A tagországok tanácsában elfogadottnál mérsékeltebb uniós cukorreformot javasol az Európai Parlament, benne a magyar képviselők
A cukorrépa-termelő gazdák szempontjából az Európai Parlament európai uniós cukorreformmal kapcsolatos jelentése jóval kedvezőbb, mint az EU-tagországok mezőgazdasági minisztereit tömörítő tanács "kiábrándító" döntése - vélte a téma plenáris EP-vitájában, kedden Strasbourgban Glattfelder Béla (Fidesz-MPSZ) magyar képviselő, míg Tabajdi Csaba (MSZP) egyebek között szintén azt fejtegette, hogy a magyar cukortermelés fennmaradásának a "brutális" tanácsi javaslaténál kisebb árcsökkenés és nagyobb kompenzáció adna esélyt.
százalékos felvásárlásiár-csökkentést javasolt, amelyet a
mezőgazdasági miniszterek megállapodásával 36 százalékra
mérsékeltek. Az EP mezőgazdasági szakbizottsága viszont a most
vitatott jelentésben legfeljebb harminc százalékkal csökkentené a
felvásárlási árat, és további intézkedésekkel is támogatná a
termelők felkészülését a reformra.
Glattfelder Béla a nemzetközi kereskedelmi EP-bizottság
előadójaként felszólalva úgy vélte, az Európai Parlamentben a
cukorrépa-termelő gazdák szempontjából már eddig is sokkal többet
sikerült elérni, mint a miniszterek tavaly novemberi tanácsülésén.
Emlékeztetett arra, hogy a jelentés a cukorimporttal szemben
hatékonyabb védelmet és a termelők közel 100 százalékos
kompenzációját javasolja. Különösen fontosnak tartja, hogy a
cukorágazat átalakítását támogató alapból a répatermelők a tervezett
10 százalék helyett legalább 50 százalékban részesüljenek.
Tabajdi Csaba kijelentette: a tanács "döntése brutális az
európai, így a magyar cukoripar számára, ezért nem fogadható el".
Fontosnak mondta, hogy az átmeneti időszak négy évnél ne legyen
hosszabb, a feltételek közé pedig vegyék be a területalapú
támogatások részleges termeléshez kötését.
Az öt magyar cukorgyár mind külföldi tulajdonban van, akik úgy
dönthetnek, hogy termelésüket saját országukban koncentrálják -
emelte ki Tabajdi. Hozzátette, "ez veszélyt jelent egy gazdaságilag
európai átlagon termelő ország számára, mint Magyarország is". A
mérsékeltebb árcsökkentés, az említett feltételekkel együtt a
középmezőnyben lévőknek, így Magyarországnak is több esélyt adna,
hogy a cukorrépa-termelés és a cukoripar túlélje a reformot - vélte.
Mivel az ügyet konzultációs eljárás keretében tárgyalják, a
parlament érdekérvényesítő képessége ezen a területen meglehetősen
korlátozott. Glattfelder Béla - bár szerinte "úgy tűnik, nincs esély
arra, hogy a tanácsot a novemberi döntésétől el lehessen téríteni" -
mégis reménykedik abban, hogy a tagállami miniszterek jobban
figyelembe veszik majd az európai mezőgazdaság érdekeit a végső
döntés meghozatalakor, és így számos részletkérdésben kedvező
elmozdulást lehet elérni. "Kérem képviselőtársaimat, javítsuk ki a
tanács rossz döntését!" - emelte ki Tabajdi Csaba is.
A tagországok agrárminiszterei novemberben az eredetileg
javasolt 60 százalék helyett 64,2 százalékos kompenzációban, illetve
39 helyett 36 százalékos árcsökkentésben állapodtak meg. Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter akkor úgy
nyilatkozott: Magyarország azon európai uniós tagállamok közé
tartozik, amelyeket az elfogadott cukorreform hátrányosan érint, de
ha sikerül hatékonyan felhasználni a kompenzációra és
szerkezet-átalakításra kialkudott támogatásokat, munkahelyek
remélhetőleg nem szűnnek meg emiatt nagy számban az országban. Azt
is jelezte, hogy néhány más uniós tagország számára az elfogadott
változat "tragédia".
Forrás: MTI