Krzysztof Jurgiel agrárminiszter július 21-én bejelentette, hogy még ebben az évben kidolgozzák a lengyel mezőgazdaság 2020-ig tartó fejlesztési programját – olvashatjuk a Portal Spozywczy lengyel nyelvű hírportálon. A program elsődleges célja, hogy az ország mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésének versenyképességét, illetve pozícióit javítsa az európai és a világpiacon egyaránt.

A miniszter előrebocsátotta, hogy – többek között – a hús világpiacán jelentkező igényeknek és kihívásoknak megfelelően át kell alakítani az egész lengyel hústermelést, az állatállomány felújításától kezdve a takarmányozáson keresztül a feldolgozásig és az értékesítésig. Az agrártárca a fentieken túlmenően előtérbe állítja (szükség esetén ágazatközi szervezetek létrehozásával) az agrártermékek nagy- és kiskereskedelmi értékesítésének könnyítését, amelyre a lengyelek már eddig is több észszerű módszert alkalmaztak.

A programon belül – a lengyel mezőgazdaság fő termékeit képező gabonafélék és olajos magvak mellett – kiemelt hangsúlyt és támogatást kell kapnia az állati termékek (sertés-, baromfi- és marhahús, illetve a tejtermékek), valamint a zöldség- és gyümölcsfélék, illetve a cukor és a dohány termelésének, reklámozásának és forgalmazásának.

Az előzetes tájékoztatás szerint a lengyel program több figyelemre méltó elemet tartalmaz, amelyek közül egyeseket a magyar agrárpolitikának – a lengyel élelmiszer-termelés és -export eddigi sikereire való tekintettel – mindenképpen érdemes lenne átgondolnia. Sikernek lehet tekinteni például a lengyel gyümölcs- és bogyósgyümölcs-termesztést, a rendszerváltás előtt ugyanis Lengyelország kevesebb almát termelt, mint Magyarország, ma viszont háromszor annyit.

bogyós gyümölcs

Sikeres a lengyel gyümölcs- és bogyósgyümölcs-termesztés – fotó: Shutterstock

A bogyós gyümölcsökben (földieper, fekete ribizli, málna, áfonya stb.) a lengyelek többnyire az első vagy második helyen állnak Európában, ezek feldolgozott termékeiből pedig (fagyasztott vagy szárított gyümölcs, gyümölcslé-koncentrátum) a teljes európai termelésnek több mint 40, az exportnak pedig közel 80 százalékát adják.

Hasonló a helyzet a baromfihústermelésben, amelyből a rendszerváltás előtt jóval többet termeltünk és exportáltunk, mint Lengyelország, 2015-ben viszont a magyar export 168 ezer tonnát tett ki, miközben a lengyelek több mint 900 ezer tonna baromfihúst vittek külföldre.