Laczka Éva, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) alelnöke elmondta: a 2011-es adatok szerint az országban a népesség 2 százalékának, mintegy 200 ezer embernek van valamilyen mezőgazdasági végzettsége. Az adatokból az is kitűnik, hogy a mezőgazdasági végzettségűek többsége nem a saját szakmájában dolgozik.gazda

A mezőgazdasági szakemberek mintegy 60 százaléka férfi. – fotó: Shutterstock

Laczka Éva beszélt arról is, hogy a 2010-es mezőgazdasági összeírás adatai alapján a gazdasági szervezetekben dolgozó vezetők végzettségét vizsgálva az derül ki, hogy az irányítók csaknem háromnegyede – mintegy 7 ezer ember – rendelkezett valamilyen mezőgazdasági szakirányú végzettséggel. Összességében a szakirányú végzettségű vezetők közül 60 százalék felsőfokú, 31 százaléknak középfokú, 9 százaléknak pedig alapfokú szakképzettsége volt.

Kiemelte, hogy az egyéni gazdaságok száma a 2010-es mezőgazdasági cenzus szerint 568 ezer volt, ami így tíz év alatt mintegy a felére csökkent. A gazdálkodók és a segítő családtagok végzettségét vizsgálva az derül ki, hogy közülük csak 10 százalékuknak volt mezőgazdasági szakirányú képzettsége. Közülük 20 százalék felsőfokú, 44 százalék közép- és 36 százalék alapfokú mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezett. Ebben a gazdasági szegmensben az adatok és a tapasztalatok alapján sokan a gyakorlatra hagyatkozva végzik mindennapi tevékenységüket – mondta Laczka Éva.

2002-2012 között az iskolarendszerű agrárszakképzés – mind a felső-, mind a középfokú – iránt csökkent az érdeklődés, míg az iskolarendszeren kívüli agrárszakképzés iránt nőtt az érdeklődés.