Magyarországon több tízezer vállalkozás áll a generációváltás küszöbén, ami jelentős kihívás elé állítja a cégeket. Az agrárium pedig különösen érintett a problémában, hiszen hazánkban ebben az ágazatban a legmagasabb az első számú vezetők átlagéletkora.

Ennek ellenére a magyar agrárvállalkozások közel 70 százaléka nem rendelkezik semmilyen tervvel az utódlási folyamatot illetően, 30 százalékuknak ugyanakkor vannak elképzeléseik a generációváltásra, melyben a legújabb technológiának is kiemelt szerepet szánnak – hangzott el az OTP Fáy András Alapítvány „Versenyképesség a munkaerőpiacon” című konferenciasorozat első, agrárszektorra fókuszáló szakmai rendezvényén.

Az agrárium a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazata, amelynek termelékenysége évről évre folyamatosan növekszik: a szektor kibocsátása 2018-ban elérte a 2720 milliárd forintot, vagyis 2010 óta egyharmadával emelkedett. A hazánkban igen erős hagyományokkal rendelkező szektor számára azonban – más ágazatokhoz hasonlóan – egyre növekvő kihívást jelent a generációváltás, illetve a munkaerőhiány, és ezen belül is a fiatalok megszólítása.

generációváltás

A magyar agrárvállalkozások közel 70 százaléka nem rendelkezik semmilyen tervvel az utódlással kapcsolatban – fotó: Shutterstock

Az agrárdigitalizációs forradalom azonban ezen a téren is tektonikus változásokat okozhat, hiszen az új technológiáknak köszönhetően az életet online élő, kütyükhöz szokott fiatalabb generációk számára is egyre vonzóbbá válhat az agrárpálya.

„A magyar agrárium három fő kihívással küzd jelenleg, egyrészt szükséges a termelékenység további növelése, másrészt a szektort más ágazatokhoz hasonlóan egyre inkább sújtja a munkaerőhiány, amihez hozzáadódik a generációváltás problémája is.

A digitalizáció, a csúcstechnológia minél szélesebb körű elterjedése azonban mindhárom problémát orvosolhatja, hiszen amellett, hogy növeli a hatékonyságot, leszámolva az agrárszektort övező sztereotípiákkal alkalmas lehet arra is, hogy a fiatal generációk számára is vonzó karrieralternatívát jelentsen” – hívta fel figyelmet az OTP Fáy András Alapítvány szakmai konferenciáján Dr. Mészáros Tamás, az OTP Fáy András Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektora.

Modern technológia mellett a korszerű képzés a versenyképesség titka

Ahhoz, hogy a magyar agrárium termelékenységben felvegye kesztyűt a fejlettebb agrárkultúrával rendelkező országokkal, illetve reagálni tudjon a modern kor kihívásaira, a legújabb technológiák széles körű alkalmazása mellett korszerű szakképzésre is szükség van. Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium (AM) agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen elmondta, hogy az agrárium bármely területén kamatoztatható ismeretek megszerzéséhez korszerű intézményi háttérre, duális képzésre, tangazdaságokra van szükség.

Az agrároktatás célja, hogy az ágazatban a korszerű technológiákat alkalmazni képes, valamint a hazai és nemzetközi kapcsolatokban is eligazodó, művelt szakemberek dolgozzanak, akik széles alapozású felkészültséggel és ebből adódóan több területen felhasználható tudásanyaggal rendelkeznek. Az intézményeket is fel kell készíteni arra, hogy a digitális technológia jelentősen átalakítja az agrárgazdaság emberi erőforrás szükségletét, fűzte hozzá Bagdán Boglárka.

A generációváltást a vállalkozások mintegy tíz százaléka éli túl

Nemzetközi tapasztalatok alapján a gazdaságok életében az első generációváltásnak csak kevesebb, mint a fele sikeres, a második generációváltást pedig a vállalkozások alig több mint 10 százaléka éli túl. A fiatal generáció előtérbe kerülése ugyanakkor lehetőséget is jelent, hiszen a legfrissebb tudás is bekerülhet velük a gyakorlatba, képesek lehetnek a korszerű információs- és tudástranszfereket működtetni. Sokat kell azonban tenni ahhoz, hogy ezt a lehetőséget valóban kihasználhassa a hazai agrárgazdaság.

„A magyar gazdálkodók életkorának összetétele kedvezőtlen, hiszen a szektorban mindössze hat százalék a 35 év alatti fiatalok aránya. Az agrárvállalkozások sikeres generációváltását segíti elő az OTP Bank által létrehozott Zöld Alap. A tőkealapnak összesen 10 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésére, melyet olyan mezőgazdasági vállalkozásokba fektetünk be hatéves futamidővel, amelyeknél az öröklés, a családi tulajdonlás folytonossága nem megoldott. Ezzel az eszközzel biztosítjuk, hogy a vállalkozások folytatni tudják tevékenységüket, ezen felül az OTP Bank befektetőként a vállalkozások integrálásával a cégek versenyképességének javítását is célozza” –hangsúlyozta Benedek Fülöp az OTP Agrár igazgatója a konferencián.