Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága (Comagri) június első felében – egy átfogó éves jelentés alapján – több fórumon áttekintette a Közös Agrárpolitika jelenlegi helyzetét, és felvázolta az annak tökéletesítését célzó, lehetséges intézkedéseket – írja az agronews.gr.

A Bizottság egyetért abban, hogy a közös piacszervezés és finanszírozás alapvető rendelkezéseit fenn kell tartani, de elsősorban a beruházások támogatására és az új piaci intézkedésekre összpontosítva. A Bizottság június 7-ei ülésén abban is megegyeztek, hogy a rendelkezésre álló költségvetési alapokat a jelenlegi hétéves periódusban (2014-2020) nem szabad csökkenteni, sőt azokat lehetőség szerint emelni kell, hiszen a költségvetési keret a FAMMU/FAPA adatai szerint a tagországok GDP-jének alig 1 százalékát teszi ki.

Ugyancsak célszerű változatlanul hagyni a gazdálkodók korai nyugdíjba vonulásának, a fiatal gazdák pályakezdésének és az öntözési beruházásoknak a támogatását.

Mindemellett megállapítást nyert, hogy a Közös Agrárpolitika sikertelensége főleg az árak és jövedelmek stabilitásának hiányára vezethető vissza, ezért a szabályozás módosításait és a bevezetendő új intézkedéseket elsősorban az ár- és jövedelemingadozások kiküszöbölésére kell koncentrálni.

mezőgazdaság

Szükség van a beruházások támogatására és az új piaci intézkedésekre – fotó: Shutterstock

Figyelembe véve az utóbbi időben a Bizottság munkáját ért bírálatokat, az alábbiak szerint lehet összefoglalni a legfontosabb módosítási javaslatokat:

• módszerek az ár- és jövedelemingadozások előrejelzésére és intézkedések azok kiszűrésére;
• a bizonytalanságok és kockázatok előre történő felmérése;
• az időjáráshoz és természeti csapásokhoz kapcsolható kockázatok kompenzálása (nemzeti alapon);
• biztosítási sémák (ex ante és ex post) biztosító társaságok által és kötelezően létrehozandó közös alapokból;
• biztonságiháló-intézkedések hirtelen árcsökkenés esetén; 
• államilag támogatott intervenciók (raktárra vétel, piacról történő kivonás) váratlan ármozgások esetén;
• direkt (kapcsolt) támogatások;
• jövedelemstabilizációs eszközök a 2014-2020. évi vidékfejlesztési programok keretében; 
• intézkedések és szankciók a spekuláció ellen;
• előre kidolgozott támogatási sémák a jövedelemcsökkenés kompenzálására;
• tanulságok más országok hasonló intézkedéseiből (pl. USA vagy Brazília piaci szabályozása).

A fenti javaslatok egyelőre csak elképzelések és felvetések, amelyek alapján a tagországoknak – többszöri és alapos egyeztetések útján – célravezető és hatékony szabályozást lehet kidolgozni. A legutóbbi tejválság azonban rámutatott arra, hogy önkorlátozás és önsegélyezés (kockázati alapok képzése, biztonsági háló) nélkül a legnagyobb körültekintéssel és alapossággal megalkotott intézkedések sem lehetnek célravezetőek.