A dokumentum három fő célt határoz meg: a bioüzemanyagok
térnyerésének elősegítését az EU-ban és a fejlődő országokban, a
felkészülést a bioüzemanyagok nagy volumenű felhasználására
versenyképességük növelésén és a "második generációs" bioüzemanyagok
kutatásának erősítésén keresztül, valamint azon fejlődő országok
támogatását, amelyekben a bioüzemanyag-előállítás fenntartható
gazdasági növekedést eredményezhet.
    A bioüzemanyagok elterjedése számos előnnyel jár: csökkenti
Európa függőségét a fosszilis tüzelőanyagok importjától, mérsékli az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, új piacokat teremt a
mezőgazdasági vállalkozók számára, és több fejlődő országban új
gazdasági lehetőségeket nyit meg.
    - Soha nem volt időszerűbb előmozdítani a bioüzemanyagok ügyét,
mint manapság - jelentette ki Mariann Fischer Boel, a bizottság
mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős tagja. - A nyersolaj
ára továbbra is magas, a kiotói jegyzőkönyv értelmében szigorú
környezetvédelmi kritériumoknak kell megfelelnünk, az oroszországi
gázimport körül kialakult ellentmondásos helyzet pedig rámutatott,
mennyire fontos az energia területén növelni Európa önellátó
képességét. A bioüzemanyag-gyártás alapanyag-szükséglete egyben új
piacokat hoz létre az európai gazdáknak, akik az uniós közös
agrárpolitikai reform eredményeképpen igazi vállalkozókká nőtték ki
magukat.
    Louis Michel fejlesztési biztos azokat a lehetőségeket emelte
ki, amelyek a fejlődő országok számára, különösen a cukorágazat
reformjával érintett országok számára rejlenek a bioüzemanyagok
előállításában. "Természeti adottságainál fogva több fejlődő ország
is jó helyzetben van a bioüzemanyagok nyersanyagainak termelésében,
különösen azok, amelyeknek hagyományosan erős oldaluk a
cukorgyártás" - szögezte le.
    Az EU-tagországok agrárminisztereinek legutóbbi ülésén is téma
volt az úgynevezett biomassza cselekvési terv, amelyben szerepel a
bioüzemanyag termelése is. A miniszterek támogatták azt a programot,
és Gráf József, a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca vezetője
megerősítette, hogy a magyar fejlesztési tervnek is ez az egyik
központi eleme.
    A magyar miniszter hozzátette: eddig a szóban forgó termékek
megsemmisítése, eltüntetése jelentett gondot, most viszont arra
született program, hogy ezeket energiává alakítsák. Ráadásul évente
újratermelődő készletekről van szó. 2010-re az energia 4,6
százalékát már ilyen forrásból kell előállítani, és hamarosan a
folyékony üzemanyagba is be kell keverni az úgynevezett biológiai
komponenseket, a bioetanolt és a biodízelt.
    Mivel magas költségekről van szó, szükség van uniós alapra,
segítségre, az ilyen típusú energia-előállítás ugyanakkor garantált
és kötött áron történik a nemrég született magyar jogszabály
szerint. Évi egymillió tonna gabonát is ilyen módszerrel szeretne
kivonni a piacról a tárca - mondta el akkor Gráf József.

Forrás: MTI