nyilatkoztak az MTI-nek.
Máté József, a Pioneer Hi-Bred Rt. Kelet-Európáért felelős
külkapcsolati vezetője elmondta: az új vetőmag-fajták, így a
GM-hibridek termesztésbe vonásához is legalább egy évnyi termelési
tapasztalat szükséges.
A gazdáknak általában kísérleti táblájukon versenyeztetik meg az
általuk alkalmazni kívánt különböző fajtákat, amelyeket csak akkor
vonnak termesztésbe, ha beválnak - fűzte hozzá.
Bíró János, a Syngenta Seeds Kft. termékfejlesztési és marketing
vezetője szerint legalább két évet vesz igénybe annak
kikísérletezése, hogy az új fajták milyen ökológiai körülmények
között termeszthetők.
Czepó Mihály, a Monsanto Kereskedelmi Kft. engedélyeztetési
vezetője arról beszélt, hogy a GM-vetőmagok piacra dobásával nem
csak a tilalom feloldásáig kell várni, hanem az úgynevezett
koegzisztencia jogszabályt is be kell várni.
A hagyományos módon termesztett, a biogazdálkodásban alkalmazott
és a génmódosított növények együtteresztési szabályait kijelölő
rendeletig azért nem szabad a GM-növényeket termesztésbe vonni, mert
az érdeksérelmek elkerülése csak így biztosítható - jelezte az
engedélyeztetési vezető. Utalt a környezetvédők aggodalmaira, akik szerint a hagyományos
és a GM-növények táblái között megszabott megfelelő izolációs
távolság hiánya a fajták keveredéséhez vezethet. Az EU-szabályozás
szerint 0,9 százalékos keveredés megengedett, amely a nyugat-európai
gyakorlati és kísérleti tapasztalatok alapján akár 25 méteres
izolációval tartható - jelezte Czepó Mihály.
Az Európai Unióban jelenleg Spanyolországban, Portugáliában,
Franciaországban, Németországban és Csehországban engedélyezett a
GM-növények, mégpedig 23 kukoricafajta vetése. A termőterület
arányában Spanyolországban a legelterjedtebb ez a technológia, ami a
kukoricatáblák mintegy 15 százalékát fedi le.
Máté József szerint valamivel drágábbak a GM-vetőmagok a
hagyományos hibrideknél, de az alacsonyabb növényvédőszer- és
üzemanyagigény, a környezet- és időkímélő munkafolyamatok, valamint
a többlethozamok miatt megéri majd Magyarországon is alkalmazni
ezeket az új fajtákat. Ráadásul a kukoricamoly-kártétel mellett
Magyarországon is megjelent, és egyre nagyobb veszteségeket okoz a
gazdáknak a kukoricabogár. Nem véletlen, hogy a főbb
GM-kukoricafajták, a gyomirtószer-tolerancia mellett éppen e két
kártevőre hordoznak rezisztenciát.
Bíró János úgy vélekedett, hogy a GM-növények Magyarországon és
más EU-tagállamokban is jelentősebb piaci részarányt akkor
szerezhet, ha a hagyományos és a GM-növények között jelenleg
tapasztalható különbségtétel megszűnik. A Syngenta képviselője utalt arra, hogy az ellenpropaganda miatt
termelői és fogyasztói oldalról is most még idegenkedés
tapasztalható a GM-növények iránt. Czepó Mihály ugyanakkor idézett
egy tavalyi felmérést, amely szerint a nagyobb területen dolgozó
magyar gazdák 72 százaléka termelne genetikailag módosított
növényeket.
Az Európai Unió jelenleg 23 génmódosított kukoricafajta
termesztését engedi meg. Az engedélyezett fajták többsége hosszú
tenyészidejű, ezért csak Spanyolországban és Franciaország déli
részén termeszthető sikerrel.
Az Európai Bizottság korábban védzáradék formájában megengedte,
hogy a tagállamok ideiglenesen fenntartsák a tilalmat saját
országukon belül, s ezt tavaly januárban a magyar kormány be is
vezetett. A moratóriumot azonban Brüsszel időközben elutasította, de
a tiltás még érvényben van. A tiltás feloldására azonban a magyar
kormányzat valószínűleg nem kényszerül rá az unió bürokratikus
ügymenete miatt - vélik szakemberek.
Az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett Monsanto
magyarországi cége 80 százalékban kukorica-, napraforgó és
repce-vetőmagokat, 20 százalékban növényvédő szereket forgalmaz. A
Monsanto vállalat 2005. évi globális árbevétele 6,3 milliárd dollár
volt.
Az ugyancsak tengerentúli Pioneer is kukoricát, továbbá
napraforgót forgalmaz.A globális szinten tavaly 2,8 milliárd dollár
árbevételű társaság Magyarországon mintegy 60 millió dolláros
befektetéssel hozta létre Szarvason a világ egyik legnagyobb
vetőmag-üzemét.
A svájci bejegyzésű Syngenta magyarországi leányvállalata évi
13,5 milliárd forint árbevételű magyarországi vetőmag üzletággal
rendelkezik. A Novartis és az Astra-Zeneca cégek mezőgazdasági
üzletágainak fúziójával létrejött tisztán mezőgazdasági profilú
vállalat 80 országban 20 ezer embernek ad munkát.
Forrás: MTI
