A műszaki technika ma már előbbre jár, mint az agrotechnológia

Az adatgyűjtés, adatelemzés és összefüggés-vizsgálat voltak a kulcsszavak az Agroinform.hu által szervezett PREGA Kerekasztalon. Az AGROmashEXPO-n megrendezett eseményen az is elhangzott, hogy nagyon sok adat kell még ahhoz, hogy például a differenciált tőszámvetés igazán megvalósuljon.

A résztvevők: Börcsök András (Bugaci Aranykalász Zrt.); Farkas László (Farkas Kft.); Maróti Miklós (AgroVIR Kft.); Mesterházi Péter Ákos (AXIÁL Kft.); Sulyok Dénes (KITE Zrt.); Kauser Jakab (K-Prec Kft.) és Papp Gergely (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) az AGROmashEXPO-n nagy számú közönség előtt osztották meg a precíziós gazdálkodással kapcsolatos tapasztalataikat.

A moderátor Hollósi Dávid (a Takarék Csoport agrárigazgatóságának vezetője) első kérdését Sulyok Déneshez (KITE Zrt.) intézte: hol tart most a precíziós gazdálkodás Magyarországon, és mekkora üzemméret kell hozzá.

A KITE Zrt. három lábra helyezte precíziós gazdálkodását: az agrotechnológia és a műszaki megoldások mellett nagyon fontosnak tartja az informatikai fejlesztést is. E nélkül nem tudná elvégezni a keletkező óriási mennyiségű adat összefüggés-vizsgálatait. Ez pedig elengedhetetlenül szükséges a továbblépéshez.

Hollósi Dávid, a beszélgetés moderátora – fotó: Agroinform.hu

A világban „elég sokat járva” azt tapasztalja, hogy Magyarország a jelenleg nincs lemaradásban az élvonalhoz képest. Azon kell dolgozni, hogy ezt a jó pozíciót meg tudja őrizni a jövőben is – tette hozzá. Valamilyen precíziós lépést véleménye szerint valamennyi gazdálkodó végre tud hajtani, akár a néhány tíz hektárt művelő is. Lehet, hogy ez egy automata kormányzást, egy robotpilóta-rendszert jelent, és a komolyabb műveleteket, például a differenciált kijuttatást vagy egy „harmadik dimenziós vízelvezetést” csak a nagyobb cégeknél van értelme bevezetni.

Mivel két egyforma cég nincsen, ezekre minden egyes esetben komoly technológiai és gazdasági elemzéseket kell készíteni. Ugyanakkor hangsúlyozta: leszámítva 0,2 hektáros hobbikertet,

nincs olyan gazdaság, ahol valamilyen precíziós műveletet ne lehetne alkalmazni.

Sulyok Dénes: "Valamilyen precíziós lépést valamennyi gazdálkodó végre tud hajtani" – fotó: Agroinform.hu

Remélem, átment az üzenet – fordult a közönséghez a moderátor, majd Mesterházi Péter Ákos (AXIÁL Kft.) következett. Az ő kérdése az volt, mi az informatikai trendek szerepe a változásokban.

"Az informatika – szidjuk vagy áldjuk – megjelent a mezőgazdaságban is, az elektronika tért hódított az erő- és munkagépekben. Minden a pontosságról és a hatékonyságról szól, az informatika jóvoltából egyre több és egyre sokrétűbb információt gyűjtünk. Olyan mennyiségű adat képződik, hogy felhasználásához, a jó döntések meghozatalához ezek elemzésére elengedhetetlenül szükség van. A különböző szántóföldi körülményeket minden egyes tábla esetében elemezni kell. Rá kell jönni, hogy egy-egy tábla egy-egy részén melyik az a tényező, amely korlátozza a hozamunkat. És ennek megfelelően kell tudnunk reagálni" – fejtette ki Mesterházi Péter Ákos.

Mesterházi Péter Ákos: "Az elektronika tért hódított az erő- és munkagépekben." – fotó: Agroinform.hu

Farkas László (Farkas Kft.) kérdése az volt, hol tart most – 2003-ban elsők között vágott bele a precíziós gazdálkodásba –, és mi az az újdonság, amit legutóbb bevezetett. Elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy korábban is adatokra alapozva hozták meg a döntéseiket. Csak azóta az adatok mélysége, színvonala és mennyisége hatalmas fejlődésen ment keresztül.

A kezdetekről elmondta, annakidején azért állt át erre a gazdálkodási formára, mert felismerte, csak akkor tud talpon maradni, ha valamit másképp csinál. Ugyanis a nagyon heterogén területein a hagyományos növénytermesztési módszerekkel ezt nem látta megoldhatónak. Azóta a precíziós gazdálkodás szinte minden elemét megvalósította. Ezekhez mindig külső szakértőket kért segítségül. Az ő munkájukat felhasználva hajtotta végre például a táblán belüli differenciált kezelést.

Amellett, hogy sikerült a rendelkezésre álló erőforrásokat a leghatékonyabban hasznosítani, ez a gazdálkodási forma még környezettudatos is. Ezt a szempontot szeretné mindenki figyelmébe ajánlani, hiszen még nem törődünk vele olyan komolyan, ahogy kellene – nyomatékosította.

"A 2020 utáni uniós támogatási rendszer rá fog kényszerít mindenkit arra, hogy már csak ezért is foglalkozzon a precíziós gazdálkodással"

Minden évben eljut hozzá valamilyen új dolog, amelyet sikerül bevezetnie. Idén egy új módszert szeretne alkalmazni a foltok, a táblán belüli kezelési egységek kialakításánál. A tényleges talajmintavételt is ennek az új rendszernek a segítségével kívánja megvalósítani.

