más országoktól vásárolnak majd földgázt, több biometánt termelnek - amelyet állati trágyából, növényekből és hulladékból állítanak elő -, és a szén- és atomerőműveket is hosszabb üzemidővel működtetik, hogy kiváltsák az orosz gázt. Fotó: Pexels

Közösségben az erő

Mivel az orosz energiától való gyors elmozdulás a blokk gazdaságait hátrányosan érintheti, ezért a Bizottság szerint a tagállamok a fogyasztók és a vállalkozások védelme érdekében átmenetileg meghosszabbíthatják az áramár-szabályozást, és közösen vásárolhatnak földgázt is.

"Mivel Oroszország folytatja Ukrajnában a provokálatlan háborúját, szolidaritási intézkedésekkel és esetleges árintervenciókkal is fel kell készülnünk a gázellátási zavarokra és azok hatásaira" - mondta Kadri Simson energiaügyi biztos.

A Bizottság 2030-ra 45 százalékra kívánja emelni a zöldenergia arányát az EU energiamixében a jelenlegi 40 százalékos célról. Ezt többek között a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítésével - ami az iparág egyik legnagyobb kihívása -, valamint a 2029-ig minden új lakóépületre érvényes kötelező napelem-telepítés jogi kötelezettségének bevezetésével tervezik elérni.

"Brüsszel szerint a blokk már idén 60 milliárd köbméter orosz gázt tud kiváltani - tavaly 155 milliárd köbmétert importáltak."

Ezt úgy érik el, hogy más szállítóktól, például az Egyesült Államoktól, Egyiptomtól, Izraeltől és az Öböl-menti országoktól vásárolnak földgázt, több biometánt termelnek - amelyet állati trágyából, növényekből és hulladékból állítanak elő - és a szén- és atomerőműveket is hosszabb üzemidővel működtetik. A remények szerint 2030-ra már 35 milliárd köbméter biometán és 20 millió tonna hidrogén lesz a piacon, melyet az EU is felhasználhat.

"Ma újabb szintre emeljük ambícióinkat, hogy a lehető leggyorsabban függetlenítsük magunkat az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól" - mondta el Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke. Fotó: Pexels

Ambiciózusabb célok és rengeteg pénz

A Bizottság emellett a 2030-ra kitűzött kötelező energiamegtakarítási célt 9 százalékról 13 százalékra kívánja növelni, és igyekeznek majd energiatakarékosságra ösztönözni a lakosságot, melynek révén 5 százalékkal is csökkenhet az olaj- és gázkeresletet. Simone Tagliapetra, a brüsszeli Bruegel agytröszt vezető munkatársa elmondta, hogy 2021 szeptembere óta az olyan országok, mint Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország egyenként 20-30 milliárd eurót költöttek arra, hogy mesterségesen csökkentsék a gáz- és villanyszámlákat, valamint a benzin és a gázolaj árát.

"Vajon a kormányok végre átállnak-e az egyetemes energiatámogatásokról a szegény háztartásoknak és a kiszolgáltatott kis- és középvállalkozásoknak nyújtott célzott intézkedésekre, és lesz-e bátorságuk arra kérni mindenkit, hogy kevesebb energiát fogyasszanak?" - tette fel a kérdést az energiapolitikus. A REPowerEU finanszírozására szánt pénz nagyrészt az EU helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszközéből, a blokk világjárvány utáni helyreállítási programjából származik.

"A Bizottság közölte, hogy az országok hozzáférhetnek az eszköz keretében rendelkezésre álló 225 milliárd eurós, fel nem használt hitelhez. További 20 milliárd eurós támogatás az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében 250 millió CO2-kibocsátási engedély eladásából származna."

Az országok emellett jogosultak lesznek arra, hogy a kohéziós politikai alapjaik legfeljebb 12,5 százalékát és a mezőgazdasági alapok 7,5 százalékát a RePowerEU-projektekre fordítsák.

2021 szeptembere óta az olyan országok, mint Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország egyenként 20-30 milliárd eurót költöttek arra, hogy mesterségesen csökkentsék a gáz- és villanyszámlákat, valamint a benzin és a gázolaj árát.

2021 szeptembere óta az olyan országok, mint Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország egyenként 20-30 milliárd eurót költöttek arra, hogy mesterségesen csökkentsék a gáz- és villanyszámlákat, valamint a benzin és a gázolaj árát. Fotó: Pexels

Magyarországgal kapcsolatban

A tagállamoknak a részvételhez aktualizálniuk kell a gazdaságélénkítési programjaikat, hogy azokban szerepeljen az orosz energiáról való lemondásról szóló fejezet. Az így kapott pénzt aztán az energiahatékonyság növelésétől kezdve a határokon átnyúló villamosenergia- és gázhálózatok kiépítésén keresztül a zöld technológiákban dolgozók képzéséig bármire elkölthetik.ˇ

Magyarországnak az EU Helyreállítási és Alkalmazkodóképességi Eszközéből (RRF) 2100-2500 milliárd forint járna, de ez a jogállamisági aggályok miatt egyelőre nem került folyósításra. A magyar  helyreállítási terveket sem fogadták még el. A helyzet némiképp tisztázatlan, de a bejelentés akár azt is jelentheti, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési időszakra mégis hozzájuthatunk ezekhez a forrásokhoz.  Szijjártó Péter külügyminiszter egyébiránt ezt kérte cserébe azért, hogy Magyarország kormánya ne emeljen vétót az orosz olaj behozatalával szemben, konkrétan 15-18 milliárd eurót kért az Európai Bizottságtól, azt állítva, hogy ekkora a magyar gazdaságot érő kár. A fentebb ismertetett javaslat természetesen csak akkor valósulhat meg, ha minden EU-tagállam kormánya támogatja az új programot.

(Forrás: Politico)