Ahogy az Európai Parlament elé terjesztett magyar jelentésből kiderül, a kínai méz ma nemcsak az ágazat működését lehetetleníti el, de az ellenőrizetlen forrásból érkező áruk élelmiszer-biztonsági aggályokat is felvetnek – írja a NAKlap.

Ismét előtérbe került az Európai Parlamentben a Kínából érkező hamis mézek ügye. A jelentést, amely ráirányítja a figyelmet a problémára, Erdős Norbert fideszes képviselő, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának tagja terjesztette a testület elé. A méhészeti ágazat helyzetéről szóló dokumentumot hamarosan elfogadhatja a parlament.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület segítségével összeállított szakmai jelentés szerint az Európai Unió méhészeti ágazata a statisztikák alapján folyamatosan fejlődik, a valóságban azonban minden évben csökken a termelés. A világ egyéb részein ezzel szemben jelentős mértékben nőtt a megtermelt méz mennyisége. Ide tartozik Kína is, ahol ma már annyi mézet állítanak elő, mint a világ legnagyobb méztermelő országai és az Európai Unió együttvéve.

A Kínából érkező mézeket 2002-ben átmenetileg, 2004-ig kitiltották az Unióból, de 2004 óta évente százezer tonnányi kínai méz érkezik az Unióba.

Mivel a kereslet növekedett, a természetes mézet termelő országok emelni kezdték az árakat, Kína azonban a mennyiségek növelésével reagált a helyzetre. Ez is okot adott a gyanúra, miszerint Kínából nem természetes úton előállított mézek érkeznek a piacra.

A gyenge minőségű méz most hatalmas mennyiségben áramlik az Unióba, ami teljesen megbénítja a teljes közösségi méztermelést. Ehhez sajnos a mézpiacot uraló uniós kiszerelők is asszisztálnak: a gyenge minőségű, olcsó kínai mézet a jó minőségű hazai termékekkel keverik, a szabályok pedig lehetőséget adnak arra, hogy az árut uniós és nem uniós országból származó mézkeverékként vigyék a piacra.

méz

Kína a keresletnövekedésre a mennyiségek növelésével reagált – fotó: Shutterstock

Számolni kell e téren az élelmiszer-biztonsági kockázatokkal is, ugyanis a 2002-es szermaradvány-problémát Kína a méz szűrésével oldotta meg. A gyantaszűrés bevezetése óta nem akadtak fent ugyan a szállítmányok az ellenőrzéseken, azonban ezzel az eljárással minden olyan fontos összetevőt is eltávolítanak a mézből, amelyek miatt a mézfogyasztás javasolt. A problémát tehát a jogszabályok szigorításával, illetve új rendeletek megalkotásával lehet megoldani.

"Amíg nem tartja be a mézpiac minden szereplője a szakma írott és íratlan szabályait, addig nem lesz nyugalom a piacon" – fogalmazott Erdős Norbert.

Az EP-képviselő, illetve az agrárkamara egyik legfontosabb javaslata az, hogy a méz nyomon követhető legyen a kaptártól az asztalig, a határátkelőhelyeken pedig kötelező mintavétel legyen. Továbbá szorgalmazzák azt is, hogy a méz kerüljön be a sürgősségi riasztórendszerbe, hogy amennyiben hamis termék kerül a piacra, arról azonnal értesíthessék egymást a tagállamok. Javasolják ezenkívül az állati eredetű élelmiszerek higiéniai szabályaira vonatkozó tanácsi rendelet mézre való kiterjesztését és a kínai mézeket exportáló cégek működésének átvilágítását.

Az import visszaszorítását célzó lépéseken túl további intézkedések meghozatalát szorgalmazzák annak érdekében, hogy a méztermelés szintje ne csökkenjen az unióban. Ebben segítene egy közvetlen támogatási forma, a Közös Agrárpolitika költségvetéséből ugyanis ma mindössze 0,03 százalék jut a méhészeknek. Ezenkívül a rendkívül káros varroa atka elleni készítmények szükségessége miatt szeretnék elérni a nagy gyógyszergyártó cégek ilyen irányú kutatásainak támogatását is.