Ehhez biztonságos, kiszámítható termelési környezet, támogató politika és jövedelmező gazdálkodás szükséges – hangsúlyozta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei szervezete Gazdanapi Fórumán.

Farkas Sándor az agrárium fejlődését, annak irányait, a közös agrárpolitika következő hétéves ciklusát meghatározó uniós tárgyalásait felvázoló előadásában úgy fogalmazott: az agrárágazat magyar gazdaságon belüli szerepének jelentőségét jelzi a mezőgazdaság teljesítőképessége. A mezőgazdaság kibocsátása 2019-ben elérte a 2.776 milliárd forintot, ebből a növénytermesztés részesedése 56,5%, az állattenyésztés részesedése 36,5% volt. Az agrárexport értéke 2019. január-november között elérte a 8,6 milliárd eurót, ez 9 százalékkal magasabb 2018 azonos időszakához képest.

Az ágazat fejlődését és erejét elemezve a miniszterhelyettes elmondta: jól szemlélteti a beruházások értéke, amely 2019 első három negyedévében elérte a 301 milliárd forintot, ez 15 százalékkal magasabb a 2018-as év azonos időszakához képest. Évről évre emelkedik a mezőgazdasági gépek iránti kereslet, 2019. I-III. negyedévében 134 milliárd Ft értékben vásároltak új gépeket a gazdák. Ez 3 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest.

traktor

Évről évre emelkedik a mezőgazdasági gépek iránti kereslet – fotó: Shutterstock

Ezeken túl az élelmiszeripari beruházások volumene is tovább emelkedett. 2018-ban 237,2 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, az élelmiszeripari beruházások mennyisége 2010 és 2018 között több mint a duplájára nőtt. Mindez azt mutatja, hogy az ágazatban van fejlődésre való készség és képesség.

A magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2018 között kiemelkedően fejlődött: kétharmadával emelkedett. A növekedés uniós összehasonlításban is figyelemreméltó, Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban. A miniszterhelyettes úgy fogalmazott: a látványos növekedés ellenére a magyar mezőgazdaság termelékenysége még jelentős tartalékokkal rendelkezik.

A fejlődés, a hatékonyságnövelés egyik eszköze a technológiai fejlesztés és a gazdálkodási környezet jogi szabályokkal történő biztosítása. A versenyképesség növelése érdekében jelentős változást hozhat az öntözésfejlesztés, az ezt biztosító jogszabály pedig ez év elején hatályba is lépett. A megváltozott klimatikus viszonyok miatt elengedhetetlenné vált az öntözéses területek növelése. Cél, hogy az öntözhető területek nagysága a jelenlegi kevesebb mint 100 ezer hektárról legalább 200 ezer hektárra emelkedjen.

Farkas Sándor a gazdafórumon szólt az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének jelentőségéről, az agrárdigitalizáció, a modern technológiák elterjesztéséről, a generációváltás előmozdításáról és a mezőgazdasági termelés fiatalok számára való vonzóvá tételéről is.

A KAP-tárgyalásokkal kapcsolatban a miniszterhelyettes a kormány álláspontját ismertette, mely szerint nem kérhetünk többet a gazdáktól kevesebb támogatás mellett. Mint mondta, mindenképpen szeretnénk megőrizni azokat az uniós forrásokat, amelyekkel a magyar gazdák versenyképességét, termelésének eredményességét segíteni tudjuk. A KAP-források nem csökkenhetnek nagyobb mértékben, mint amit az Egyesült Királyság kilépése indokol. Ezzel az állásponttal Magyarország nincs egyedül, már 19 tagország támogatja ezt a határozott elképzelést.