Nem kedvezett a gyenge tél a mézfogyasztásnak, jóval nyomottabb árszintről indul a mézfelvásárlás, mint 2015-ben. A kereskedők egyelőre kivárják, hogy milyen lesz az akácméz itthon, illetve Romániában, Bulgáriában és Szerbiában, de már Moldávia is konkurenciát jelent. A környező országok termelése korábban is befolyásolta a hazai árakat, azonban ezen országok áthúzódó készletmennyisége az eddigieknél jelentősebb problémát okoz a méhészeknek.


"Úgy látjuk, hogy még a – magyar piacra is hatással lévő – külföldi olcsó méz sem fogyott el, ami tovább ront az idei exportorientált termék felvásárlási árain" – mondta el az Agroinform.hu kérdésére Fazekas Gyula. A Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke szerint a kereskedőknek az a jó méz, amit megfelelő árréssel tudnak értékesíteni, tehát ez alapján a magyar méz nem feltétlenül az, hiszen van olcsóbb helyettesítő terméke, a fogyasztó pedig azt fogja választani, amit felkínálnak számára a polcon.

méz

Jó lenne tudni, hogy valóban méz-e, amit most mézként árulnak – fotó: Shutterstock

Az importmézek legjelentősebb vevőinknek nagyrészt hajón érkeznek, főleg Kínából, Délkelet-Ázsiából és Argentínából. "Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) a Magyar Méhészeti Nemzeti Programnak köszönhetően 2015 őszén kezdte meg a hamisítás elleni vizsgálatait új vizsgálati módszer alkalmazásával. Az eredményekről kapott tájékoztatást követően indított hatósági vizsgálatsorozat alapján valamennyi kifogásolt tétel forgalmazását felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal" – nyilatkozta Mészáros József, az OMME Hivatalvezetője.

Az elmúlt időszakban végzett ellenőrzéseknek köszönhetően valóban csökkent az importmézek aránya a hazai kiskereskedelemben, de az uniós mézvizsgálati projekt előzetes eredményei alapján még így is 30%-os lehet az Unióba érkező importhamisítvány mennyisége, ami az exportpiacainkra nézve nem túlságosan megnyugtató.

méz

Nemcsak hamis, veszélyes is? – fotót: Shutterstock

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) tájékoztatása alapján a harmadik országból származó mézek esetében jelentősen csökkent az élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő tételek aránya, jóval kevesebb esetben találni szer- vagy gyógyszermaradványt az importmézben. Az évekkel ezelőtti durva hibákkal szemben ma már elsősorban a fogyasztók megtévesztésében, az élelmiszerben alkalmazható idegenanyag-tartalomban vagy az élvezeti értékben mutatkoznak problémák.

A hazai és külföldi felvevőpiacokon jelentkező zavarok megszüntetése érdekében a folyamatos hatósági ellenőrzések mellett még 2015 decemberében az országos főállatorvos adatszolgáltatási kötelezettséget rendelt el minden első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozással szemben, ahol az Unión kívülről importálnak mézet.

Egyelőre még csak becsülni lehet az idei akáctermést
A tavaszi fagykár következtében egyes területeken az akácvirágok 90 százaléka is károsodott. Somogy megyében az akácvirágok 80-90 százaléka odaveszett, súlyos károk keletkeztek Zala és Veszprém megye völgyeiben, Nógrádban pedig csak a dombokon vészelte át a zord időjárást a növény. Mivel azonban szerencsére a kár nem volt országos, így a méhészek nagy része megtalálhatja azt az erdőt, ahol a virág nem fagyott el.

Nagyobb problémát jelentett a fagy óta tapasztalható időjárás. Egy átlagos napon akár 4-5 kiló nektárt is behordhatnak a méhek, amiből 3-4 kiló méz lesz. A virágzási időszak második felére feljavult időjárás csak részben kompenzálta az esős napok alatti nektárhordás-kiesést, így a termelés szempontjából értékes időszakból sok termelő kimaradt, annak ellenére, hogy a korábbi évekkel ellentétben elhúzódott a virágzás és több virág maradt a fán. Emiatt a termelők eredményei régióktól függően nagy szórást mutatnak, így az országos méztermés becslése is nagyon nehéz feladat.

méhész

Nyáron 36 millió eurós pénzügyi keretet oszthatnak fel – fotó: Shutterstock

A Magyar Méhészeti Nemzeti Program az ágazatfejlesztés érdekében 2004 óta azonos alapokról indul, megőrizve a jól bevált támogatási formákat, de beépítve az újabb lehetőségeket. Az elmúlt időszakban a hazai méhállomány viszont jelentősen megnőtt, így a támogatási keretet módosítva kell felosztani egyes intézkedések és azok alintézkedései között. A legnagyobb forrás eddig is a méztermeléshez alkalmazkodó méhgyógyászati szerekhez kapcsolódott, amelyből a méhészek fele – tízezret meghaladó kérelmező – részesülhetett. Várhatólag ismét ez a jogcím teszi ki a támogatások legnagyobb hányadát.

Júniusban várható, hogy a tagországok között – előzetes igényük és méhállományuk alapján – felosztásra kerül a 36 milliós eurós pénzügyi keret. Magyarország igényeiben megnövelt forrásigény szerepel, ezért az FM a megnövekedett méhállományhoz alkalmazkodóan a méhészek támogatására is többletet kért azzal a céllal, hogy az eddigiekben támogatott eszközökre – méhészeszközök, vándorlást segítő eszközök, gépek – ismét teljes körű forrást lehessen biztosítani. Az eddig támogatott eszközök szinte mindegyike szerepelhet majd a mostani támogatási „listában”, sőt az előzetes igényfelmérés szerint újabb, termelést segítő gép is bekerül majd támogatott eszközök körébe.