A felperes egyesület azt akarta elérni, hogy a bíróság mondja ki: a pályázat érvénytelen volt, és állítsa helyre az eredeti állapotot. A bíróság azonban ezt érdemben nem vizsgálta, mivel az egyesületnek sem jogszabályi felhatalmazása, sem pedig jogi érdeke nem volt a perindításra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha nyer, akkor sem szerzett volna közvetlenül semmilyen jogot. Az alperes NFA pedig csak képviselője volt az államnak, tehát nem ezt a szervezetet, hanem a magyar államot kellett volna perelni.

Illusztráció: atv

A tárgyaláson az egyesület keresetét ismertetve az ügyvéd kifejtette, hogy a szóban forgó ügy előtt már volt földpályázat Kajászón, amelyen öt helyi gazda indult, de egyikük sem nyert, helyettük nem helyi vállalkozók lettek a nyertesek. A per alatt lévő két pályázaton is indult öt helyi gazda, helyettük Kiss Árpád, kápolnásnyéki vállalkozó nyert. Az ő lakóhelye 20 kilométerre van a földektől. A korábbi nyertesek pedig nem maguk művelik, hanem alvállalkozókkal műveltetik a földeket. A felperes szerint a pályázatok azért jogszabálysértők, mert a meghirdetett 6 ezer aranykorona értékű termőföld helyett a nyertes 8194 aranykoronányi területhez jutott. A pályázatokkal elvonta az NFA a helyi gazdák megélhetését, ami komoly társadalmi probléma - mondta az ügyvéd.

A tárgyaláson vita alakult ki arról, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vagy pedig a magyar állam perelhető az adott ügyben. Az alperes jogi képviselője azt állította, hogy az NFA az állam képviseletében kötötte meg a földhaszonbérleti szerződéseket, de a tulajdonos az állam, így azt kellene perelni. Az alperes képviselője kétségbe vonta, hogy a felperes egyesület képviselheti a gazdákat, amit a felperesi ügyvéd azzal utasított el, hogy a gazdák tagjai az egyesületnek.