Az eltelt tizenkét év a hazai KWS kukoricanemesítési program számára és a lokális tesztelési hálózat számára meghatározta és egyértelműsítette azt a nemesítési irányt, amely mára már nem csak a magasabbnál-magasabb termésátlagok elérését vagy az alacsonyabb betakarításkori víztartalmat célozza meg elsődlegesen, hanem a termőhelyi és évjárat stabilitást is. Emellett a termesztéstechnológiai kutatások terén olyan innovatív lépeseket tesz meg és javasol, amely a fenntarthatóság nélkülözhetetlen alapjait teszi a következő generációk számára elérhetővé.

Az időjárásunkat jelenleg egy felmelegedési ciklus jellemzi, hiszen egy kis jégkorszak végéhez közeledünk. Az 1960-1990-es évek között csupán 2-6 olyan napot számoltunk az év 365 napjából, melynek paraméterei éjszaka a 20°C feletti vagy nappal a 35°C-ot meghaladó napokat mutatta (1. ábra). A 2021-2050 közötti időszakra vetítve már 22-25 napra is felszaporodhat az interpolált adatok szerint (2. ábra).

Feltehetőleg ez a tendencia tartósan folytatódik és egyre kiszámíthatatlanabb eseményekkel találkozhatunk, ami súlyosan érintheti a gazdaság ezen szektorát. A KWS már több éven keresztűl vizsgálja, teszteli kukorica fajtáinak tőszámreakciós érzékenységét. A 2012-es évi tőszámkísérleteinek eredményeit összehasonlítva korábbi így a 2011-es jó évjárati tőszámreakciós eredményekkel elmondható, hogy 2012-ben az alacsonyan 65.000-67.000 tőszámon tartott a korai éréscsoportban szereplő fajtáknál, míg a késői éréscsoportban 62-64.000 növény/ha-on volt legkedvezőbb a termés mennyisége. Ezzel ellemben a 2011-es eredményeket ha vizsgáljuk akkor átlagosan 6-8 ezer növény/ha-al magasabb növényszámon volt magasabb a termésszint.

Az ár és a piaci kínálat oldalról ha vizsgáljuk a kérdést azt tapasztalhatjuk, amikor kedvezőek az abiotikus tényezők a piacon túlkínálat várható. A nagy mennyiségű kinálat mellett az árak alacsonyak lesznek. Viszont a kedvezőtlen körülmények hatására piacon fellépő hiány árfelhajtó hatással reagál. A kedvezőtlen körülmények ellen, így a lehetséges aszály ellen is tudunk védekezni az alacsonyan tartott tőszámokkal.

• Az elmúlt aszályos évek (2000_2001_2003_2007_2009_2012) bebizonyították, hogy a hektikus időjárásnak köszönhetően az alacsonyabb tőszámmal vetett állományok stressz érzékenysége alacsonyabb volt. Emellett számos előny is származik, ugyanis:
• Intenzívebb a korai fejlődés
• Duplacsövűség megjelenése
• Jobb szár és gyökér stabilitás (nagyobb tenyészterület az egységnyi növényre számítva)
• Fattyasodás a karbantartott talajokon (mikrobiális élet, talajművelés, gyommentesség…)
• Ha, a termelői önköltség és egyéb járulékos kltsg.-ek összessége nagy mértékben nem változnak az egymást követő években nagyobb profi tot lehet elérni alacsony tőszámon tartott állománnyal az aszály súlytott esztendőben.
• A felmelegedési tendenciának köszönhetően egyes KWS-es siló fajták alacsonyabb tőszámmal „szemesként” vetett területegységéről nagyobb mennyiségű bevétel volt realizálható, mint a most piacon lévő FAO 350-440-es konkurens anyagokéról. (kb.:13-15 tonna/ha 2012-ben).
• Hosszútávon a fenntartható gazdálkodást is tudjuk segíteni az alacsony tőszámok használatával, hiszen a területeinken az eddig jellemzően alul mért inputok az alacsonyabb növényegységre nézve jobban hasznosulhatnak.

A KWS nem csak jó minőségű vetőmagot állít elő és ad el Európa 2. legnagyobb vetőmag forgalmazójaként, hanem ezzel együtt magas szintű hozzáadott szakmai értéket is nyújt partnerei számára. Ha összegezzük azokat a stratégiai célokat, melyet a KWS globális szinten is megfogalmazott és sikeresen adaptáljuk, lesz az az út melynek segítségével a növekedés lehetőségét közösen megteremthetjük minden egyes régióban.

Pintér János
termékmenedzser
KWS Magyarország Kft.

További információk a KWS Magyarország honlapján >>>