Font Sándort, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökét a megnyitó beszéde után kértük mikrofonhoz az I. NAK Szántóföldi Napokon.

Elnök úr, Ön szerint a magyar mezőgazdaság hatékonyság, gazdaságosság szempontjából milyen állapotban van?

Rendkívül izgalmas kérdés, hogy mit tartunk hatékonynak. Az jelenti-e a hatékonyságot, hogy egy hektáron mekkora értéket teremtünk, és ezt hány gazdálkodó termeli meg, vagy pedig azt, hogy mekkora a foglalkoztatottság, hogy biztonságos élelmiszert termelünk-e, és ezzel látjuk-e el a hazai lakosságot? Ha egészséges élelmiszerrel látjuk el a fogyasztókat, akkor többek között csökkentjük az orvosi költségeket. A magyar mezőgazdaság tiszta agrárterületen tiszta élelmiszert termel, ezért nem engedjük a vitatott GMO-s növények magyarországi köztermesztésbe vonását, sőt ezért szeretnénk, ha az import takarmányokat – amelynek többsége GMO-s alapú növényből tevődik össze – hazai fehérje alapú takarmányokkal váltanánk ki. Ettől kezdve pedig, az etetett állatok húsa is GMO mentesek lesznek.

Az ilyen élelmiszereket külön lógóval látjuk el, erről már a jogszabály is megszületett. Szóval, mi az, hogy hatékonyság?

Ez egy nehéz kérdés, mert természetesen az érintett gazdálkodó hatékonysága az, hogy az egységnyi befektetés után minél nagyobb legyen a megélhetéshez biztosított jövedelme. A társadalmi hatékonyságot más oldalról közelítettem meg, de természetes az, hogy a gazda nem mehet tönkre. Legyen olyan a mezőgazdaság, hogy érdemes legyen benne dolgozni, legyen az fiatal gazda, növénytermesztő vagy állattartó (ők szoktak a legnagyobb bajban lenni), legyen a kertészeti kultúra művelője. Amit a magyar gazdák már ma is jól tudnak. Nekünk az kell, hogy jó legyen a hatékonysági mutatónk, hogy jó minőségű élelmiszerrel tudjunk exportban is igen jelentőset hozzáadni a magyar GDP növekedéshez.

Font Sándor: "Legyen olyan a mezőgazdaság, hogy érdemes legyen benne dolgozni" – fotó: Agroinform.hu

A hatékonysági mutatónak van egy mennyiségi oldala is, ami azért fontos, mert az élelmiszertermelés ma már stratégiai ágazattá vált. S erről az oldalról is komoly kihívások jelentkeztek.

Pontosan így van. A kérdés az, hogy mekkora az ágazat termelési potenciálja. Jelentős tartalékaink vannak, hiszen jelenleg 10-15 millió ember számára termelünk alapvető élelmiszert. Ez, a kutatási eredmények alapján, további 30-40 százalékkal növelhető, de ekkor már maximális teljesítményen működik a rendszer, és minden technológiát alkalmaznunk kell, ami a növénytermesztésben, állattartásban a csúcstechnológiát jelenti. Ez a mennyiséget is biztosítja, s így járulunk hozzá a GDP jelentős növeléséhez.

De maradjunk a realitás talaján: maradjanak talpon azok a termelők, akik tiszta agrárkörnyezetben tiszta élelmiszert termelnek, mert ez jelenti a magyar mezőgazdaság különlegességét. Ezzel tudunk igazi erőt felmutatni az exportpiacokon, mert versenyképes áron tudjuk a termékeket eladni.

Milyen kitörési pontokat fogalmazna meg az ágazat számára?

Véleményem szerint a kitörési pontokat nem a mezőgazdasági termelésben kell keresni, ugyanis a mediterrán növényeken kívül szinte minden más növényi kultúrát megtermelhetünk Magyarországon, így rendkívül széles választékot kapunk. Minden területen, magas színvonalon tudunk termelni, azonban azt is látjuk, hogy tömegtermékként értékesítjük az árut. A feldolgozóiparnál kell a kitörési pontokat megfogalmazni, mert a megtermelt alapanyagot nekik kell késztermék formájában a piacra vinni. Ezzel nem csupán a hozzáadott érték révén a nyereségesség növelhető jelentősen, hanem a foglalkoztatottság mértéke is. Azt mondhatom, hogy a mezőgazdaság termelési alapjai jók, persze, az időjárást mi sem tudjuk befolyásolni, míg a feldolgozott termékek arányát növelni szükséges.

Mit tesz a Mezőgazdasági Bizottság ezen célok elérése érdekében?

Legyünk őszinték, a bizottság országgyűlési szereplő, ahol a törvényalkotásért felelünk. Más kérdés, hogy egyes rendezvényekkel, nyílt napokkal, szakmai konzultációkkal, vidéki látogatásokkal tudjuk a figyelmet az ágazatra irányítani. A bizottság nem kormányzati szereplő, pénzeszköz nem áll a rendelkezésére, ezeknek a biztosítása a kormány feladata.