Többek között erről beszélgettünk Németh Szabolccsal, a Corvinus Agribusiness elnökével azon a nyilvános szakmai konferencián, amelyet a diákszervezet rendezett.
Többségében mi, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgatói vagyunk az alapítók között. Szervezetünk nyitott, mindenkit várunk, akit érdekel a munkánk. Már az állatorvosi és a Szent István Egyetemen is vannak tagjaink. 2014-ben alakultunk. Célunk a tudásszomjunk kielégítése volt, hiszen nyilván vannak olyan területek, amelyek nem férnek be a hivatalos keretek közé. Például a friss információk, a legújabb trendek, no meg a gyakorlati oldal, amely valahogy mindig háttérbe szorul az egyetemi oktatásban.
Hogyan érik el a céljaikat?
Például azzal, hogy előadásokat vagy épp egy ilyen konferenciát szervezünk. Üzemeket látogatunk, tanulmányi utakon veszünk részt, ezeken megtapasztalhatjuk, hogyan működik a valóság. Ma már azt is feladatunknak tartjuk, hogy ezeken a szakmai ismereteken túl minél több karrierlehetőséget is felmutassunk. Célunk, hogy a diákok már az egyetemi éveik alatt megismerkedhessenek olyan cégekkel, amelyek a későbbiekben akár álláslehetőségeket is nyújthatnak számukra.
Milyen forrásból működtetik a szervezetet, az egyetem támogatja?
Anyagi támogatás nincs az egyetem részéről. Részben önerőből finanszírozzuk a Corvinus Agribusinesst, részben pedig cégek segítségével. A mai konferencia például a Magyar Államkincstár és a Karintia Kft. támogatását élvezi.
Mi volt a legnagyobb dobásuk a megalakulás óta?
Ez a mai nyilvános, nagy érdeklődést kiváltó konferenciánk a Magyar Államkincstár dísztermében, a tekintélyes előadókkal. Persze az egyetemen is voltak általunk szervezett, nagy létszámú előadások, de ilyen sok előadót felvonultató, 120 fős hallgatóság előtt zajló, nyilvános rendezvényünk még nem.
Németh Szabolcs: "Szexibbé kellene tenni a mezőgazdaságot a fiatalok előtt" – fotó: Agroinform.hu
Mi volt a céljuk ezzel, hogyan állt össze a programja?
Mi a mezőgazdaságot gazdasági szemmel is nézzük, tehát igyekszünk üzleti szempontból is vizsgálni a működését, ezt szolgálta a mai konferencia. Alapvető kérdés, hogyan lehet nyereségessé tenni egy agrárvállalkozást. Ez persze nem csak a diákok számára megtanulandó lecke! Úgy gondoljuk, manapság már egy gazdálkodónak is ugyanúgy kell értenie az agrárbusinesshez, mint a szakmai részhez. Hiszen ezen múlik, hogy életképes-e a vállalkozása.
Hogyan látják a magyar mezőgazdaság helyzetét?
A jövő szakembereként úgy látom, hogy az elmúlt 10 évben tényleg sokat fejlődött az agrárium. De ha a nyugat-európaival vetjük össze a versenyképességünket, rögtön szembeötlik, hogy van még javítanivaló. Épp ezért fontos feladatnak tartanám elősegíteni a precíziós gazdálkodás elterjesztését, egyáltalán az új technikák, technológiák megismertetését és alkalmazását.
A másik megoldandó nehéz feladat a generációváltás. Iszonyúan alacsony a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok száma. A 2016-os adatok szerint mindössze 6 százalék a 35 éven aluli gazdálkodók aránya, ugyanakkor a 65 éven felülieké 31 százalék! Ez is mutatja, hogy eléggé rosszak a kilátások.
Nem népszerű a fiatalok körében az agrárium?
Ezt magunk is tapasztaljuk. Az idei OMÉK szakmai napján is előkerült ez a kérdés, ahol az ágazat jeles képviselői – beleértve a gazdálkodókat is, akik nem találnak munkaerőt – erről beszélgettek egymással a különböző szekciókban.
Pedig – szokták felhozni – egy mai traktor jobban felszerelt mindenféle vonzó technikai vívmánnyal, mint egy személyautó.
Kevés információjuk van erről a fiataloknak! El kellene juttatni hozzájuk az információkat ezekről a modern dolgokról. Szexibbé lehetne tenni ezáltal a mezőgazdaságot. Sokak fejében még mindig csak az MTZ meg a piszkos és kemény munka képe jelenik meg a mezőgazdaságról, ezen mindenképp érdemes lenne változtatni.
"El kellene juttatni a fiatalokhoz az információkat a modern dolgokról" – fotó: Shutterstock
Hogyan lehetne segíteni a generációváltást?
Az oktatás korszerűsítésével és népszerűsítésével, vagy éppen az olyan szervezetek támogatásával, amelyek igyekeznek elérni a fiatalokat. Aztán figyelni kellene azokra a fiatalokra is, akik már benne vannak az agrároktatásban. Őket is meg kellene szólítani, nehogy valahol máshol kössenek ki tanulmányaik végén, mert nem látnak maguk előtt perspektívát. Ebben akár a cégek is közreműködhetnénk. Megmutathatnák, hogyan működik egy-egy terület a gyakorlatban, és ezzel valószínűleg kedvet is csinálnának hozzá. Így olyan fiatal emberek kerülnének ki az egyetemről, akik már valódi képpel rendelkeznek a szakmáról, és megvan a gyakorlati rálátásuk is.
Az is jó módszer, amikor össze lehet „kötni” a fiatalokat és a tapasztalt szakembereket valamilyen szinten, valamilyen fórumon. Az is célunk volt ezzel a konferenciával, hogy új szakmai kapcsolatok születhessenek.
Tapasztalnak fogadókészséget a cégek, vállalkozások részéről?
Igen, és mindinkább. Egyre több cégvezető látja úgy, hogy érdemes a fiatalokat támogatniuk. Ezek az esetek pedig követendő példákká válnak a többiek számára.