Szeptember közepe lévén még nem tudni, csak becsülhető az idei őszön elvetett repce terület nagysága. Az augusztusi szárazság miatt sokan kényszerűen vártak a vetéssel az érkező szeptember elejei csapadék reményében. Az előzetes információk alapján elmondható, hogy a vetésterület csökkeni valószínűleg nem fog a tavalyi évhez képest.
A jövő évi repce tehát már a magágyban kell, hogy legyen. Az ezután elvetett állomány sorsa már bizonytalan, hogy be tudja-e hozni a késést.
Csak remélni lehet, hogy a vetést megelőző csapadékszegény időjárási viszonyok ellenére a növénytermesztő és növényvédő szakemberek meg tudták alapozni a növények jó kezdeti fejlődését.

Nagyon lényeges, hogy az általában gabona elővetemény után a megfelelő, vízmegtartó agrotechnika – azonnali tarlóhántás, majd szántást követő aprómorzsás magágykészítés – hatására a repce magágy a lehetőségekhez képest az optimumhoz közelítsen. A felső talajréteg finom szerkezetén kívül a művelés mélysége lehetőséget adjon a repce karógyökerének kifejlődésére.
A tápanyagfeltöltés ugyancsak alapvető eleme a vetést megelőző munkáknak. A foszfor és kálium utánpótlás mellett az őszi nitrogén adagolásnak is nagy szerepe van. A növénykék kezdeti fejlődésén kívül a tarlómaradványok lebontásához is szükséges. A 2007 őszén sok helyen látható ijesztő sárgulási tünet már a közel egy hónapos csapadékmentes időszakban fellépő nitrogénhiány eredménye volt.
Fontos, hogy a kezdetben gyenge gyomelnyomó képességű repcét minél inkább „helyzetbe hozzuk.” Már az előveteményben van lehetőség a repcében nehezen irtható gyomok gyérítésére, mivel a kalászosok és a repce jellemző gyomflórája hasonló. Még a repce elvetése előtt lehetőség van a bedolgozásos gyomirtási technika alkalmazására (ppi). Az elsősorban magról kelő egyszikű gyomok ellen hatásos módszer előnye, hogy nem függ a csapadéktól, és a vetésváltást nem befolyásolja. Vetés után, kelés előtt, – preemergensen – az egyszikű és kétszikű magról kelő gyomok ellen is lehet védekezni, de a hatáskifejtéshez ebben az esetben bemosó csapadékra is szükség van. A permetezést a fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében a vetést követő néhány napon belül el kell végezni. Őszi állománykezelésre is lehetőség van, egy- és kétszikű gyomok elleni készítmények is rendelkezésre állnak.
Az őszi káposztarepce termesztésében köztudottan az egyik legfontosabb elem a növényvédelem. Ezen belül is a számos rovarkártevő elleni védelemre kell a legnagyobb figyelmet fordítani a növény egész életpályája folyamán. Ősszel, a keléskor, valamint az azt követő időszakban számos kártevő faj veszélyezteti a csíranövénykéket, és a még gyenge, pár leveles töveket.
A rovarkártevők elleni védelem megalapozása a vetőmagcsávázás. (Szerencsére, ma már nem nagyon kerül csávázatlan repce a földbe.)