Ezt a kiemelkedő teljesítményt az országot szinte teljesen behálózó hajtatóházak nélkül nem lehetett volna elérni. Az agrárkivitel nagy hányadát a zöldségfélék teszik ki, amelyeknek 80 százalékát zárt térben állítják elő, mivel szabadföldön egyszerűen nincs elegendő termőfelület és talaj. A meglévő szántóföldeket is több ezer km hosszúságú gátakkal kell védeni az elárasztás ellen, lévén, hogy az ország területének egynegyede a tengerszintnél mélyebben fekszik.

Az első hajtatóház Hollandiában 1682-ben jelent meg, amikor egy gazdag ember ananászt akart enni, és azt mondta, hogy meg kell találni a módot a trópusi gyümölcsök helybeni termesztéséhez. Később a hajtatóházak létszükségletté váltak az országban.

A második világháború után a hollandok megfogadták, hogy nem engedik megismétlődni a háború alatti éhínséget, amikor a szabadföldi növénytermés szinte teljesen elpusztult. Mára már az ország világviszonylatban a hajtatóházi termesztés úttörője lett, és gyakorlatilag megvalósította a jövő mezőgazdaságát, amelyet az európai országok többségének is talán csak évtizedek múlva sikerül ilyen szinten létrehoznia.

üvegház

Hollandia világviszonylatban a hajtatóházi termesztés úttörője lett – fotó: Shutterstock

A holland hajtatóházak a legmodernebb technikai eszközökkel vannak felszerelve, fűtésükhöz pedig többek között hőforrásokat és egyéb energiatakarékos megoldásokat használnak. A tápanyagok és az öntözővíz adagolását pontosan a növények igények szerint lehet szabályozni. A növények szén-dioxid-szükségletét egy olajfinomító hulladékgázának bevezetésével oldják meg.

A hajtatóházi termesztésnek számos előnye van, többek között a kisebb területi igény, a vegyszermentes termesztés, a vízigény és a termékromlás minimálisra csökkentése, valamint a termelésnek az időjárástól való függetlenítése.

A legfontosabb azonban talán az egységnyi területen előállítható nagyobb termésmennyiség, illetve a szántóföldi növények számára nagyobb földterület szabadon hagyása.

Az üvegházakban pl. egy négyzetméteren 70 kg paradicsomot lehet előállítani, ami a spanyol vagy marokkói szabadföldi átlagtermésnek a tízszerese. Ez azt is jelenti, hogy a holland hajtatóházak 5.000 hektárra tehető együttes területén előállított termés szabadföldi kiváltásához legalább 50.000 hektár termőföldre lenne szükség, nem beszélve az időjárási korlátokról, és figyelmen kívül hagyva az üvegházak többszintes termesztési lehetőségeit.

A Wageningeni Egyetem (WUR) professzora, Leo Marcelis szerint az indoor termesztés a mezőgazdaság jövőjét jelenti, mivel ez a rendszer megköveteli a folyamatos tökéletesítést és a technológiai újítások bevezetését. Ezért a rendszer gyors terjedésére lehet számítani, különösen az afrikai és az ázsiai országokban. Erre utal többek között az, hogy a WUR hallgatóinak mintegy fele ezekből a régiókból jön Hollandiába a jövő mezőgazdaságát megismerni.