Ez az ország Hollandia, és nemcsak elkötelezett támogatója a fenntartható fejlődésnek, hanem az egész európai régió „körforgásos központjává” szeretne válni. A Holland Királyság Nagykövetsége és a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara ennek jegyében rendezte meg azt a konferenciát, amelynek fő célja az volt, hogy a magyar vállalatoknak és döntéshozóknak is bemutassák a legújabb innovatív holland gyakorlatokat a mezőgazdaság területén. Az Agroinform.hu is feljegyezte ezeket a példákat.

Nem elég csupán a termelést és a fogyasztást átalakítani

A lineárisról a körforgásos gazdaságra való áttérés a 21. század egyik legnagyobb kihívása – jelentette ki megnyitó beszédében Gajus Scheltema, a Holland Királyság magyarországi nagykövete. Az ökoszisztémák összetett hatásai miatt csak közösen tudjuk véghezvinni, és nemcsak a termelést meg a fogyasztást kell átalakítani hozzá, hanem a gondolkodásunkat is – hangsúlyozta.

Gajus Scheltema, a Holland Királyság magyarországi nagykövete – fotó: Agroinform.hu

Bár Hollandia éllovas a körforgásos gazdaság szemléletének és innovációinak meghonosításában, és élénk érdeklődés is mutatkozik a tapasztalataik iránt, ám az igazi áttöréshez EU-partnerekre van szükség, mind kormányzati, mind vállalati szinten. Épp ezért nagy eredményként értékelte, hogy Hollandiának az unió soros elnökeként sikerült elfogadtatnia, hogy a biogazdálkodás bekerüljön az úgynevezett útitervbe, amely az EU előtt álló legfontosabb kihívásokat és a kezelésükre vonatkozó alapelveket rögzíti.

Reméljük, „ez egy szép barátság kezdete lesz!” – zárta beszédét Humphrey Bogart („hiszen apja révén holland vér is csörgedezik az ereiben”) szállóigévé vált szavaival a Casablanca filmből.

Az együttműködés a legfontosabb pont

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár egy vallomással kezdte beszédét: számára új dolog a körforgásos gazdálkodás, hiszen még nem a napi rutin része, épp ezért nagyon érdekes is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU egyes makro régióinak fejlettségi szintje nem egyforma, ezért a körforgásos gazdaság kialakításában is más és más megoldásokat kell találni, amely ráadásul a kulturális különbségeket is figyelembe veszi.

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár – fotó: Agroinform.hu

Amikor fenntartható fejlődésről beszélünk, akkor ebben benne van a környezetvédelem is, és mivel a mezőgazdaság a természeti erőforrások legnagyobb felhasználója, ezt a hátteret fenn is kell tartania – nyomatékosította. A precíziós és a biogazdálkodás szoros kapcsolatban van a körforgásos gazdasággal, ám a sikeres áttéréshez további innovációra és gazdaságilag előrelátható üzleti környezetre lenne szükség.

Szólt a Földművelési Minisztérium 2015 végén elindított BioEast nevű programjára, melynek legfőbb célja „a biomassza-alapú gazdaságon belüli tudásalapú mezőgazdaság, az akvakultúra és az erdészet fenntartható fejlesztése a közép-kelet-európai régióban”.

A hátráltató tényezők között említette, hogy a mezőgazdaságban nagyon sok az egyéni döntéshozó, így sok stratégia létezik. Ráadásul a magyar és a holland együttműködési készség is nagyon különbözik egymástól – jegyezte meg. A magyar gazdák túlszabályozottnak tartják a KAP-ot (közös agrárpolitika), az adminisztratív előírásokkal szemben a bizalomnak kellene érvényesülni, és azt is el kell érni, hogy mindenki higgyen a körforgásos gazdálkodásban. Olyan utat kell találni, amelyben részt vehetünk – hangsúlyozta. Épp ezért szerinte az együttműködés a körforgásos gazdálkodás  legfontosabb pontja.

Kormányrendelet a biológiailag lebomló hulladékokról

Az együttműködést nevezte a körforgásos gazdaság kulcsszavának László Tibor Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium hulladék-gazdálkodásért felelős főosztályvezető-helyettese is. Voltak olyan országok, amelyek már 2013-ban „a körforgásos gazdaságban gondolkodtak”. Mi pedig még csak igyekeztünk a hulladék-keretirányelv kötelezettségeit, az EU más tagállamaiban már régóta ismert technológiákat átültetni a jogalkotásunkba. Nagyon nagy eredmény volt számunkra a hulladéklerakási járulék bevezetése – fejtegette. Most már ott tartunk, hogy a hulladékot el kell téríteni a lerakóktól, hiszen a biológiailag lebomló hulladékok jelentős része is ma még ide kerül. Küszöbön áll az ezzel kapcsolatos kormányrendelet megalkotása – jelentette be.

Mint rámutatott, a másodlagos nyersanyagok előállításának és piacképessé tételének elősegítésével nemcsak a hulladék csökkentése érhető el, hanem hosszú távon a természeti értékek megőrzéséhez is hozzájárulhatunk. Világjelenség, hogy elhanyagoljuk az erőforrások visszapótlását. Riasztó példaként egy ausztrál kutató megállapítását idézte, mely szerint  75 milliárd tonna talaj tűnik el évente a Föld felszínéről.

Ha elromlik valami, javíttatni kell, nem újat venni!

Martin van Nieuwenhoven, az Infrastrukturális és Környezetvédelmi minisztérium körforgásos gazdaságért felelős tanácsadója is kitért az együttműködés nélkülözhetetlenségére, hiszen országhatárokon túl mutató ügyről van szó.