Kauser Jakab (K-Prec Kft.) Székesfehérvárról érkezett, két éve kapcsolódott be felesége családi gazdaságába. Akkor kezdett ismerkedni a precíziós gazdálkodással, és fogott bele „mindenféle adat” gyűjtésébe. Mostanra jutottak el odáig, hogy fel is dolgozzák ezeket. A télen alakították ki a tábláikon belüli kezelési egységeket. Ezek alapján most fognak talajmintákat venni. Tavasszal már ezek alapján tervezik meg a kijuttatásokat, mind a tőszám, mind a tápanyag tekintetében. Sőt, a növényvédelmet is erre építik.

Ad hoc jelleggel ásta bele magát a témakörbe, épp ezért nagy segítség volt számára a szeptemberben indított új szakmérnöki képzés Mosonmagyaróváron, amely átfogó, hasznos gyakorlati ismereteket nyújt a számára. Bizakodva tekint a második félév elé is.

Papp Gergely (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) azt hangsúlyozta, hogy a következő évtizedek tendenciáit a precíziós gazdálkodás fogja meghatározni. Nagyon fontosnak tartja a NAK szerepét egyrészt abban, hogy az ezzel kapcsolatos tudást eljuttassák a gazdákhoz. Másrészt annak elérésében, hogy a szabályozás ne akadályozza ezeket a dolgokat. Úgy kell kialakítani a jogi környezetet – a támogatásokat is –, hogy elősegítse ezeknek a trendeknek a kibontakozását.

Nagyon fontos a precíziós gazdálkodásnak az az eleme is, hogy környezettudatos termelést tesz lehetővé – emelte ki. Ez az értesülések szerint visszaköszön majd az Európai Unió 2020 utáni támogatási rendszerében is – hívta fel a figyelmet.

Börcsök András (Bugaci Aranykalász Zrt.); Papp Gergely (NAK); Kauser Jakab (K-Prec Kft.) Sulyok Dénes (KITE Zrt.); Farkas László (Farkas Kft.); Mesterházi Péter Ákos (AXIÁL Kft.) és Maróti Miklós (AgroVIR Kft.) a PREGA Kerekasztalon – fotó: Agroinform.hu

Maróti Miklóst (AgroVIR Kft.) a moderátor arról kérdezte – hiszen már 350 000 hektárt meghaladó területen használják adatkezelési szoftvereiket –, hogy a gazdák mely adatokra kíváncsiak a leginkább. Szeretnék-e teljesítményüket valakihez vagy valamihez, akár a hazai, akár a világtendenciákhoz vagy az átlaghoz viszonyítani.

Szeretnék ezeket az összehasonlításokat – hangzott a válasz –, de amikor azt mondják nekik, máshol ugyanez a gép egy óra alatt nagyobb területet munkált meg, vagy kevesebb üzemanyagot használt fel, vagy ez vagy az a fajta nagyobb terméshozamot tudott, akkor mindig elhangzik valamilyen magyarázat a különbségre (kisebbek a tábláim, nagyobbak a dombjaim, több vagy kevesebb eső esett stb.). Vagyis önmagukban ezek a benchmarkok nem használhatók. Ezért kezdtek el például egyre precízebb időjárási adatokat használni, vagyis majdnem táblaszintű időjárási információkat begyűjteni, valamint a talajt is figyelembe venni.

De a világon senki sem tudja még megmondani, a „tutit” – hangsúlyozta. Pedig ügyfeleik azt szeretnék, ha menedzsment zónák szerint az elérhető jövedelem alapján lehetne tervezni a gazdálkodást. De még csak most jutott el oda a technológia, hogy gyűjteni kezdhessék az ehhez szükséges adatokat, és feltárják az összefüggéseket. Jelenleg az AgroVIR rendszere táblaszintű önköltséget, eredménykimutatást, átláthatóságot tud adni az ügyfeleinek, akik azt szeretnék, ha a számítógép azt is megmondaná nekik, mit csináljanak.

Börcsök András (Bugaci Aranykalász Zrt.) a vetéstechnológiával kapcsolatos legújabb tapasztalatait osztotta meg a PREGA Kerekasztal hallgatóságával.

Az idei világújdonság a vetéssel egy időben történő talajszkennelés. Egy amerikai cég által kifejlesztett eszköz képes arra, hogy valós időben mérve a talaj tulajdonságait – elsősorban a humusztartalmat –, e szerint alakítsa a tőszámot. Ezt a gépet tavaly tesztelték az Egyesült Államokban, akkor úgy alakult, hogy a tárgyalások végén még nem kapott belőle, de az idén alkalma lesz kipróbálni. Izgalommal várja a dolgot, mert Európában még senki sem jutott hozzá.

Régen az agronómusok futottak elképzeléseik műszaki megvalósítása után. Mára megfordult ez a helyzet. A műszaki technika sokkal előbbre jár, mint az agrotechnológia. Még nagyon sok adatnak kell jönnie minden tekintetben ahhoz, hogy például a differenciált tőszámvetés megvalósuljon. Ezzel az új rendszerrel véleménye szerint képes lesz arra, hogy egy pluszművelet nélkül, legalább valamilyen térképet készítsen a területeiről.

A legnagyobb nehézséget a precíziós gazdálkodásban abban látja, hogy a menedzsment zónák kialakítását milyen adatok alapján tegyék. „Minél többet tudunk róla, azt érezzük, annál kevesebb a tudásunk róla.” Tehát ez egy nagyon hosszadalmas folyamat, de valami alapján el kell indulni – hangsúlyozta. „Mi is elindultunk valahonnan, kialakítottuk a menedzsment zónákat. Ebben vannak kísérleteink, eredményeink, tanulmányozzuk a nemzetközi irodalmat, ez a jövő útja, csak nagyon-nagyon sok információt kell még összeszednünk ahhoz, hogy ez igazán működjön.”