A közép-európai országok közötti, hagyományosan szoros együttműködés legfontosabb fórumán ezúttal az Európai Bizottság által javasolt, dohánytermékekről szóló irányelv-tervezetről és a Közös Agrárpolitika reformjának egyes pontjairól tanácskoztak a felek. A találkozó végén kiadott Közös Nyilatkozatukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dohánytermékekről szóló európai szabályozás kidolgozásakor az egészségügyi szempontok mellett a dohánytermelésből és -feldolgozásból élők érdekeit is figyelembe kell venni.

A májusi Mezőgazdasági és Halászati Tanácson tíz tagállam fejtette ki azon véleményét, hogy a dohánytermék irányelv javaslat (Tobocco Product Directive, TPD) elfogadása hátrányosan hathat a dohánytermelésre.
A V4+3 képviselői megvitatták a TPD javaslattal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, és Közös Nyilatkozatot fogadtak el öt ország támogatásával. (Szlovákia és Szlovénia nem folytat termelést, ezért közvetlenül nem támogatta a dokumentumot.) A Közös Nyilatkozat rámutat, hogy az európai dohánytermelő területeken nincs mód alternatív termelésre és jövedelemszerzésre, ezért a dohánytermelés nem pusztán egészségügyi kérdés, hanem egyben gazdasági és társadalmi is.

Magyarország álláspontja szerint dohánytermelésre szükség van, mivel egyes térségekben ez az egyetlen termelési és megélhetési lehetőség. Az egészségügyi célkitűzéseket – amelyekkel hazánk is egyetért – olyan eszközökkel kell elérni, amelyek nem veszélyeztetik a termelésben dolgozók munkalehetőségét.

A V4+3 miniszterek a KAP reformfolyamatról is értekeztek. Magyarország számára a tárgyalások jelen szakaszában több elem is kiemelt jelentőségű.

Az I. és II. pillérek közötti átcsoportosítás lehetősége olyan elem, amely növeli a források felhasználásának rugalmasságát. Az egyszerűen felhasználható, normatív típusú közvetlen támogatásokat a magyar termelők eddig maradéktalanul kihasználták, és erre számítunk a következő pénzügyi periódusban is. A KAP forrásai összességében szűkültek, így a vidékfejlesztési támogatások is, az itt jelentkező forráshiány pótlását azonban nem a közvetlen támogatások csökkentése árán kívánjuk megvalósítani.

Az átmeneti nemzeti támogatások folytatására szintén adott a lehetőség az új pénzügyi periódusban, időben fokozatosan csökkenő mértékben. Magyarország számára ez kiemelten fontos támogatási forma, mivel az érzékeny ágazatok megsegítése ezen az eszközön és az uniós forrású termeléshez kötött támogatásokon keresztül valósítható meg legegyszerűbben. Magyarország abban érdekelt, hogy 2014-ben is legyen mód átmeneti nemzeti támogatásokat nyújtani.A kisgazdaságok támogatása egyszerűsített rendszerben történne, amelyek mentesülnének a zöldítési előírások alól, és a kölcsönös megfeleltetési szabályokkal szembeni vétség esetén nem sújtaná szankció az uniós forrású közvetlen támogatásukat. Mivel Magyarország mindenképpen alkalmazni kívánja ezt a támogatási formát, rugalmas abban, hogy a tagállamokban kötelező vagy önkéntes legyen a jogcím bevezetése. A támogatási összeg megállapításánál fontos, hogy a szubvenció ésszerű, hatékony és arányos legyen.

Magyarország fontosnak tartja a fiatal gazdák hatékony támogatását is, és akkor is alkalmazni kívánja ezt az eszközt, ha az nem kötelező támogatási elemként kerül bele a megújított KAP szabályozásába. Fontos, hogy ösztönözzük a generációváltást a mezőgazdasági termelésben, valamint az is, hogy életképes gazdaságok jöjjenek létre. Magyarország abban érdekelt, hogy a fiatal gazdák plusztámogatása ne legyen területi felső határhoz kötve.