Martin van Nieuwenhoven, az Infrastrukturális és Környezetvédelmi minisztérium körforgásos gazdaságért felelős tanácsadója – fotó: Agroinform.hu

Hollandia 2013-ban kezdte meg a körforgásos gazdaság bevezetését, és azóta az EU élharcosa igyekszik lenni – emlékeztetett. 2050-re szeretnék elérni, hogy az ország gazdasága 100 százalékosan körforgásos legyen. Ehhez 2030-ra el kell érniük, hogy az elsődleges anyagok felhasználása (fémek, fosszilis tüzelőanyagok, ásványi nyersanyagok) a mai szint 50 százalékára csökkenjen. Ezt szolgálják az úgynevezett zöld megállapodások (Green Deals), amelyeket a vállalatok kötnek a kormánnyal. Az átállásra vonatkozóan öt területre dolgoznak ki részletes akciótervet, köztük a biomassza hasznosítására és az élelmiszer-ágazatra.

És ami a konkrét példákat illeti: Hollandiában összegyűjtik a kávézaccot, és gombát termesztenek rajta. Az is mindennapi gyakorlat, hogy igyekeznek hosszabb ideig megtartani a termékek értékét: ha elromlik valami, nem újat vesznek helyette – „hiszen ez úgysem sokkal drágább” –, hanem megjavíttatják.

Egy város átállt biogázra

A konferencián két holland innovatív gyakorlatot részletesen is  bemutattak. Bouw de Boer, Leeuwarden Energia-koordinátora ismertette, hogyan vált lehetségessé a jelentős marhatenyésztéssel rendelkező Frízland megyében átállni a biogázra a háztartásienergia-ellátásban és a közlekedésben.

Mint kifejtette: ahol 300 ezer szarvasmarha él viszonylag szűk területen, adódik a feladat: a trágyából biogázt előállítani. Ezzel azt a célt is szeretnék elérni, hogy a fosszilis energiától minél előbb megszabaduljanak. A svéd példát követve tíz évvel ezelőtt vágtak bele. Ma már 30 városi busz, a taxik (öntudatos leeuwardeni polgár nem is ül be másmilyenbe) és több mint 3000 autó jár biogázzal, ezenkívül a tartományi posta (most készül az egész országra kiterjeszteni) 80 járműve. De biogázzal működik Leeuwarden tejbegyűjtése, a víztisztítója, a hulladékfeldolgozója, az uszodája és a korcsolyapályája is.

Bouw de Boer, Leeuwarden Energia-koordinátora – fotó: Agroinform.hu

„Csinálunk valamit, de nem osztjuk meg másokkal, ebben nem vagyunk elég jók” – állapította meg. De ez is megváltozik – tette hozzá –, legkésőbb 2018-ban, amikor Leeuwarden Európa kulturális fővárosa lesz. Már tervezik azt a kéthetes ünnepséget, amikor senki sem utazhat fosszilis energia hajtotta járművön – jelezte előre.

Thomas Mason pedig egy innovatív amszterdami tanácsadó cég képviseletében a tápanyag-ciklusok regionális léptékű fejlesztésére mutatott be érdekes példákat.

A hollandoknak nagyon tetszik a magyar Szatyorbolt

A  panel-beszélgetésben holland és magyar vállalatok vezetői és kutatók osztották meg tapasztalataikat. Szautner Péter, a Friesland Campina Hungary részéről példákat mutatott be arról, hogyan lehet a gyártási melléktermékekben és csomagolóanyag-felhasználásban a fenntarthatóság és az újrahasznosíthatóság szempontjait érvényesíteni.

Vattay Antal, a Water & Soil Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szárazságtól szenvedő talajok az öntözés miatt is szikesednek,  el kell érni, hogy a tápanyag megmaradjon  a talajban.

Gerrit Kiers, a Talajtáp programmenedzsere a természetes tápanyagok Magyarországon elnevezésű programról beszélt, amelynek megvalósítására öt holland cég „jött” össze, és „beszállt” a Holland Királyság Nagykövetsége és a Földművelésügyi Minisztérium is.

Harm van den Heiligenbergtől, az Utrechti Egyetem oktatójától  végül megtudhattuk, hogy az innovatív hozzáállást illetően rendkívül pozitív tapasztalataik vannak Budapest környezettudatos és innovatív ökoszisztémáját fejlesztő start-upokkal kapcsolatban, nekik rendkívül tetszett például a Szatyorbolt nevű kezdeményezés.

Lineáris kontra körforgásos gazdaság

A körforgásos gazdaság fogalma az elmúlt néhány évben kezdett elterjedni előbb a tudományos, majd a gazdasági életben is. A mára leginkább jellemző úgynevezett lineáris gazdasággal szemben – amelyben a technikai és biológiai alkotóelemeket  kivesszük természetből, átalakítjuk, majd felhasználás után eldobjuk és egymással összekeverjük, így örökre elveszítjük, ezáltal természeti erőforrásainkat is folyamatosan pusztítjuk – a körforgásosban az anyagcsere-folyamatok tervezetten, zárt körben áramlanak, a hulladék szinte 100 százalékosan hasznosul, hiszen a biológiai, illetve technikai alkotórészek nem keverednek, így minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a biológiai és gazdasági körfolyamatokba.

Öt alapelven nyugszik: a hulladék tápanyag; a változatosság erény; az energiát megújuló forrásból kell kinyerni; az áraknak a valóságot kell tükrözniük; rendszerekben kell gondolkodnunk.